2026. május 13-án Prof. Dr. Egon Flaig ókori történész adott elő az MCC Budapesti Képzési Központjában az ókori és a modern szabadság viszonyáról, rávilágítva a liberalizmus eszmetörténeti alapjaira, valamint a jelenlegi politikai kihívásokra. A rendezvényt a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért szervezte, a moderátor Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll volt.
Az estet Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója nyitotta meg, bevezetve a hallgatóságot az előadás témakörébe. A középpontban az ókori és a modern szabadság közötti, a mai napig meghatározó különbség állt. Míg az ókori szabadságfogalom gyakran kizárólag a politikai részvételre vonatkozik, addig a modern felfogásban már az egyéni szabadságjogok forrásának számít. Bauer azonban felvetette a kérdést, hogy ez az ellentét történelmileg valóban tartható-e. Különösen a politikai részvételről és az egyéni önrendelkezésről folyó aktuális viták fényében nyer új aktualitást a szabadság fogalmáról szóló történelmi reflexió.
Az előadás középpontjában az a tézis állt, hogy a liberális hagyomány félreértette az ókori szabadságfogalmat. Flaig azzal érvelt, hogy már Arisztotelész is különbséget tett a politikai és az egyéni szabadság között. A politikai szabadság tehát a polgárok részvételét jelentette a közösség döntéseiben, míg az egyéni szabadságot úgy értelmezték, mint a jogot arra, hogy az egyén „úgy éljen, ahogy kíván”, amennyiben ez a polisz törvényeinek és társadalmi normáinak keretein belül történt. Az ókori görögök számára nem állt fenn ellentmondás az egyéni és a politikai szabadság között. Emellett hangsúlyos volt Benjamin Constant, a kontinentális liberalizmus egyik alapító atyjának elemzése is. Flaig bírálta Constant elméletét, amelyben az ókori és modern szabadságról alkotott képet állítja szembe egymással, és figyelmeztetett egy olyan liberalizmusra, amely a politikai szabadságot a radikális individualizáció javára hanyagolja el. Egy olyan társadalom, amely a szabadságot kizárólag magánjellegű önmegvalósításként értelmezi, hosszú távon elveszíti közösségi érzékét, és ezzel a demokratikus rend alapjait is. Ennek fényében Flaig a szabadság republikánus alapjaihoz való visszatérés mellett érvelt, hiszen a demokrácia csak ott tartható fenn tartósan, ahol a polgárok készek politikailag részt venni és felelősséget vállalni a közösségért.
Az előadást követő panelbeszélgetés során Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll az előadás központi gondolatait mélyítette el. A vita többek között érintette a politikai egyenlőség jelentőségét, a társadalmi kötelékek szerepét, valamint az ókori szabadságfelfogások aktualitását a modern demokráciák számára. A rendezvény világossá tette, hogy az egyéni és a politikai szabadság viszonyának kérdése korántsem pusztán történeti téma. Sokkal inkább a modern demokráciák alapvető problémáit érinti, és így napjaink egyik központi politikai vitájának tekinthető.
