2024. február 20-án a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért szervezésében Magyarország Berlini Nagykövetségén mutatták be Werner J. Patzelt professzor Ungarn verstehen (Értsük meg Magyarországot) című könyvét. A teltházas rendezvényen mintegy 80 fő vett részt.

A rendezvényt Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy a Patzelt professzoréhoz hasonló könyveknek fontos missziójuk van, hiszen céljuk, hogy a német társadalom egy kiegyensúlyozottabb képet kapjon a német média torz Magyarország-képet közvetítő tudósításaival szemben.

A könyvet Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója laudálta. Elmondta, hogy amikor 2021 szeptemberében az intézet vendégprofesszorként fogadta Patzelt professzort, még nem gondolta volna, hogy két év múlva egy ilyen fontos művet tarthat majd a kezében, hiszen a Magyarországot bemutató könyv ötlete csak néhány hónappal később született meg Patzelt fejében. Mint mondta, az „Ungarn verstehen” egyike annak a három könyvnek, amelyek az intézet gondozásában eddig megjelentek a német könyvpiacon. Ahogy a „Der ungarische Staat”, valamit az „Ungarn ist anders” című könyvek sikere is mutatja, nagy igény mutatkozik Németországban a magyar gondolkodásmód és politika megértésére. Bauer kiemelte, hogy Patzelt professzor könyvének erőssége abban rejlik, hogy az író nem akar kioktatni és megtéríteni senkit: Állításait tényekre alapozza és az olvasóra bízza, hogy hogyan értelmezi azokat. Mint mondta, a könyv foglalkozik politikával, közélettel, de Patzelt bemutatja a kritikákat is, amelyeket Magyarországról írnak. Hozzátette: "nagyon sok Magyarországról kialakult vita, diskurzus Németországról sokkal többet elárul, mint hazánkról".

A laudációt követő pódiumbeszélgetést Alexander Marguier, a Cicero magazin főszerkesztője moderálta. Marguier elsőként arra tért ki, hogy milyen előzetes elvárásokkal érkezett Patzelt Magyarországra. Mint Patzelt elmondta, alapvető politikai információkon és néhány rövidebb látogatáson kívül nem voltak mélyremenő ismeretei Magyarországról. Így aztán rendkívül érdekelte, hogy mi igaz abból, amit a német médiában hallott az országról és szerette volna jobban megismerni a magyar politika mozgatórugóit. Többek között ez motiválta őt a könyv megírására is. Marguier rámutatott, hogy a könyvben kiemelt szerep jut a magyar történelemnek. Ennek oka Patzelt magyarázata szerint, hogy a magyar politikai gondolkodásban meghatározó szerep jut a történelmi tapasztalatoknak: a tatár és mongol seregek pusztítása, a százötven évnyi oszmán elnyomás, a Habsburgok elleni folyamatos szabadságharcok, és végül az 1945 és 1989 közötti szovjet időszak mind rányomták a bélyegüket a rendszerváltás utáni magyar politikára. A magyarok szabadságvágya és elnyomókkal szembeni küzdelme tetten érhető az Brüsszellel folytatott folyamatos szélmalomharcban is. Bár Nyugat-Európa hajlamos Orbán Viktor politikai fellépését és vétóit az EU elleni merényletként értelmezni, aki ismeri a magyar történelmet és gondolkodásmódot, tudja, hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése az Európa iránti elkötelezettség mellett is fontos részét képezi a magyar érdekeknek.

A beszélgetés során szóba került többek között Magyarország álláspontja Oroszország ukrajnai háborúja kapcsán, amelyet Patzelt szerint - szintén tévesen - sokan oroszbarátság jeleként értelmeznek. Hozzátette: a jelenlegi narratívában annak kell szerepelnie, hogy Magyarország "nem akar beilleszkedni" az Európai Unióban, "folyamatosan áll elő különleges kérésekkel, fellép az európai eszmeiség ellen, és ami a legrosszabb, az orosz agresszor barátja". Mindez nem felel meg a valóságnak, és ezért lenne jó, ha "Németországban minél több újságíró elolvasná a könyvet". Patzelt hangoztatta: egy olyan régóta fennálló, jó kapcsolat megszakítása, mint a magyar-német barátság, semmilyen körülmények között nem engedhető meg. "Németország túl fontos szerepet tölt be az Európai Unióban ahhoz, hogy megengedhetne magának egy tudatlanságon, előítéleteken alapuló lenézést, ellenérzést az Európai Unió egyik fontos keleti államával szemben" - fogalmazott. Idézte Helmut Kohl volt kancellárt, aki "mindig azt mondta, hogy Németország pontosan az EU kisebb országainak barátja kell, hogy legyen, és Magyarország is közéjük tartozik".

"Az a német, aki nem barátja akar lenni Magyarországnak, hanem inkább fegyelmezni szeretné a magyar kormányt, hibát követ el" - jelentette ki.