2025. október 7-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Vajdaság rendezvényt tartott „Mítosz és valóság – magyar-német kölcsönhatások” címmel. Az eseményt az MCC Vajdaság szervezte Szabadkán, Szerbiában, amelyet Varga Diósi Viola, az MCC vajdasági ügyekért felelős igazgatója nyitotta meg. Az előadást és az azt követő kérdezz-felelek részt Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója tartotta, Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem történelemprofesszorának és egyben az intézet Visiting Fellow-jának közreműködésével. A rendezvény, – amelyen nagyjából 60 vendég vett részt – célja az volt, hogy a vajdasági embereknek is egy reális képet fessen Németországról.

Az előadás során először is bemutatásra került a magyarok és a németek egymásról alkotott képe. Kroll hangsúlyozta, hogy szerinte a magyarok előtt egy kiváltképp pozitív kép lebeg Németországgal kapcsolatban. Ez a múltból eredeztethető, amikor is Németország még egy mintaállamként szolgált Közép- és Kelet-Európa számára, manapság ez azonban megváltozni látszik. Ezzel szemben a németek Magyarország-képe kettősnek mondható: míg Kelet-Németországban még mindig pozitívan állnak Magyarországhoz, mivel sokan emlékeznek még az 1989-es határnyitásra vagy a Balatonon töltött nyarakra, valamint az aktuális társadalompolitikai viták is meghatározóak; addig a professzor szerint a nyugatnémetek inkább szkeptikusan állnak az országhoz, ami főként a média negatív tudósításainak tulajdonítható.

Kroll szerint Németországban manapság már egyáltalán nem garantált a biztonság, a városok tisztasága, a kiváló infrastruktúra vagy a stabil oktatási rendszer megléte. Emellett a foglalkoztatáspolitika sem szolgálja a munka megbecsülését, miután a polgári juttatás (Bürgergeld) bevezetésével már nem éri meg dolgozni. Továbbá az illegális bevándorlás is központi szerepet játszik Németország hanyatlásában, hiszen a drasztikus költségek mellett ennek hatására az erőszak és antiszemitizmus is egyre inkább teret nyer a mindennapokban.

A beszélgetés során az aktuális német politikai klíma is szóba került, amelynek egyik főeleme az a tűzfal, amelyet a legnagyobb ellenzéki párt ellen emeltek és az arra való törekvés, hogy azt teljesen betiltsák. Az előadók ennek alapján megállapították, hogy azok a negatív jelenségek, amelyekkel Magyarországot vádolják és amelyeket ott megfigyelni vélnek, inkább Németországra igazak és ott képezik a valóságot.

A közönség egyik kérdésére, amely a két ország családpolitikájára vonatkozott, Bauer Bence egyrészt Magyarország családpolitikájának pozitív aspektusait ismertette, másrészt pedig kifejtette, hogy Németországban drasztikusan csökken az autochton németek száma. Ez főként annak tudható be, hogy számos német hagyja el az országot, valamint általánosságban véve alacsonyabb születési ráta jellemző, mint a migrációs háttérrel rendelkező személyek esetében.

Az előadóknak a rendezvényen kívül is lehetőségük nyílt megismerni Szabadkát. A város 1920-ig a Magyar Királysághoz tartozott, mindaddig amíg a trianoni békeszerződés át nem írta a határokat, és a lakosság egy részét a mai napig a magyar kisebbség teszi ki. Ezenkívül több kétoldalú megbeszélésre is sor került, többek között a zombori Magyar Polgári Kaszinó képviselőivel, valamint Gabrijela Bogišić-csal, a zombori „St. Gerhard” Német Humanitárius Egyesület ügyvezető igazgatójával.