Chaim Noll német–izraeli író és politikai újságíró 2025 szeptemberében Magyarországon tartott előadássorozatot „Antiszemitizmus Európában napjainkban” címmel. Noll 1957-ben született Kelet-Berlinben. 1984-ben elhagyta a szocialista NDK-t, majd 1995-ben végleg Izraelbe költözött. Zsidó szerzőként – számos könyv és újságcikk írójaként – az olyan előítéletek ellen áll ki, amelyek a zsidókat fenyegetésként állítják be. Műveiben személyes élményeit mélyreható elemzésekkel ötvözi, hogy rávilágítson az aggasztó társadalmi folyamatokra – ahogyan tette ezt magyarországi előadásai során is.

2025. szeptember 15-én a nyíregyházi MCC-központban tartotta első előadását „Antiszemitizmus Európában napjainkban” címmel, több mint negyven résztvevő előtt. Először a fogalom pontosítására tért ki: szerinte az „antiszemita” kifejezés nem teljesen helytálló, hiszen a „szemita” szó nem zsidó népeket is magában foglal. Találóbb a „zsidóellenes” megnevezés, mert ez kifejezetten a zsidókkal szembeni előítéleteket jelöli. Történelmileg a zsidóságot a kereszténységnél alacsonyabb rendű vallásként ábrázolták, és így a zsidókra „alsóbbrendű fajként” tekintettek. Ezt Noll az antiszemitizmus három típusából az elsőként, azaz a rasszista típusként határozta meg. Ez a Shoah után veszített jelentőségéből, mivel a zsidóellenességet tápláló bibliai szakaszokat nagyrészt eltávolították. A második típus a politikai baloldalról ered, és társadalmi előítéletekre – például kapzsiságra vagy a kapitalizmusnak köszönhető sikerre – épít. A harmadik vallási alapú, mivel a Koránban kifejezetten szerepel a zsidókkal, s egyidejűleg a keresztényekkel szembeni elutasítás.

Az előadást a Magyar-Német Intézet projektkoordinátora, Grózner Dániel által vezetett beszélgetés követte. Noll egy nézői kérdésre válaszolva érthetetlennek nevezte, hogy hogyan lehetne antiszemitának tekinteni Orbán Viktort, hiszen szerinte a zsidókkal szembeni elfogadás sokkal erősebb Magyarországon, mint például Németországban. Már a budapesti repülőtéren feltűnt neki, hogy a zsidó emberek gondtalanul, minden félelem nélkül viselik hagyományos öltözetüket. Ezen felül Izrael jelentős magyarországi befektetései is ékes bizonyítékként szolgálnak a két ország között fennálló kedvező viszony meglétére.

Másnap, szeptember 16-án a debreceni MCC-központban folytatta előadássorozatát, ahol mintegy ötven érdeklődő előtt az antiszemitizmus ókori gyökereiről beszélt. Felidézte, hogy a Római Birodalomban Seneca azért bírálta a zsidókat, mert a Shabbat miatt heti egy napot nem dolgoztak, és a zsidók, valamint a keresztények elutasították a gladiátorviadalok kegyetlenségét, ami elhatárolta őket a látványosságokra éhező társadalomtól. Kiemelte, hogy a Tóra szerint a zsidóknak tiszteletben kell tartaniuk annak az országnak a törvényeit, ahol élnek, szemben a muszlimokkal, akiket a Korán mindenhol és mindenkor a saját törvényeik – a saría – követésére kötelez.

Amikor arról kérdezték, miként lehet küzdeni az antiszemitizmus ellen, Noll a megbízható, magas színvonalú sajtóorgánumokból – minr például a Neue Zürcher Zeitungból – való informálódást és az önálló véleményformálást ajánlotta. Szerinte mindenkinek saját felelőssége a tudatos médiahasználat és a józan ítélőképesség kialakítása. A vitákban alapvető jelentőséggel bír a saját vélemény kifejtésének merészsége, még ha ez magában hordozza esetleges konfliktusok kialakulását is. Ezt különösen nagyra értékeli Izraelben élő honfitársaival kapcsolatosan, akik mindenek előtt nyitott párbeszédre és erős közösségi összetartásra törekednek.

Végül szeptember 18-án az MCC budapesti központjában – amely városban Magyarország zsidó közösségének jelentős része él – elemezte Chaim Noll a különböző országokban tapasztalható ellentmondásos jelenségeket az antiszemitizmus témaköréhez kapcsolódóan. Elmondta többek között, hogy Szaúd-Arábiában, amely egy kifejezetten szunnita ország, letartóztatják azokat az imámokat, akik együttérzést mutatnak a palesztinok iránt, nehogy ez veszélyeztesse az Izraellel fennálló diplomáciai kapcsolatokat. Hozzátette, hogy a palesztin Hamász szunnita szervezet, amelyet részben a síita Irán támogat. Eközben az iszlámon belül mély ellentétek feszülnek a szunniták és a síiták között. Noll a Németországban tapasztalható, sokszor paradox helyzeteket is bírálta: szerinte előfordul, hogy vallási indíttatású antiszemita megnyilvánulásokat tévesen szélsőjobboldaliként kezelnek, ami megnehezíti a probléma valódi természetének felismerését és kezelését, és csak elmélyíti a már alapvetően fennálló társadalmi feszültségeket.

Az esemény után pódiumbeszélgetés következett, amelyet Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem történészprofesszora és a Magyar-Német Intézet vendégkutatója moderált. Arra a kérdésre, hogyan látják Izraelben a németországi helyzetet, Noll elmondta, hogy a Merkel-kormány első éveit kedvezően fogadták, például a két ország közötti vízumkönnyítések miatt. A 2015 utáni nyitott határpolitika azonban inkább értetlenséget váltott ki, hiszen nem látják, miként juthatott Németország ilyen nehéz helyzetbe. „Az izraeliek mára tulajdonképpen őszinte együttérzéssel tekintenek a német társadalomra” – mondta Noll.

Előadásai mellett Chaim Noll személyesen is megismerkedett a magyarországi zsidó közösség képviselőivel. Felkereste a bodrogkeresztúri csodarabbi, Reb Shayele zarándokhelyét, Yetev Lev rabbi és cádik sírját, valamint a nyíregyházi és tokaji zsinagógákat.