A 2023-as tavaszi szemeszterben a Magyar-Német Intézet Bajorország fővárosába, Münchenbe szervezte szakmai tanulmányútját. A félévente megrendezett szakmai utak célja, hogy a németül tudó és Németország iránt érdeklődő MCC-s diákok megismerjék a tartományi politikai döntéshozatalt, közéletet, akadémiai, gazdasági illetve kulturális életet. 2023. június 19. és 23. között diákjaink átfogó képet kaphattak Bajorországról, illetve a magyar-bajor kapcsolatokról. Élményeiket az alábbi beszámolóban foglalták össze:

A 15 tagú diákcsoportot a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért munkatársai kísérték Münchenbe, akik egyúttal a program szervezéséért és lebonyolításárt is feleltek: Bauer Bence igazgató, Dörstelmann-Fodor Kinga igazgatóhelyettes, Darkó Tünde kommunikációért és tehetséggondozásért felelős projektkoordinátor, Böhm Márton József kutatásért felelős projektkoordinátor, valamint Alexander Rasthofer kutatási asszisztens.

A hetet június 19-én, hétfőn Prof. Dr. Werner J. Patzelt „Ungarn verstehen: Gesellschaft, Staat, Politik” című könyvének bemutatásával kezdtük, amely a Langen Müller Verlag gondozásában jelent meg. A könyv címét magyarul úgy fordíthatnánk: „Értsük meg Magyarországot: társadalom, állam, politika”. A könyv kiadása egy mérföldkő a magyar-német kapcsolatok aktuális alakulását tekintve, hiszen a szerző a kötet megírása előtt csak a német médiából ismerhette meg Magyarországot, egy olyan szemüvegen keresztül, amely görbe, torz képet alkot országunkról, mégis kísérletet tett egy objektív, érveken alapuló, átfogó bemutatásra.

A második napot június 20-án a Hanns-Seidel-Stiftungnál kezdtük. A német politikai alapítvány 1966-ban alakult, névadója, az egykori CSU (Christlich-Soziale Union in Bayern / Bajorországi Keresztény Szociális Unió) elnök és alapítók egyike, valamint egykori bajor miniszterelnök, Hanns Seidel. Az alapítvány célja a politikai és állampolgári oktatás, a demokrácia előmozdítása, a németek keresztény értékek mentén való előmozdítása és nem utolsó sorban a nemzetközi párbeszéd és a fejlesztési együttműködés támogatása. Ennek okán a Hanns-Seidel-Stiftung számos országban, többek között Magyarországon is működtet irodát az együttműködés és a német szemszög megértésének jegyében. Az irodában Dr. Wolf Krug, az alapítvány Európai és Transzatlanti Párbeszéd Intézetének vezetője fogadott minket. Az alapítvány tevékenységének és szerepvállalásának ismertetése után Dr. Gerhard Hirscher, az alapítvány demokráciai alapjaival, pártfejlesztéssel és választási kutatással foglalkozó osztályának vezetője vette át a szót. Az előadás első részében a párt választásokon való teljesítménye került bemutatásra, melynek hátterében meghúzódó lehetséges okok is fel lettek sorakoztatva. Emellett betekintést nyerhettünk az elmúlt időszak koalícióiba és a párt által kivitelezett különböző politikai lépésekbe. Említésre kerültek a jelenlegi aggodalmat gerjesztő közéleti témák, mindemellett statisztikák szemléltették a társadalom egyes csoportjainak fókuszpontjait és elvárásait. Ezekre reflektálva képet kaphattunk a pártok ezen problémák megoldását illető képességeire. Végezetül a CSU jövőbeni kilátásait és sikerének lehetséges zálogait mutatták be nekünk.

Ezt követően hallgatói delegációnk Tutzingba látogatott, a híres magyar királyné, Sziszi által közkedvelt vidékre. Tutzingban az Akademie für Politische Bildung igazgatója, Prof. Dr. Ursula Münch fogadott minket. Münch professzor asszony betekintést nyújtott nekünk a német föderalizmus és a német pártrendszer alapjaiba, valamint átfogó képet vázolt fel a demokrácia német felfogásáról. Az igazgatótól megtudtuk, hogy az intézet egy egyedi támogatási rendszerben működik, melyet a bajor tartomány tart fenn, azonban annak irányításában semmilyen kontrollal sem rendelkezik. A politikai képzésért felelős intézet számos konferenciát szervez, munkatársai kutatásokat végeznek, cikket írnak különböző politikai témákból, az oktatástól egészen a gazdaságig. Emellett, különböző képzéseket kurzusokat is tartanak, amire bárki jelentkezhet. Fontos megemlíteni az épület elhelyezkedését, hiszen az akadémia a Starnberger See mellett fekszik. Az előadás végeztével a hallgatók meg is mártózhattak az Alpok lábánál fekvő tiszta víztükörben.

