Viharos időket élünk – ez a tézise az Europäische Akademie Berlin igazgatójának, Dr. Christian Johann-nak, aki a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért meghívására 2025. április 24-én Budapesten, a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) tartott előadást. Nyitó előadásában „Hidak építése viharos időkben – A fiatalok, a párbeszéd és a civiltársadalmi eszmecsere szerepe” címmel a transzatlanti, az európai és a magyar-német kapcsolatokat és azok kihívásait, hatásait elemezte, egyúttal kitérve arra a kérdésre is, hogy a párbeszéd és a civiltársadalmi eszmecsere hogyan járulhat hozzá a jelenlegi kihívások leküzdéséhez. Beszédében Johann kulcskérdésként jelölte a fiatalok ezen folyamatokban betöltendő szerepét is. Az előadáson mintegy 35-en vettek részt, amelyet Csaplár Tristan, a Magyar-Német Intézet kutatási koordinátora moderált.

 

Bauer Bence, az Intézet igazgatója köszöntőjével nyitotta meg a húsvéti szünet utáni első rendezvényt, amelyben hangsúlyozta Budapest és Magyarország, mint a hidak városának és országának jelentőségét. Magyarország a különböző kultúrkörök, vallások és politikai tömbök között található országként történelmileg számtalan tapasztalatot szerzett az eszmecsere, a párbeszéd és a közvetítés terén. Ez teszi ma még fontosabbá az ország számára a konnektivitás szemléletét, amely Magyarországot „az összekapcsolt Európa szívében” látja. Németországgal egyetértésben, melyre hazánk barátként és kiemelkedően fontos partnerként tekint, már számos európai kihívást sikerült leküzdenünk.  

Ebben mindig központi szerepet játszott az emberek, különösen a fiatalok közötti párbeszéd. A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért is elkötelezett ezen küldetése mellett. Célja, hogy platformot biztosítson az ilyen konstruktív és baráti párbeszédnek. Christian Johann beszédének címében említett viharos időkre való tekintettel most fontosabb, mint valaha, hogy a két ország közötti problémákat civiltársadalmi szerepvállalás révén oldjuk meg, hogy újraépítsük a hidakat a két ország között. Bauer azt is hangsúlyozta, hogy Németország mindig is „jó, megbízható és fenntartható hídépítőként” volt ismert Közép- és Kelet-Európában.

Dr. Christian Johann előadásának nyitó gondolataként felvázolta azon meglátását mely szerint a múlt számos bizonyossága mára megingott, az európai térséget pedig még mindig történelmi megosztottság jellemzi. Johann szerint azonban e két terület között létezik egy úgynevezett „harmadik Európa”, amely a kelet és nyugat, észak és dél közötti átmenetek, eszmék és párbeszéd sokszínű területe. Először azonban az Európába vetett bizalom elvesztését követte nyomon. Saját intézménye, az Europäische Akademie Berlin története egykor egy európai bizalmi szavazásban gyökerezett: John F. Kennedy amerikai elnök 1963-as történelmi beszédében, amelyben elhangzott a híres mondata: „Ich bin ein Berliner”. Ennek eredményeként született meg az EAB, mint az Európa-közi találkozások és megértés helyszíne. Különösen a hidegháború végével a közös európai jövőbe vetett bizalom intenzív dinamikája alakult ki. Mára azonban sokan már kimerítették ezt az előremutató perspektívát.

Ezért van szükség a politikai oktatásra és részvételre, mert ez mozgást és bizalmat teremt a saját problémamegoldó képességben. Ebben különösen a fiatalokkal folytatott politikai munkának kell központi szerepet játszania. Ez áll az EAB munkájának középpontjában is, amely a tanulási folyamatba játékos, digitális és technikai lehetőségeket is beépít. Ennek a politikai megértésnek és nevelőmunkának a másik pillére a különböző regionális és interregionális fórumok és formátumok, mint például a német-cseh, a magyar, a kínai és a tajvani fórum. Ezek a hálózatok a személyes kapcsolatokon keresztül bizalmat és ellenállóképességet teremtenének, még akkor is, ha az intézmények meginognak. Ily módon a számos vita és kapcsolat megteremti a „harmadik Európa” sokszínű terét, amely még viharos időkben is élénk alapot biztosít a demokráciának és folyamatainak. Ez a tér aktívan alakítható, ezáltal állandóan kooperatív fejlődésben van.

Az előadást élénk panelbeszélgetés követte, amelyen a résztvevők azt a kérdést járták körül, hogy az EAB, mint az élénk vita tere, hogyan hozza össze az élet minden területéről és politikai hátteréből érkező embereket, a katonáktól egészen az alternatív művészeti hallgatókig. Az Akadémia munkájának középpontjában ezek a vitaterek állnak, amelyeknek nyitottnak kell lenniük az ötletek széles skálája előtt, és amelyek az MCC-hez mint vitaterülethez kötik azt. Az EAB-t számos különböző európai és németországi köz- és magánszektorbeli partner támogatja annak érdekében, hogy összehozza az embereket és párbeszédbe vonja őket – jó házigazdaként és hálózatépítőként.

A Magyar-Német Fórum munkájáról és a magyar-német kapcsolatok helyzetéről is szó esett. Johann hangsúlyozta, hogy a Németország és Magyarország közötti szakadékok jelenleg sajnos nagyobbak, mint valaha, bár a két országnak még mindig sok közös vonással rendelkezik. Ez azonban nem csak magyar-német probléma. Ennek ellenére hisz az értelem erejében. A problémák csak egy újabb ösztönzőt jelentenek arra, hogy a két társadalom embereit összehozza, hogy a civil társadalomtól a politikáig határokon átívelő munkát végezzenek. Az Erasmus+, amelyből jelenleg néhány magyar egyetemet kizártak, az ifjúsági csereprogramok közül is az egyik legfontosabb. Az estet a politikai kiábrándultság és a radikalizálódás a fiatalok választási magatartásában, a radikális erők bevonása a párbeszéd folyamatába és a közönség kérdései zárták.