2024.október 1-jén este a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért (MNI) a Mathias Corvinus Collegium (MCC) veszprémi oktatási központjában rendezett meg egy figyelemreméltó előadást. „A Stasi titkos archívumaiból – A Balaton-brigádtól a berlini fal leomlásáig” című előadást Dr. Hubertus Knabe, neves német történész tartotta, aki a NDK és a keletnémet titkosszolgálati kapcsolataival foglalkozó kutatásaiból osztott meg eredményeket. A német nyelven, magyar szinkrontolmácsolással megtartott rendezvényen mintegy 60 vendég vett részt.
Bauer Bence, az MNI igazgatója az estet az intézet rövid bemutatásával nyitotta meg, majd üdvözölte Dr. Knabe urat, akinek az NDK és a Stasi (a keletnémet Állambiztonsági Szolgálat) történelme terén végzett több évtizedes kutatómunkája nemzetközileg is elismert. Dr. Knabe előadásában rávilágított a Stasi és a magyar titkosszolgálat közötti, az 1950-es évektől kezdődő szoros együttműködésre, amely az évtizedek során egyre intenzívebbé vált.
Az előadás központi aspektusa volt az, hogy Magyarország a szocializmus évei alatt fontos szerepet jászott azáltal, hogy a keletnémet állampolgárok számára, akik a„szocialista turizmus” keretében Nyugatra próbáltak menekülni, Magyarország kulcsfontosságú csomópont volt.
Dr. Knabe részletesen ismertette, hogyan működött együtt a Stasi a magyar határőrséggel a szökési kísérletek megakadályozása érdekében. Ebben különösen a balatoni megfigyelés játszott fontos szerepet, ahol a Stasi úgynevezett Balaton Brigádot működtetett. Az intenzív erőfeszítések ellenére 1989-ben egyre több szökési kísérletre került sor, ami végül a magyar határ megnyitásához, ezzel az események eszkalációjához vezetett, amely a berlini fal leomlásában csúcsosodott ki.
Dr. Knabe hangsúlyozta annak a geopolitikai jelentőségét is, hogy Magyarország 1989 májusától lebontotta a vasfüggönyt. Ezt a lépést valójában költségérdekek is vezérelték, de politikailag is rendkívül súlyos volt, mivel megnyitotta az utat keletnémetek tízezrei előtt ahhoz, hogy Magyarországon keresztül Nyugatra meneküljenek.
Az előadást követő diskurzusban Dr. Knabe hangsúlyozta, hogy Magyarország milyen döntő szerepet játszott az NDK végső korszakában, amire Németországban ma is hálásan emlékeznek. Bauer Bence a rendezvényt azzal a felhívással zárta, hogy ezeket a történelmi kapcsolatokat ma még erőteljesebben meg kellene becsülni. A Németország és Magyarország közötti együttműködés, amely hozzájárult Európa akkori megosztottságának felszámolásához, ma is értékes alapja a kétoldalú kapcsolatoknak.
A résztvevők azzal a pozitív benyomással távoztak a rendezvényről, hogy a történelem közös felidézése továbbra is fontos ahhoz, hogy Európa jövőjét a párbeszéd és az együttműködés stabil alapjain tudjuk formálni.
