Az elmúlt másfél évtized nehéz, válságokkal teli időszak volt Európában. A II. világháború utáni éra, valamint a békés forradalmak utáni európai stabilitás és biztonság elveszni látszik. Mindenekelőtt Oroszország Ukrajna elleni háborúja, de az egymást átfedő válságok, mint a klíma- és energiaválság, a COVID19-járványt követő inflációs és növekedési válság, valamint az euró-és a migrációs válság is megrengették az európai sikertörténettel kapcsolatos, eddig biztosnak gondolt alaptételeket. Ezeknek köszönhetően az egyéni és társadalmi szabadsággal összefüggő jogainkat és értékeinket mind a jobb-, mind a baloldali szélsőségesek megkérdőjelezik. Prof. Dr. Ulrike Ackermann, a John Stuart Mill Szabadságkutató Intézet alapítója és igazgatója erről adott elő „Miért vitatott a szabadság fogalma a német közvéleményben?” címmel 2023. június 27-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Scruton Kávézójában körülbelül egybegyűlt 50 érdeklődő előtt.

 

A rendezvényt Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese nyitotta meg. Lánczi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon a történelemből adódóan jól ismert tény, hogy a szabadságért küzdeni kell. Kiemelte továbbá, hogy az MCC az effajta szabadságot képviseli és egyúttal olyan oktatási intézmény, ahol a nyílt diskurzust és vitát értékelik.

Bevezető előadásában Ackermann elmondta, hogy a szabadságjogokat nemcsak kívülről – például Kínából vagy Oroszországból – támadják, hanem belülről is, az új jobb- és baloldali identitáspolitika, valamint a politikai iszlamizmus részéről. Véleménye szerint ahhoz, hogy ezen értékeket meg tudjuk védeni, meg kell vizsgálnunk társadalmunk belső ellentmondásait, és továbbra is lehetővé kell tennünk a tabuk nélküli vitákat. Mindazonáltal a politikai korrektség és a cancel-culture jelenségei morális nyomást gyakorolnak a liberális demokráciákra. Ezt azonban – a sokak által elgondoltakkal ellentétben – nem az állam teszi, hanem olyan magukat kisebbségben érző csoportok, amelyek véleményüket a többséggel szemben hangosan képviselik. Véleménye szerint ez a társadalomban a „hallgatás új spiráljához” vezetett, ami a közösségi média elterjedésével karöltve felerősítette az ilyen csoportok létrejöttét és a kollektivizálódás folyamatát, tovább kedvezve így az immár zárt véleménycsoportok egymástól történő elszigetelődéséhez. Ackermann kitért továbbá arra a német egyetemeken – különösen a társadalomtudomány karokon és szakokon – megfigyelhető tendenciára is, ami alapvetően a nyílt viták lehetőségének a korlátozásához vezet. Előadása végén a professzor hangsúlyozta, hogy ezekért a fontos szabadságjogokért küzdeni kell azáltal, hogy kilépünk a „hallgatás új spiráljából”. Véleménye szerint ez a 20. századi európai totalitárius rendszerek egyik fontos tanulsága.

A Dörstelmann-Fodor Kinga, a Magyar-Német Intézet igazgatóhelyettese által moderált panelbeszélgetés elsősorban azzal foglalkozott, hogyan lehetne véget vetni ennek a nyugati világban mind a politikai, mind a tudományos szférában megfigyelhető „hallgatás spirálnak”. Dörstelmann-Fodor továbbá a John Stuart Mill Szabadságkutató Intézet Szabadságindexében az elmúlt években megfigyelhető tendenciákról is kérdezte az előadót. A rendezvény főbb megállapításait Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója foglalta össze, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy intézete olyan fórumot kíván biztosítani Németország és Magyarország között, ahol szabadon lehet véleményt cserélni és vitázni.

Látogatói programja keretében Prof. Dr. Ulrike Ackermann találkozott Ritter Imrével, a magyarországi német nemzetiség parlamenti képviselőjével, az Országgyűlés nemzetiségi bizottságának elnökével, Dr. Mráz Ágostonnal, a Nézőpont Intézet igazgatójával, Boris Kálnokyval, az MCC Médiaiskolájának vezetőjével, Kiszelly Zoltánnal, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatójával, valamint dr. Szikra Leventével, az Alapjogokért Központ elemzőjével. Ezen kívül Ackermann eszmecserét folytathatott Dr. Heinrich Kreft-tel, a budapesti Andrássy Egyetem Diplomácia II. tanszékének vezetőjével, Prőhle Gergellyel, volt nagykövettel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával, illetve Prof. Dr. Varga Istvánnal, az MCC Magánjogi Műhelyének vezetőjével, az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetőjével és a Lipcsei Egyetem tiszteletbeli professzorával is.