A június 20-i, keddi napot a Bamberger Hausban zártuk, ahol Klaus Holetschek egészségügyi államminisztertől hallgathattuk meg a CSU egészségügyi tervét a jövőre nézve, kiemelve az idős- és beteggondozás témakörét. A felszólalások után a közönségnek is volt lehetősége kérdéseket feltenni. Az eseményen 40-50-en vettek részt, akik nagyrészben az idősebb korosztályba tartoztak. A téma megmozgatta a hallgatóságot és számos kommentár, kritika is elhangzott a kérdések mellett, amely arra engedett következtetni, hogy a Covid-19 járvány erősen rávilágított a helyi egészségügy hiányosságaira, és a helyi lakosok a kormányon lévő CSU-tól egy reformtervet várnak. Klaus Holetschek igyekezett minden kérdésre kielégítő választ adni. Az esemény után kötetlenebb keretek között, egy tipikus bajor vacsora mellett ismerkedhettünk meg a helyi CSU tagjaival illetve a CDU/CSU Ifjúsági szervezetével, a Junge Unionnal és az ő nézőpontjukkal. Az este folyamán csoportunknak lehetősége volt kipróbálni a leghagyományosabb bajor specialitásokat, a sört, a perecet és számos más finom helyi falatot.

A június 21-i, szerdai napot a tartományi parlamentben, a Bayerischer Landtagban kezdtük, ahol először Tobias Gotthardt, a Freie Wähler (FW) párt képviselője fogadott minket egy tradicionális bajor reggeli keretében. Az impozáns környezet, ahonnan a város főbb látványosságaira is panoráma nyílt, igazán inspirálónak bizonyult, hiszen rövid idő alatt is átfogó képet kaphattunk a viszonylaf új, de mégis nagy sikereket elérő párt működéséről. Szóba került a párt struktúrája is, aminek külön érdekessége, hogy polgárközeli berendezkedésüknek köszönhetően lehetővé válik, hogy a lakossággal minél közvetlenebb kapcsolatot tudjanak tartani. Egyes szakpolitikai ügyek is terítéken voltak, többek között az ipar- és gazdaságfejlesztés, a vidékpolitika, valamint a Duna kapcsán a vízvédelem is. De nem maradhatott el az sem, hogy képviselő úr említést tegyen a párt tartományi politikája mellett a szövetségi szintű, sőt, az európai politikai helyzetről is. Az izgalmas beszélgetés végén diákjaink is választ kaphattak a változatos témákban feltett kérdéseikre is.

Második találkozónk során a bajor tartományi parlamentben lehetőségünk volt beszélgetni Florian Siekmann frakcióvezető-helyettessel a Zöld párttól (Grüne), aki Bajorország történetében legfiatalabbként szerzett parlamenti mandátumot 24 évesen, jelenleg 28 évesen pedig újraindul a közelgő tartományi választáson. A találkozónkat nem csupán a fiatalos lendülete tette igazán érdekessé, hanem az is, hogy a többi találkozón említett témák más szemszögből kerültek megvilágításra. Az oktatás- és energiapolitika mellett fenntarthatósági kérdésekről is szó esett, amelyről Siekmann úrnak a Zöld Párt tagjaként nagyon pragmatikus véleménye volt. Az Európai Uniós témával kapcsolatban a tagországok közötti értékkonfliktusok, valamint a körforgásos gazdálkodás kerültek szóba. Mindezek mellett a képviselő személyes motivációról, szakmai életútjáról és a mindennapi munkájáról beszélt, amely nagyon inspiráló és lelkesítő volt számunkra.

