Mintegy 90 érdeklődő gyűlt össze a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért meghívására 2025. november 26-án a budapesti Mathias Corvinus Collegiumban, hogy meghallgassa Dr. Hubertus Knabe német történész előadását „A Stasi titkos archívumaiból – a Balaton-brigádtól a berlini fal leomlásáig” címmel. A Magyar-Német Intézet nevében Frank Spengler, az Intézet tanácsadója köszöntötte a vendégeket, és méltatta Dr. Hubertus Knabe kiemelkedő munkásságát, akinek a DDR történetével és az Állambiztonsággal (Stasi) kapcsolatos évtizedes kutatásai nemzetközileg is komoly elismerést élveznek és jelentősen hozzájárulnak a kommunista diktatúra feltárásához és feldolgozásához.

Az előadó személyes emlékek felidézésével kezdte beszédét, felelevenítve 1980-as évekbeli budapesti tartózkodásait, amikor már valamennyire beszélt magyarul és testközelből tapasztalhatta meg egy „liberálisabb keleti blokk” légkörét. Ebből kiindulva vezette át hallgatóságát 1989 történelmi elemzéséhez – ahhoz az évhez, amely alapjaiban változtatta meg Európa politikai térképét. Knabe részletesen bemutatta, milyen szoros együttműködésben dolgoztak a kommunista titkosszolgálatok, hogyan tartott fenn a Stasi saját operatív csoportokat a Balatonnál és miként vált az egyre nagyobb számú keletnémet turista – időnként évi több mint egymillió – akaratlanul is a változás egyik mozgatórugójává. Külön hangsúlyozta a Stasi önképe és a politikai valóság közötti ellentmondást: miközben az NDK vezetése a stabilitás illúziójában ringatta magát, Magyarországon olyan folyamatok indultak el, amelyek végül a rendszer összeomlásához vezettek.

Jelentős teret kapott az előadásban a magyar határpolitikáról szóló áttekintés. Knabe bemutatta, hogyan indított el új dinamikákat a roskadozó határkerítés állapota, a magyar hatóságok sajátos hozzáállása az NDK-s menekültekhez, valamint Magyarország csatlakozása a genfi menekültügyi egyezményhez – olyan folyamatokat, amelyeket az NDK vezetése teljesen alábecsült. Németh Miklósnak, a Magyar Népköztársaság utolsó miniszterelnökének azt a döntését, hogy 1989. szeptember 11-én engedélyezték a keletnémet állampolgárok kiutazását, Knabe „a legdöntőbb és legbátrabb lépésnek” nevezte, amely láncreakciót indított el és végső soron a berlini fal leomlásához vezetett. Hangsúlyt kapott a Szovjetunió szerepe is – különösen Gorbacsov visszafogottsága.

Az előadást élénk beszélgetés követte, amelyet Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem 19–20. századi európai történelem professzora moderált. Elsőként ő tett fel néhány kérdést az előadónak, többek között a soproni Páneurópai Piknik értékeléséről, a határnyitás valódi politikai döntéshozóiról, valamint az események köré később szövődő mítoszokról és legendákról. Ezt követően a közönség kapott lehetőséget kérdések feltevésére. Az est így egy élénk kérdezz–felelek szekcióval zárult, amelyben Knabe németül, szükség esetén magyar segítséggel válaszolta meg a felmerülő kérdéseket. A rendezvény nemcsak alapos betekintést nyújtott a magyar-német kapcsolatok kevéssé ismert összefüggéseibe az 1989-es év kapcsán, hanem azt is világossá tette, milyen meghatározó szerepet játszott Magyarország Európa történelmének alakulásában.