December 7-én, kedden 17 órától Szuverén állam – Szuverén értelmiség: Magyarország az Európai Unióban címmel szervezett beszélgetést az MCC békéscsabai központja. A rendezvényen Prof. Dr. Varga István és Dr. Mernyei Ákos, az MCC Magánjogi Központjának munkatársai Dr. Bauer Bencével, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatójával beszélgettek a szuverenitás különböző aspektusairól.

A rendezvény elején Mittag Mónika, az MCC Békéscsabai Oktatási Központ vezetője köszöntötte a közel 30 vendéget, majd bemutatta a beszélgetőpartnereket. Az eszmecsere a szuverenitás fogalmának, illetve annak a magyar kormány politikájában betöltött szerepének megvitatásával kezdődött. Mernyei a 2008-2009-es gazdasági válságot Magyarország szuverenitását fenyegető komoly kihívásként említette, hiszen az az ország függőségbe kerülésével fenyegetett. A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikának köszönhetően azonban sikerült stabilizálni az állami költségvetést - tette hozzá Mernyei -, és Magyarország Görögországgal ellentétben ezt követően megmenekült a külföldtől való függéstől. Az e fajta költségvetési szigor jogi értelemben is szuverenitást jelent – folytatta Varga professzor. A globalizált világban manapság úgy tűnik, hogy az állam szuverén joghatóságát egyre inkább relativizálhatja a kívülről érkező beavatkozás. Bauer Bence szerint az újonnan felálló német kormány (SPD-Zöldek-FDP) koalíciós szerződésben megfogalmazott igénye, miszerint egy európai szuperállam létrehozásának céljával állítólagos jogállami normákat akarnak keresztülvinni Európában, példa erre a beavatkozásra. Azt a nézetet azonban, hogy Kelet-Közép-Európában a szuverén nemzetállam nem számít elavult modellnek, a kontinens nyugati felén aligha értik. Ehhez kapcsolódva Mernyei hangsúlyozta, hogy az európai intézmények migrációval kapcsolatos politikai gyakorlata mutatta meg igazán, hogy az EU messze túllépte hatáskörét. Az elmúlt években az EU széles körben kiterjesztette a rá ruházott jogokat, amelyek elsőbbséget élveznek a nemzeti joggal szemben, és ezáltal úgymond felhatalmazta magát - folytatta Varga. Ez azonban ellentmond a hatáskör-átruházás elvének, ami szerint az EU csak akkor fogadhat el jogi normákat, ha erre a Szerződések kifejezetten felhatalmazzák. Ráadásul a nemzeti alkotmánybíróságok számos határozatban megerősítették már ezt az elvet - hangsúlyozta Varga.

A vendégek hozzászólásai és kérdései által inspirált vita a kulturális szuverenitás szempontjait, valamint az energia- és klímapolitika különböző aspektusait is érintette.

A panelbeszélgetést követően az eszmecsere egy informális fogadáson folytatódott.