Ezt követően Karl Frellerrel, a Bajor Parlament egyik alelnökével, a CSU képviselőjével találkoztunk. Freller úr Magyarországon számos alkalommal járt és több évtizedes baráti kapcsolat is fűzi országunkhoz, így hazánk szívéhez közel áll. Ez érződött is a közösen eltöltött idő alatt, nagy szeretettel fogadott bennünket és szívesen mesélt a munkájáról. Freller 41 éve dolgozik a politikában, már 25 évesen bejutott a parlamentbe. Többek között együtt dolgozott Franz Josef Strauß egykori bajor miniszterelnökkel, a Bajor Keresztényszociális Unió Párt volt elnökével, illetve Markus Söderrel, Bajorország jelenlegi miniszterelnökével. A találkozásunk során Freller úr beszélt a bajor parlament működéséről, felépítéséről, valamint meglátásairól az aktuálpolitikát illetően. Különösen érdekes volt, amikor a képviselő úr parlamenti alelnöki pozíciójáról beszélt. Alelnököt a bajor parlamentben a CSU mellett a Freie Wähler, a zöldek, az SPD és az FDP is állít, ennek következtében az együttműködés mindig kihívés elé állítja a pártokat. Az alelnökkel való találkozást követően körbevezettek minket a parlament épületében és megtekinthettük az impozáns Maximilianeum termeit, tárgyalóit és folyósóit.

A Landtag után meglátogattuk a Bayerischer Rundfunkot (BR), a Bajor Szabadállam közszolgálati rádió- és televízióadóját, amelynek székhelye München. A BR a németországi közszolgálati műsorszolgáltatókat tömörítő ARD konzorcium tagja. Itt Dr. Susanne Glas, a külföldi tudósításért felelős szerkesztőség vezetője és Wolf-Oliver Wöllenstein, külföldi és politikai tudósításért felelős újságíró nyújtottak betekintést a Bajorországból történő külföldi tudósítás menetébe, illetve a BR történetébe. A BR 1922-ben alakult Münchenben Deutsche Stunde in Bayern / Németóra Bajorországban néven. Első adását 1924. március 30-án sugározta. A Deutsche Stunde in Bayern 1931-ben Bayerischer Rundfunk lett, majd 1933-ban, röviddel a náci hatalomátvétel után a rádiót a nemzetiszocialista propaganda irányítása alá helyezték. 1949-ben a Radio München Bayerischer Rundfunk lett és még abban az évben létrehozta Európa első VHF állomását. Az 1950-es években Nürnbergben is nyílt egy állomás, 1954-ben elkezdődtek a televíziós adások. A látogatás során átfogó képet kaphattunk a szerkesztőség működéséről technikai és tartalmi szinten, illetve az újságírás és az újságírók németországi helyzetéről. 

Szerdai napunkat a Müncheni Német Színházban zártuk, ahol megtekintettük az „Unendliche Geschichte” c. musical premier előadását.

A június 22-i, csütörtöki napunkat Michael Dzeba (CSU) városi tanácsossal, és Hegyesi Júliával, a Europe Direct Müncheni munkatársával nyitottok. Bár a találkozás rövidnek bizonyult, szó esett arról, hogy a város milyen kihívásokkal néz szembe, főleg a megfizethető lakhatási lehetőségek terén, melyekre közép- és hosszútávon csak az új lakóhelyek építése jelenthet megoldást. Szóba került az is, hogy az ukrajnai menekültek fogadása társadalmilag milyen támogatottságnak örvendett és örvend. E tekintetben kiderült, hogy ez egy széles körben támogatott döntés. Erre példa az is, hogy a humanitárius segítség mellett helyi, müncheni lakosok saját lakásukba is be-befogadtak olyan személyeket, családokat, akik kénytelenek voltak otthonaikat elhagyni. A találkozó során Hegyesi Júlia, magyar származású munkatárs kitért München város klímaváltozás terén megkötött partneri kapcsolataira, illetve a München városának kiemelten fontos európai együttműködésre. Dzeba tanácsos úr végezetül arra a kérdésre, hogy mi a legmarkánsabb élménye, amelyet átélt karrierje során, egy igen személyes tapasztalatból kiindulva, a Máltai Szeretetszolgálatnál megélt halálosan beteg emberek utolsó pillanataiból erőt merítve azt tanácsolta, hogy legyünk bátrak, és éljük a saját álmainkat, ne azt, amit mások szeretnének, hogy éljünk, mert az sohasem fog olyan jól sikerülni, mint amit sajátunknak tudunk és csak egy életünk van, nem játszhatjuk újra.

