Dr. Sandra Kostner, német történész, szociológus és migrációkutató, a Schwäbisch Gmündi Főiskola "Interkulturalitás és integráció" mesterképzési programjának igazgatója, a Tudomány Szabadságáért Hálózat (Netzwerk Wissenschaftsfreiheit) alapítója és kezdeményezője, amely hálózat a német tudományos élet legmagasabb szintű képviselőit (tudósokat, kutatókat, egyetemi oktatókat és akadémikusokat) összefogó legjelentősebb szövetsége, amely síkra száll a tudomány szabadságáért és függetlenségéért és annak a német alkotmányban is rögzített védelméért.

 

2023. május 31-én Dr. Sandra Kostner a „Tudomány szabadsága: Úton az Intellektuális lockdown felé?” címmel tartott előadást mintegy 50 fős hallgatóság előtt a Scruton V.P.-ben, Budapest belvárosában.

A rendezvényt Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója nyitotta meg. Köszöntő beszédében hangsúlyozta az tudományos élet szabadsága, a cancel culture, a kirekesztés és a tudományos vita beszűkülésének aktualitását. Számos németországi és magyarországi vita nagyon sokat elárul a másik országról. Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vendégprofesszora mutatta be Dr. Sandra Kostner szakmai életútját és méltatta tudományos munkásságát.

Szakmai előadásának kezdetén Dr. Kostner ismertette az Tudomány Szabadságáért Hálózat létrejöttének hátterét. A szervezet elnöke kifejtette, hogy az tudomány szabadsága körüli aktuális problémái elsősorban az angolszász világ akadémiai diskurzusaiban gyökereznek. Amikor az angolszász jelenség Németországban is át akarta írni az tudományos élet napirendjét, 25 német tudományos személyiség - köztük Andreas Rödder, Peter Hoeres és Susanne Schröter- azzal a szándékkal fogtak össze, hogy fellépjenek az identitáspolitika szabadságellenes tendenciái ellen. Dr. Sandra Kostner kezdeményezésére 2021 februárban alakult meg a Tudomány Szabadságáért Hálózat. A szervezetnek időközben több mint 750 tagja van, és tagságában mindenféle politikai meggyőződésű tudós, egyetemi oktató és akadémikus megtalálható. Dr. Kostner szerint nemcsak az identitáspolitika körüli átpolitizált vitákkal kell szembe szállnunk, hanem az klímaváltozást övező, ideologizált, már-már vallási töltetű vitákkal is. Azon az egyetemi oktatóknak és a tudományos élet képviselőinek, akik nem hajlandók követni az ideológiai mainstreamet, sok esetben félteniük kell a karrierjüket. Az egyetemi projektek finanszírozása forog kockán, ha az egyetei oktatók meggyőződése eltér a politikailag korrekt és elvárt irányvonaltól: "Attól tartok, hogy emiatt az egyetemi oktatók körében a koranyugdíjazások újabb hulláma előtt állunk" - mondta Kostner a tudományos életben érzékelhető dinamikáról. Az egyetemi tanárok idősebb generációja helyére valószínűleg sok új, fiatalabb és politikailag motivált egyetemi oktató lép majd. A Tudomány Szabadságáért Hálózat küldetése az, hogy dokumentálja a németországi tudományos élet szabadságának korlátozását, annak konkrét eseteit és mechanizmusait, és ezáltal támogatást nyújtson az identitáspolitika áldozatainak.

Az előadást követő panelbeszélgetésen, amelyet Dr. Alexander Grau filozófus és publicista, a Magyar-Német Intézet vendégelőadója moderált, Dr. Sandra Kostner világossá tette, hogy a tudomány valójában a mindenkori korszellemtől függ. Fontos azonban, hogy a tudomány szellemisége szabad és nyitott maradjon, és ne kényszerüljön ideológiai béklyóba. De hogyan is lehetne valóban elérni azt, hogy a tudomány független maradhasson az egyháztól, a gazdaságtól és a politikától? Kostner szerint az egyháztól való függetlenséget a szekularizáció révén már sikerült elérni, de a gazdasági szférában, egyes ágazatokban - például a gyógyszeriparban - a kutatás teljes szabadsága aligha feltételezhetjük. Kostner szerint számos példa van arra is, hogy a politika visszaél a tudománnyal saját politikai céljai legitimálása érdekében, mint ahogyan az a koronavírus okozta válság során az nyilvánvalóvá vált.

A rendezvényt követően a tudomány szabadságának és a véleménynyilvánítás szabadságának legaktuálisabb kérdéseit vitathatta meg informális keretek között az érdeklődő publikum.
--
A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért többnapos látogatói programot állított össze Dr. Sandra Kostner asszony számára, melynek keretében számos közszereplővel, és szakmai partnerekkel találkozhatott és interjút adhatott a magyar média képviselőinek. A Német-Magyar Intézet vendégét fogadta Dr. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója. Kostner asszony betekintést nyert a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért munkájába és találkozott az intézet jelenlegi vendégelőadóival, Frank-Lothar Kroll professzorral és Alexander Grau német íróval, publicistával, és filozófussal.
Dr. Sandra Kostner programjában kétoldalú megbeszélések szerepeltek a Konrad-Adenauer-Alapítvány képviselőivel és az alapítvány ösztöndíjasaival; Varjú Krisztina, a Külgazdasági – és Külügyminisztérium európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárával; Prőhle Gergely volt nagykövettel, a Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatójával illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával, Prof. Dr. Deli Gergellyel.

Vendégünk ellátogatott az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemre, ahol megbeszélést folytatott Prof. Dr. Ellen Bos rektorhelyettessel. Dr. Sandra Kostner kötetlen beszélgetés keretében találkozott a Német Nagykövetség diplomatájával, Christiane Markert asszonnyal, valamint Frank Spengler úrral, a Konrad-Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének korábbi vezetőjével, illetve látogatást tett az Országgyűlésben, ahol fogadta őt Ritter Imre, a magyarországi német nemzetiség parlamenti képviselője, az Országgyűlés nemzetiségi bizottságának elnöke. Dr. Sandra Kostner számos közéleti személyiséggel is találkozhatott, például a Nézőpont Intézet igazgatójával, Dr. Mráz Ágostonnal.