2026. május 14-én Prof. Dr. Egon Flaig ókori történész adott elő az MCC Pécsi Képzési Központjában az ókori és a modern szabadság viszonyáról, rávilágítva a liberalizmus eszmetörténeti alapjaira, valamint a jelenlegi politikai kihívásokra.
Az előadás középpontjában az a tézis állt, hogy a liberális hagyomány félreértette az ókori szabadságfogalmat. Flaig azzal érvelt, hogy már Arisztotelész is különbséget tett a politikai és az egyéni szabadság között. A politikai szabadság tehát a polgárok részvételét jelentette a közösség döntéseiben, míg az egyéni szabadságot úgy értelmezték, mint a jogot arra, hogy az egyén „úgy éljen, ahogy kíván”, amennyiben ez a polisz törvényeinek és társadalmi normáinak keretein belül történt. Az ókori görögök számára nem állt fenn ellentmondás az egyéni és a politikai szabadság között. Emellett hangsúlyos volt Benjamin Constant, a kontinentális liberalizmus egyik alapító atyjának elemzése is. Flaig bírálta Constant elméletét, amelyben az ókori és modern szabadságról alkotott képet állítja szembe egymással, és figyelmeztetett egy olyan liberalizmusra, amely a politikai szabadságot a radikális individualizáció javára hanyagolja el. Egy olyan társadalom, amely a szabadságot kizárólag magánjellegű önmegvalósításként értelmezi, hosszú távon elveszíti közösségi érzékét, és ezzel a demokratikus rend alapjait is. Ennek fényében Flaig a szabadság republikánus alapjaihoz való visszatérés mellett érvelt, hiszen a demokrácia csak ott tartható fenn tartósan, ahol a polgárok készek politikailag részt venni és felelősséget vállalni a közösségért.