Csütörtök délután a Bajor Tartományi Miniszterelnökséget látogathattuk meg, ahol körbe is vezettek minket. Eközben nem csupán a korábbi kaszárnyából, majd hadtörténeti múzeumból lett kancelláriaépület történetét és szimbolikáját ismerhettük meg, hanem rövid bevezetést kaptunk az államszerv alapvető működésébe is. Megtudhattuk, hogy Bajorország a Németországi Szövetségi Köztársaság föderális rendszerén belül mekkora függetlenséget élvez - nem csak a kultúrpolitika vagy oktatás területén -, de a külkapcsolatokban is: Az Európai Unióval például közvetlen és folyamatos kapcsolata van a tartománynak, ahol akár a szövetségi kormánnyal szemben is képviseli saját álláspontját és érdekeit. Emellett azt is megtudhattuk, hogy Bajorországnak többek között Brüsszelben, Londonban, Tel-Avivban, Addisz-Abebában, sőt, Kijevben is saját külképviselete van, ez mutatja a tartomány külpolitikai súlyát. A körbevezetés után Martin Kastler társaságában beszélgethettünk a Bajorországot érintő aktuálpolitikai kérdésekről: az ukrán helyzet, amelyben Bajorország humanitárius segítséget nyújt a helyszínen, illetve menekülteket fogad be, a közös európai hadsereg kérdése, illetve a közös külpolitikai fellépés problémái. A beszélgetés közben szóba kerültek természetesen a hagyományosan kifejezetten erősnek mondható magyar-bajor kapcsolatok is, például a nemzetközi bűnözéssel szemben való fellépés, vagy a részben a tartomány által finanszírozott Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem kapcsán.

A müncheni tanulmányút utolsó szakmai programjaként csoportunk ellátogatott Magyarország Müncheni Főkonzulátusára, melynek vezetője 2015 óta Tordai-Lejkó Gábor főkonzul.  Barabás Emőke elsőbeosztott, Lorenz Péter és Juhász Gergely konzulokkal együtt hatalmas vendégszeretettel fogadott minket. Barabás Emőke elmondta, kezdetben külgazdasági attaséként dolgozott Svájcban, majd később vált a főkonzul első beosztottjává Münchenben. A kollégák harmonikusan, összehangoltan, fiatalos lendülettel dolgoznak azon, hogy ápolják a régóta fennálló kapcsolatot Bajorországgal. Az előadás során elsősorban a bajor politikai és gazdasági helyzetet ismerhettük meg, valamint sokat beszélgettünk a magyar-bajor kapcsolatrendszerről is. Jelenleg a mindennapokat a választási hangulat, különféle kampányok határozzák meg, hiszen október 8-án tartományi választások lesznek, amelynek végső eredményét nehezen lehet megjósolni. Látogatásunk során megbizonyosodhattunk róla, hogy Bajorországnak speciális szerepe és helye van a magyarok szemében is. Annak ellenére, hogy a 2010-es évek elején politikai ellentétekbe ütközött a két ország, a jelenlegi szakminiszteri kapcsolatok kiegyensúlyozottak, a miniszterelnökök és szakemberek rendszeresen találkoznak egymással, megvitatják az aktuális kérdéseket, közös megoldásokat keresnek a felmerülő problémákra. A gazdaság a politikától teljesen független, így ennek köszönhetően a politikai kapcsolatok korábbi meggyengülése nem volt hatással a gazdasági kapcsolatokra, amelyekben egy új tendencia fedezhető fel: Egyre több cég jelenik meg Magyarország keleti felén is - mint például a Debrecenben található BMW gyár. Végül, de nem utolsó sorban a helyi magyarokról beszélgettünk. Bajorország területén körülbelül 100.000 magyar él, akiket a konzulátus az élet minden területén lehetőség szerint támogat. Különféle egyesületek dolgoznak azon, hogy a magyarok integrációja könnyebben megtörténhessen, ennek köszönhetően az oktatásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Összefoglalva elmondható tehát, hogy rengeteg szakmai szempontból fontos és hasznos információval gazdagodhattunk, valamint megismerhettük a konzulátuson dolgozó szakembereket is, akikkel kellemes, barátságos hangulatban beszélgethettünk.

A beszámolót írták: Bosits Dorina, Bugár Dóra, Czagány Botond, Csontos Anna, Darkó Tünde, Gál Lili Tícia, Horváth Dávid, Ködöböcz Réka, Róka Julianna, Szigeti Balázs, Wagner Thomas,

Fotók: Ferenczy András, Bayerische Staatskanzlei, Magyarország Főkonzulátusa München