2024. szeptember 1-jén a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért választási estet rendezett a szászországi és türingiai tartományi választások alkalmából. A viszonylag alacsony lakosságszám ellenére - Türingiában jó 2 millióan, Szászországban pedig 4 millióan élnek a 83 milliós lakosú Német Szövetségi Köztársaságból - a választásoknak óriási jelentőséget tulajdonítottak a német politikában.

Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója Kiszelly Zoltánnal, a Századvég Alapítvány Politikai Elemző Központjának igazgatójával és Dr. Mráz Ágostonnal, a Nézőpont Közvélemény-kutató Intézet igazgatójával közösen beszélgetett és elemezte a választásokat. A rendezvény moderátora Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője volt. A teltházas rendezvény is jelzi, hogy a magyar közvélemény érdeklődése töretlen a németországi politikai fejlemények iránt.

Bauer köszöntőjében kitért az Alternative für Deutschland (AfD) és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) várhatóan erős szereplésére, valamint a szövetségi kormánypártok várhatóan gyenge eredménye miatt kialakult különleges helyzetre. Felidézte az előző választásokat, amikor az FDP türingiai jelöltjét meglepő módon a CDU és az AfD szavazataival választották meg, majd nem sokkal később többek között Merkel kancellár nyomására lemondott tisztségéről.

Az eredményhirdetéseket megelőző pódiumbeszélgetés első témája a választások előtt uralkodó általános hangulat volt. A moderátor, Szikra Levente felhívta a figyelmet a solingeni késes támadás politikai következményeire és más, migránsokhoz köthető erőszakos bűncselekmények hatására az egyes pártok támogatottságának alakulásában. Mráz Ágoston kitért az AfD pária-státuszára, valamint a választások előtt a gazdasági szervezetek és az egyházak magán-kampányaira, amelyek a jobboldali populista párt ellen irányultak. Megemlítette azt a történelmi tényt is, hogy Türingia volt az első olyan tartomány a weimari köztársaságban, ahol 1932-ben szélsőjobboldali párt került kormányra, ami Mráz szerint hozzájárult ahhoz, hogy egy országos szinten viszonylag kis szövetségi államban ekkora jelentőséget tulajdonítanak az aktuális választásnak.

A migráció és az ukrajnai háború, mint a választási kampány témái

Bauer Bence a beszélgetés során rámutatott arra a figyelemre méltó tényre, hogy az Afganisztánba történő kitoloncolásokat évekig megvalósíthatatlannak tartották, és hogy egy Scholz szövetségi kancellárral tavaly készült Spiegel-interjúnak, amelyben „nagyszabású” kitoloncolásokat sürgetett, nem lett semmilyen következménye.  Mégis hirtelen, három nappal a fontos választások előtt, lehetségessé vált a bűnözők Afganisztánba történő kitoloncolása. Megjegyezte azt is, hogy az nem korrekció, ha kétszázötvenezren jönnek be az országba, és csupán 28-an távoznak, valamint a magyar közönségnek elmagyarázott néhány bürokratikus buktatót, amelyek jelenleg akadályozzák a nagyszabású kitoloncolásokat.

Kiszelly Zoltán szerint Szászországban és Türingiában a választási kampányt a szövetségi politika kérdései uralták, és sokak számára fontos szerepet játszott a berlini politika elleni tiltakozás kifejezése. Kiszelly kitért a német belügyi hírszerzés AfD elleni intézkedéseire is, valamint arra, hogy az AfD és a BSW nemcsak a migrációs politikában, hanem az Ukrajna- és Oroszország-politikában is „180 fokos fordulatot” támogatott.

Bauer hozzátette, hogy ezek a más szövetségi államokhoz képest eltérő politikai álláspontok nemcsak az AfD-re és a BSW-re, hanem például a szászországi CDU-ra is kiterjednek. Mráz a két szövetségi állam oroszbarát álláspontját kulturális sajátosságokkal magyarázta az egykori NDK déli régióiban: Ebben szerepet játszik a Szovjetunióval való felemás barátság, de a szövetségi köztársaság vélt „annexiójával” szembeni ellenérzés is.

„A demokrácia győzelme”

A két választás egyik eredménye, amelyet minden panelista üdvözölt, a választási részvétel óriási növekedése volt, amely mindkét államban rekordszintre, közel 75 százalékra emelkedett - „A demokrácia győzelme” - kommentálta a választásokat Szikra Levente moderátor.

Az előzetes választási eredmények a két szövetségi államban:

Szászország: CDU 31,9 százalék (-0,2), AfD 30,6 százalék (+3,1), BSW 11,8 százalék (Új), SPD 7,3 százalék (-0,4), Zöldek 5,1 százalék (-3,5), Balpárt 4,5 százalék (-5,9).

Türingia: AfD 32,8 százalék (+9,4), CDU 23,6 százalék (+1,9), BSW 15,8 százalék (Új), Balpárt 13,1 százalék (-17,9), SPD 6,1 százalék (-2,1), Zöldek 3,2 százalék (-2,0).

„A változás szele kelet felől érkezik” - foglalta össze Bauer Bence a választásoknak a szövetségi politikára gyakorolt lehetséges hatásait. Külön kiemelte a szövetségi kancellárt adó párt, az SPD katasztrofális 6 százalékos eredményét, valamint az FDP mint releváns politikai erő eltűnését és a Zöldek növekvő népszerűtlenségét a tartományok nagy részén. A panelbeszélgetés résztvevői egyöntetűen rámutattak annak jelentőségére, hogy az első, választói mozgásokra vonatkozó felmérésben a BSW szavazóinak mindössze 3 százaléka származott az AfD-től; ezzel szemben az új pártban messze a legnagyobb csoportot a korábban nem szavazók, valamint a Balpárt korábbi szavazói alkották.

Utóbbi párt volt a választások nagy vesztese, hiszen elvesztette korábbi domináns pozícióját. A beszélgetés végén Bauer Bence kiemelte, hogy véleménye szerint az AfD politikai elszigeteltségét a jövőben valószínűleg a BSW fogja megtörni. Kiszelly meglátása szerint a szélsőjobboldallal szemben egyelőre megmarad a tűzfal, a szélsőbaloldallal szemben azonban ezt le fogják építeni. Mráz is egyetértett a panelisták egyöntetű véleményével, miszerint a CDU a koalíciós tárgyalások alatt nyithat a BSW-vel való esetleges