Az elmúlt napokban derült fény arra, hogy a 2023 januárjában az akkori jelzőlámpa-koalíció által bevezetett ún. polgári jövedelem (Bürgergeld) felemésztette összegek új rekordokat döntenek meg. Nem csak a költségek túlzottan magasak, hanem maga a rendszer is megkérdőjelezhető.

 

Az álláskeresők alapellátásának – a munkanélküli-ellátásnak (Hartz IV) – felváltására bevezetett polgári jövedelem célja az volt, hogy különböző szociális ellátásokat egyesítsen. A rossz hírű polgári jövedelmet a kormányzó CDU/CSU-SPD koalíció tervei szerint alapellátásra kell átnevezni. Ezzel az Unió-pártok formálisan teljesítik a polgári jövedelem eltörlésére vonatkozó választási ígéretüket, tartalmilag azonban alig változik valami.

Ez azonban nagyon is szükséges lenne, mivel a polgári jövedelem egyre nagyobb részét képezi a teljes költségvetésnek. Óvatos becslések szerint a polgári jövedelemhez köthető pénzbeli ellátások összege 2026-ban akár a 60 milliárd eurót is elérheti. Ez rengeteg pénz – nemcsak Németországban, hanem máshol is. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szerint 2026 áprilisában a polgári jövedelemre jogosultak száma 5,2 millió főre tehető. Különösen a lakhatási költségek látszanak évről évre robbanásszerűen emelkedni – nem csoda, hiszen Németországban az ingatlanárak hatalmas mértékben emelkednek. Amennyiben a német állami kiadásokat nem sikerül kordában tartani, egyes számítások szerint 2029-re már csak a kamatfizetések, a szociális kiadások és a védelmi kiadások finanszírozása lesz megoldható.

Polgári jövedelem és migrációs háttér

Különösen magas, mintegy 62%-os a polgári jövedelemben részesülők közül a migrációs háttérrel rendelkezők aránya. Ide tartoznak a külföldi állampolgárságú személyek, valamint azok a németek is, akiknek migrációs háttere van (például honosított személyek vagy késői kivándorlók), a tisztán külföldiek aránya körülbelül 47%. A polgári jövedelemmel kapcsolatban nagy kritikát váltott ki, hogy az ukrán háborús menekültek azonnal jogosultak voltak a juttatásra. Az új szövetségi kormány egy reformmal reagált erre a problémára, amely 2025. április 1-jétől megtagadta a polgári jövedelmet a Németországba újonnan érkező ukránoktól, és a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátásokat biztosította számukra. Ez a viszonyítási alap azonban valószínűleg kevéssé mérvadó, mivel számos kiadás aligha csökkenthető.

E támogatások megvonása egyes ukránoktól csupán csepp a tengerben. A rendszer nem ösztönöz teljesítményre és munkára – épp ellenkezőleg. Ezt az ukrán támogatásban részesülők példája világosan mutatja. A munkaképes ukránoknak Németországban mindössze 37%-a dolgozik, miközben más országokban ez az arány jóval magasabb. Lengyelországban például az ukrán menekültek 70–80%-a vállal munkát, és szorgalmával, munkájával hozzájárul a lengyel gazdasági csodához. Németországban ezzel szemben ennek az ellenkezője történik.

Ez azonban nemcsak az ukránokra igaz, hanem általános jelenség. Ha az állam a tétlenséget jutalmazza, akkor a munkavégzés egyszerűen nem éri meg. A német munkaerőpiac és szociális rendszer súlyos problémáinak kezelése érdekében erősebb ösztönzőkre lenne szükség a munkát és a teljesítményt illetően, valamint nagyobb megbecsülésre azok számára, akik dolgoznak és adót fizetnek. Ez megvalósulhatna például a szociális juttatások további korlátozásával vagy időbeli behatárolásával, miközben jelentősen csökkentenék a jövedelemadókat. Emellett jó ötlet lenne nem általánosan a gyermekek számát támogatni, hanem nagyobb adókedvezményeket biztosítani a dolgozó anyák és apák számára.