Rendezvénybeszámoló: Az „Ampel-korszak” Németországban – Évértékelő a német kormány kétéves teljesítményéről

Két és fél év telt el azóta, hogy Németországban Angela Merkel 16 évnyi kormányzását követően egy hárompárti kormánykoalíció (SPD-Zöldek-FDP) kezdte meg Európa legerősebb államának a vezetését. A magát meglehetősen progresszívnak beállító „közlekedési lámpa” koalíció a kormányzási ciklus elején komoly gazdasági, politikai és társadalmi nehézségekkel volt kénytelen szembenézni, azonban az ezekre a belső és külső problémákra adott kormányzati válaszok a közvéleménykutatások tükrében nem igazán nyerik el a társadalom többségének szimpátiáját, illetve a koalíción belül is mély törésvonalakat okoznak. E két és fél évvel ezelőtt kormányt alakító hárompárti koalíció kormányzati ciklusának a feléhez ért és sok tekintetben úgy tűnik, hogy kezdeti ambíciója és lelkesedése mostanra kifulladóban van. Melyek Németország legjelentősebb társadalmi-gazdasági problémái? Milyen helyes és helytelen válaszokat adott e problémákra a „közlekedési lámpa” koalíció? Miért tudott ennyire megerősödni a szélsőjobboldali AfD, és hogyan áll a többi párt? E kérdések mentén mutatta be a német kormány félidei teljesítményét Prof. Dr. Michael Sommer, az Oldenburgi Egyetem professzora és az MCC Magyar-Német Intézetének vendégoktatója a győri MCC-ben.

Sommer professzor úr kifejtette, hogy 2021-ben az addig 16 éven keresztül Angela Merkel vezetésével kormányzó CDU történelmi vereséget szenvedett a szövetségi választásokon, melyet nem kis részben a COVID-19 pandémia okozta párton belüli ellentmondások és törésvonalak eredményeztek. Michael Sommer hozzátette, hogy a CDU tekintetében komoly probléma volt, hogy az új pártelnök, Armin Laschet nem élvezte a párt teljes bizalmát, mely bizalom nélkül pedig Bundestag választást nyerni vajmi kevés esély mutatkozhat. A 2021-ben megalakuló hárompárti „Ampel” koalíció első nagy kihívását a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború jelentette, mely azóta is meghatározza a kormány munkáját és nemzetközi mozgásterét. E konfliktus alapjaiban felborította a koalíciós szerződésekben vállalt célokat és komoly ideológiai változásokat eredményezett a koalíciós pártokon belül is, gondoljunk csak a korábban pacifista Zöldek háborúpárti retorikájára. A nemzetközi konfliktusok mellett a német kormány komoly belpolitikai kihívásokkal is szemben találta magát, hiszen az Oroszország elleni szankciók, valamint a hazai atomerőművek leállítása az energiaárak erős növekedéséhez vezettek Németországban. A magas energiaárak és a további gazdasági problémák stagflációt okoztak, melynek következménye lehet a dezindusztrializációs folyamat beindulása is, mindeközben a német lakosság véleménye megváltozott az atomenergiáról és már kevésbé ellenzi azt. Professzor úr kifejtette, hogy társadalmi szinten a romló migrációs helyzet állít komoly kihívásokat a koalíció elé, hiszen a megnövekedett szociális kiadások a jóléti állam költségvetését terhelik. A legjelentősebb hatást kétségkívül a tavaly novemberben a Szövetségi Alkotmánybíróság által hozott döntés okozta, mely költségvetési krízisbe sodorta a koalíciót. Sommer professzor úr szerint a 2024-es tartományi választások fordulópontot hozhatnak Németországban és külön figyelmet kell szentelni a szélsőjobboldali AfD-nek, mely a szavazatok negyedét is elnyerheti. E választási tendencia mögött a kormány teljesítményével szembeni lakossági elégedetlenség húzódik meg. Professzor úr a beszélgetés végén elmondta, hogy a német emberek még ilyen formában is biztonságosabban és nagyobb jólétben élnek, mint a világ más térségeinek lakói, azonban a koalíció negatív teljesítménye a lakosság körében erőteljesen érezteti hatását.

Az eseményen mintegy 40 ember vett részt. Az est moderátora Alexander Rasthofer, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási koordinátora, volt.