Bő egy hónappal az új szövetségi kormány megalakulása után Németország politikailag továbbra is megosztott, gazdaságát rendületlenül fenyegeti a recesszió, határait pedig a migráció. Milyen jövője lehet Németországnak az új kormányzattal az élén? Erre a kérdésre kereste a választ Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem történészprofesszora, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért 2025. június 18-án megrendezett panelbeszélgetésén az MCC pécsi képzési központjában. A rendezvényen, melyet az Intézet gyakornoka, Nicolas Hoos moderált, mintegy 20 fő vett részt.

 

A beszélgetést Kroll professzor a jelenlegi német politikai helyzethez vezető út bemutatásával kezdte, röviden összefoglalva az előző, hárompárti-koalíció (SPD-Zöldek-FDP) szétesését követő, február 23-án megtartott előrehozott Bundestag-választás eredményeit. Kiemelte egyúttal, hogy az új kormánnyal (CDU/CSU-SPD) sokan nem elégedettek: egyrészről azért, mert a felmérések alapján is sokan nem tartják helyesnek, hogy a történelmi vereséget szenvedett szociáldemokraták továbbra is – ám ezúttal, mint a kisebb koalíciós partner – hatalmon maradhattak. Másrészről pedig az új kancellár, Friedrich Merz (CDU) személye is megosztó, bár az elfogadottsága az utóbbi időben, jelentősen ugyan nem, de emelkedett – világított rá a professzor.

A Bundestag-választás során a három legfontosabb téma a németek szerint a migráció, a gazdaság és az energia voltak, melyek közül továbbra is a migráció az, amelyet a legégetőbb problémának tartanak. Arra a felvetésre, hogy az adósságfék alkotmánymódosítással elért átalakítása és az ezáltal hozzáférhetővé tett többszáz milliárd eurós különalapok valóban hozhatnak-e változást, Kroll professzor pozitív meglátásokkal válaszolt. Véleménye szerint a két különalap jó kiindulópont lehet a fejlődés felé. Mindazonáltal figyelmeztetett: az így elérhetővé vált pénzeket valóban az infrastruktúra fejlesztésére szükséges fordítani, nem pedig az integrációs erőfeszítéseket nagyrészt elutasító, több esetben is agresszív bevándorlók erőn felüli segélyezésére. A migrációhoz szintén kritikusan álló, politikai tűzfallal továbbra is körbevett AfD kapcsán kifejtette, hogy hiába a párttal történő együttműködéstől való elzárkózás, hiába az Alkotmánybíróság által „bizonyítottan jobboldali szélsőséges” besorolás, az AfD-t nem fogják betiltani – amely eljárás alapvetésével kapcsolatban elmondta, hogy szerinte nem felel meg az európai demokratikus értékeknek.

A beszélgetést, amelyet összefoglalandó a professzor felhívta a figyelmet, hogy az új szövetségi kormány alig egy hónapja, hogy hivatalba lépett, ezért még korai lenne megmondani, hogy az elkövetkezendő kormányzási ciklusban valóban mi várható, több közönségkérdés is követte. Ezeket megválaszolva a hallgatóság még részletesebb betekintést kaphatott az elhangzott témákba.