2025. október 6-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központjában került megrendezésre a „XIV. Leó pápa és a világ” című esemény. A rendezvényt az MCC keretében működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért szervezte. Az előadás és az azt követő kerekasztal-beszélgetés kiemelt vendége volt Prof. Dr. Alexander Görlach, a New York-i Egyetem teológusa és geopolitikai szakértője. A rendezvényt Frank Spengler, az intézet tanácsadója és a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának egykori vezetője moderálta. Köszöntőt mondott intéztünk vezetője, Bauer Bence is. A rendezvény a 2025 májusában megválasztott XIV. Leó pápa hivatalával kapcsolatos várakozásokat kívánta közelebbről bemutatni és elemezni.
Az előadás során Görlach felvázolta XIV. Leó pápává válásának előzményeit, köztük a pápa életútját, amely során kiderült, hogy a katolikus egyház feje korábban többek között Ágoston-rendi szerzetesként, perui püspökként és a Vatikáni Kúria munkatársaként tevékenykedett. Hangsúlyozta a választás kiemelt jelentőségét, főként a globális megosztottság kontextusában, és Leót a katolikus egyház liberális és konzervatív irányzatai közötti hídépítőként pozicionálta. Központi témák voltak a XIII. Leóhoz köthető „Rerum Novarum” („újító szellem”) továbbvitele, amelyet a modern kihívásokhoz igazítva, például a munka világának automatizáció és mesterséges intelligencia (MI) általi átalakulásához kapcsolódóan értelmezett. Görlach kiemelte XIV. Leó elkötelezettségét egy szinodális, kollegiális és összetartó egyház mellett, amely az eurócentrikus „Ecclesia Semper Triumphans”-ról a reformáló „Ecclesia Semper Reformanda” felé halad. További hangsúlyos témák voltak még a „Laudato Si'” jubileumi évéhez kapcsolódó környezetvédelem, az empatikus hozzáállás tanúsítása a menekültek irányában, valamint egy kibővített pronatalista koncepció, amely nemcsak az abortuszt, hanem a szegénységet, betegséget és bevándorlást is magában foglalja. XIV. Leó prioritásként kezelné az emberi lét kérdéseit ebben a magas technológiai fejlettségű modern világban, valamint a vallások közötti párbeszédet, miközben ragaszkodik a kereszténység alapvető tanításaihoz, miközben hatással bír a katolikus világ határain túl is.
Az előadást követő beszélgetés során Frank Spengler rákérdezett arra a magyar megközelítésre, amely a helyi keresztények támogatását helyezi előtérbe ahelyett, hogy Európába hozná őket – szemben Németország feltételezett „világmegváltó” szerepvállalásával. Görlach ezt „segíts, hogy megsegítsenek” szemléletként üdvözölte, összhangban a katolikus tanításokkal és az olyan uniós intézkedésekkel, mint például a csempészek elleni küzdelem vagy az Észak-Afrikában kialakított befogadó központok. Azonban különbséget tett a közvetlen közelben zajló konfliktusok, például Ukrajna esetében, és hangsúlyozta az empatikus nyelvhasználat szükségességét.
Ezt követően felmerült egy nézői kérdés arra vonatkozóan, hogy XIV. Leó latin- és észak-amerikai fókusza vajon képes-e erősíteni az Egyesült Államokban a katolikus befolyást, például demokrata szövetségek révén a republikánus elszigetelődéssel szemben, illetve hogy az olyan meghívások, mint ami Giorgia Melonitól is érkezett az MI-csúcstalálkozóra, politikai eszköznek tekinthető-e. Görlach tagadta, hogy politikai szándék állna a háttérben, és inkább annak a jeleként értelmezte, hogy ez is a globalizálódó egyház előkészítése, amely organikusan foglalkozik az olyan témákkal, mint a mesterséges intelligencia, hogy egy multipoláris világban is meg tudja őrizni erkölcsi tekintélyét. A rendezvény különös hangsúlyt fektetett XIV. Leó pápa párbeszédre irányuló elkötelezettségére, és élénk vitákat váltott ki.
Görlach néhány napos magyarországi látogatása során részt vett továbbá az intézet által immár tizedik alkalommal megrendezett Netzwerktreffen eseményen is Sümegen. Emellett több kétoldalú megbeszélésre is sor került, többek között Prőhle Gergellyel, az Otto von Habsburg Alapítvány igazgatójával és korábbi nagykövettel, Dr. Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával, Dr. Gladden Pappin-nel, a Külügyi Intézet elnökével, valamint Prof. Dr. Deli Gergellyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával.
