2025. szeptember 11-én az MCC győri képzési központja és a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért meghívásában Dr. Ulrich Vosgerau német állam- és alkotmányjogász, ügyvéd és publicista tartott előadást „A jövő konzervativizmusa” címmel. Az esemény azt a témát járta körül, hogy mi is a konzervativizmus, honnan eredeztethető, és milyen irányt vehet a jövőben.
A konzervativizmus meghatározása vitatott: a fogalom gyakran hordoz negatív töltetet, és különböző elképzelések léteznek arról, mi is valójában a lényege. Dr. Vosgerau ennek megfelelően bemutatta a francia, német, angol, illetve az észak- és dél-amerikai konzervativizmus különböző értelmezési módjait. Szerinte a német politikai diskurzusban a kommunisták által használt nyelvezet honosította meg a kifejezést, miután eredetileg csak ez a csoport nevezte jobboldalinak a nemzetiszocialistákat.
Dr. Vosgerau kifejtette, hogy szerinte a mai baloldal gyakran az erkölcsi szempontokat helyezi előtérbe a politikai vitákban, míg a klasszikus baloldal korábban kevésbé foglalkozott morális kérdésekkel, és a jogot inkább a gazdasági rendszer „felszínének” tekintette. A gazdasági tervek kudarcát követően ez a hozzáállás megváltozott, hiszen a tömeges jólét csak a kapitalizmus keretei között volt biztosítható. Az emberek ezért a volt NDK-ból Németország nyugati tartományaiba vándoroltak.
A jogász szerint a politikai baloldal ekkor kezdett el erkölcsi érveket is használni, és bizonyos konzervatív elképzeléseket – például a környezetvédelem kérdését – átformálni a klímavédelem hangsúlyozására. Ezzel a tervgazdaság létrehozására és a kapitalizmus visszaszorítására törekedtek, nem pedig a jólét igazságos növelésére; a hangsúly pedig mindinkább a fenntarthatóság és a klímavédelem miatt szükséges változtatásokra helyeződött. Ezzel egyidejűleg a fókusz lassan az utópisztikus elképzelésekről a jogállamiságra és az emberi jogokra tolódott, amelyek a baloldali érvelés központi elemeivé váltak. Ami pedig az elmúlt harminc évet illeti, a német baloldalt jelentős mértékben befolyásolták az Egyesült Államok szintén baloldali irányzatai, amelyek a társadalmi kérdések vizsgálatában nem csak a gazdasági egyenlőtlenségekre, hanem az etnikai viszonyokra is nagy hangsúlyt fektetnek.
Dr. Vosgerau hangsúlyozta, hogy a mai német konzervativizmus jelentését tekintve fontos változáson ment keresztül: manapság inkább lázadóbb értelemben használatos, miután a gazdaság és a társadalmi alapok fenntartásához is radikálisabb változtatások váltak szükségessé. A konzervatívok továbbá elismerik a liberális piacgazdaság és a szubszidiaritás jelentőségét, és azt, hogy az embernek szüksége van társadalomra és állami rendre. A jogász szerint a konzervatívok elismerik a népek közötti különbségeket, ebből fakadóan pedig elutasítják a tömeges, idegen kultúrkörökből történő bevándorlást, és az államot a demokratikus közösségek legmagasabb szintjének tekintik. Így szerinte a jelenlegi konzervativizmus realistább és felelősségteljesebb alappal szolgál, szemben a baloldal utópisztikus felfogásával.
Egy – a nézők soraiból érkező – kérdésre, miszerint mi a jó baloldali politika, Dr. Vosgerau azt felelte, a mérsékelt baloldal legitim nézeteket képvisel. A német egyetemek baloldali dominanciájáról szólva pedig elmondta, hogy az 1970-es évek óta a baloldal uralja a felsőoktatást, ami részben a társadalomtudományi hallgatók túltermelődésének tudható be.
