Rendezvénybeszámoló: Osztrák választási est a budapesti MCC-ben
A 2024. szeptember 29-én vasárnap tartandó ausztriai országos választások alkalmából a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért választási estet rendezett a Mathias Corvinus Collegiumban. Az esemény moderátora Bosits Dorina, az MCC diákja és a győri egyetem joghallgatója volt. Az előadók között volt Nagy Andor, volt bécsi magyar nagykövet, Hajdú András, a miniszterelnök politikai igazgatójának Közpolitikai Elemzési Irodáját vezető helyettes államtitkára és Bauer Bence, az intézet igazgatója. A rendezvényen közel 100 fő vett részt.
Bauer Bence nyitóbeszédében röviden áttekintette az elmúlt választási időszakot, amelyben Sebastian Kurz (ÖVP) kancellár volt. 2017-től a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotott kormánykoalíciót Sebastian Kurz ÖVP-vezér és kancellár vezetésével. Ezt követően Nagy Andor ismertette az osztrák választási rendszer sajátosságait. Szavazni 16 éves kortól lehet, és nincsenek szavazókörzetek. A választásra, amely listás választás, 5 évente kerül sor. Ausztria ráadásul föderálisan szervezett és nem központosított, mint Magyarország. Ezt követően Hajdú András ismertette a választás tartalmát és az ország párttörténetét. A második világháború után kezdetben a két nagy néppárt, az ÖVP és az SPÖ jellemezte a politikai párttérképet és az emberek életét. Az 1980-as évektől kezdve a két nagy párt támogatottsága csökkent, és a Zöldek is felkerültek a palettára. Az FPÖ is erősödött, és az 1980-as években először került kormányra. Az 1970-es években a két nagy párt még képes volt egyedül kormányozni, de a koalíciók egyre fontosabbá és diverzebbé váltak. Hajdú szerint érdekes lesz látni, hogy a kormánypártok hány szavazatot veszítenek ezen a választáson. Az FPÖ ismét az első helyért küzd ezeken a választásokon, miután már az uniós választásokon is a legmeghatározóbb erő lett.
Bosits kérdésére, miszerint az FPÖ hogyan tudott talpra állni az Ibiza-ügy után, Bauer Bence röviden összefoglalta a párt történetét, a párt által a múltban átélt és túlélt válságokat és megrázkódtatásokat. Az Ibiza-botrány következtében a párt jelentős mennyiségű választót vesztett és támogatottsága 16%-ra esett vissza. Idén azonban Bauer szerint teljesen más eredmény várható. A Zöldek hegemóniája Németországban és Ausztriában is véget ért, és izgalmas kérdés, hogy ki fog kormányozni. Az FPÖ-nek van a legnagyobb esélye a választási győzelemre, és ebben az esetben tulajdonképpen a kancellárt is adná, de valószínűleg nem lesz benne, és Herbert Kickl vezetésével tűzfalat emelnek az FPÖ elé, hasonlóan ahhoz, ahogyan Németországban az AfD-vel is történt. Nagy Andor egyetértett ezzel a véleménnyel és hozzátette, hogy Karl Nehammer jó eséllyel maradhat kancellár az FPÖ választási győzelme ellenére is.
Következő kérdésében Bosits Dorina azt az elméletet vetette fel, hogy a jelenlegi fekete-zöld kormány nem működik, és ezért rossz a viszony az ÖVP és a Zöldek között. Megkérdezte vendégeit, hogy milyen új koalíció alakulhatna ki ennek következtében. Nagy Andor hangsúlyozta, hogy a hárompárti koalíciók rendkívül szokatlannak és általában vészmegoldásnak számítanak Ausztriában. Bauer Bence ellenben nem zárta ki az ÖVP és az SPÖ nagykoalícióját. Ehhez azonban az ÖVP-nek és az SPÖ-nek több mint 50 százalékot kellene elérnie, ami ugyan valószínűtlen, de nem lehetetlen. Ez lenne a legjobb forgatókönyv az ÖVP számára, és a „nagykoalíciónak” Ausztriában is hagyománya van. A Zöldek további kormányzati részvételét minden panelista valószínűtlennek tartotta. Esélyesebbnek tűnik, hogy a NEOS egy hárompárti koalíció esetén csatlakozna. Az osztrák törvények szerint Alexander van der Bellen osztrák elnök nem köteles a választás győztesét felkérni kormányalakításra. Nagy szerint azonban nem valószínű, hogy van der Bellen visszatartaná a kormányalakítási megbízást, ha az FPÖ elsöprő fölénnyel nyerné a választást.
Első előrejelzések és eredmények
Délután 5 órakor közzétették a már megszámlált választókerületek első eredményeit és az ebből adódó előrejelzéseket. Ezek a számadatok megerősítették az előadók várakozásait. Az FPÖ lett a legerősebb párt, amelyet az ÖVP, az SPÖ, a NEOS és a Zöldek követtek.
Az előzetes választási eredmény:
FPÖ 29,2% (+13,0), ÖVP: 26,5% (-11,0), SPÖ 21,0% (-0,1), NEOS 9,0% (+0,9), Zöldek 8,0% (-5,9).
Az FPÖ így a párt eddigi legjobb választási eredményét érte el, az SPÖ pedig történelmi vereséget szenvedett, és először esett vissza a harmadik helyre. Az ÖVP és a Zöldek is jelentős veszteségeket könyvelhettek el. Az élő adásból származó számítások szerint az SPÖ és az ÖVP együttesen éppen csak elérte az abszolút többséget. A Zöldek a várakozásokkal ellentétben nem tudtak előnyt kovácsolni az ausztriai árvizek a klímaváltozással való összefüggéséből, és jelentős számú szavazatot veszítettek.
Az utolsó körben a vendégek röviden reflektáltak az este történéseire és az eredményekre. Nagy Andor összegezte, hogy a mainstream pártok teret vesztettek. Az, hogy az új parlamentben csak öt párt van, pozitívum, mondta. A 77%-os választási részvétel nagyon magas volt, amit a jelenlévő panelbeszélgetők pozitívumként értékeltek. Az FPÖ talán rekordot döntött, de „rekordokat meg lehet dönteni”, mondta Bauer Bence, majd köszönetet mondott a felszólalóknak és a hallgatóságnak. A rendezvény hivatalos befejezést követően állófogadással folytatódott, amely lehetőséget adott a további párbeszédre.
