A pártra zúduló politikai össztűz és kritika ellenére a Zöldek továbbra is élvezik elkötelezett szavazóik bizalmát, ugyanakkor a választók többségére ez már korántsem igaz – öt év alatt több mint megduplázódva, 25%-ról 56%-ra nőtt, azok száma, akik immár semennyire sem tudnak azonosulni a Zöld Párttal. Ezzel a Baerbock-Habeck miniszterpáros fémjelezte párt Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált.

Stabil szavazói mag tűzön vízen át

Az Institut für Demoskopie Allensbach által a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) számára készített, március 21-én publikált közvélemény-kutatás szerint a 2021 októberi Bundestag választások óta, kisebb szünetekkel, folytatólagos mélyrepülésben lévő SPD (2021 októberében – 25,7%-os, 2024 márciusában 15%-os támogatottság) és FDP-hez (2021 októberében – 11,5%-os, 2024 márciusában 5%-os támogatottság) képest a Zöldek (2021 októberében – 14,8%-os, 2024 márciusában 14%-os támogatottság) látszólag stabilan őrizni tudják saját törzsszavazóik támogatását. Bár a párt 2022 eleje és 2023 vége között látszólag sok támogatót vesztett (-7%), ezen szavazók már a törvényhozási ciklus közben csatlakoztak a párthoz.

Mindez azt mutatja, hogy a másik két koalíciós társhoz képest a Scholz-kormány munkájának rendkívül negatív szavazói megítélése nem vezetett a törzsszavazók Zöld párttól való elfordulásához. Bár tény, hogy a Zöldek által – szövetségi szinten korábban ellenzéki létben – felépített idealisztikus önkép („a párt amely konzekvensen kiáll egy élhetőbb jövő érdekében”) sokat kopott a kormányon töltött két év alatt, mindez nem hagyott különösebb nyomot saját elkötelezett választóik körében. A Zöldek támogatói köre némileg kisebb lett mint 2021-ben, cserébe ezen szavazók a felmérések szerint még elkötelezettebbek a párt iránt. Mindezt 77%-uk a párt környezet- és klímavédelem, 67%-uk pedig általában a jövő szempontjából fontos kérdések iránti elkötelezettségével indokolja. Mindkét indokot ma már gyakrabban említik, mint néhány évvel korábban. Szintén pozitívumként van kiemelve a nagy többség által a párt idealista jellege, ezzel szemben támogatóiknak csak 13%-a érzi úgy, hogy a Zöldek pragmatikus politikát folytatnak. Az állampolgárok többségével ellentétben azonban ezen választói csoportban ezt nem politikai hiányosságnak, hanem a következetesség kifejeződési formájának tekintik.

Annak ellenére, hogy a Zöldek szavazói potenciálja jelentősen csökkent – a 2010-es évek végén még a szavazatra jogosultak közel 40% tartotta elképzelhetőnek a pártra való voksolást, mára számuk 23%-ra csökkent – a párt választói magja stabil maradt. A Zöldek ideologizáló politizálása, melyet a szavazók túlnyomó többsége elutasít, éppen ellentétes reakciót vált ki a párt elkötelezett szavazói körében. A koalíciós kormányzás konfliktusokkal és lemondásokkal teli kompromisszumkeresése egyedül a Zöldeket nem diszkreditálta saját bázisuk körében. Az ukrán-orosz háború hatására drasztikusan megváltozott politikai feltételrendszer mellett a Zöldek látszólag egyedüliként hűek maradtak programszerű politizálásukhoz mindez pedig elégségesnek bizonyult elkötelezett szavazóik megőrzéséhez. 

 

Növekvő többségi elutasítás

A hárompárti koalíció felállását követő hónapokban 2021-2022 fordulóján a megkérdezettek túlnyomó többsége, 67%, biztos volt abban, hogy a jövőben tovább nő majd a Zöldek országos támogatottsága és a párt idővel még erősebb politikai pozíciókat tud majd kivívni magának. Két év elteltével látszólag elillant a Zöldek politikai előretörésébe vetett hit – ma már csak a válaszadók kevesebb mint negyede tartja reális forgatókönyvnek a párt további térnyerését. A megkérdezettek túlnyomó többsége a koalíció valamennyi pártját az elmúlt időszak politikai vesztesének tekinti, azonban egyiküknél sem változott annyira drasztikusan ezen arány mint a Zöldek esetében.

A zöldekkel szemben leggyakrabban megfogalmazott választói kritikák szerint a párt irreális politikai célokat követ (80%), elégtelen gazdasági kompetenciával rendelkezik (80%), rossz energiapolitikát követ (71%). A válaszadók kétharmada szerint a párt túlságosan ideológia vezérelt, míg 62% szerint túlzottan önhitt képet is közvetít magáról. A Zöldeket teljesen elutasító választói csoporton túl is egyre inkább nő a pártot alapvetően negatívan megítélő személyek száma. A felmérés szerint körükben egyre inkább teret nyer azon meggyőződés mely szerint a Zöldek a hétköznapi embertől távol álló, protest párt. A megkérdezettek 67% szerint a párt túl sok új szabályt és korlátozást kíván az emberekre erőltetni, 63% szerint pedig egyszerűen nem értik meg, vagy nem akarják tudomásul venni az emberek valódi problémáit. 

Sokat mondóak azon válaszok aránya is, melyek szerint a Zöldek politikája immár a Németország jólétét fenyegetik (50%), hanem egyúttal pedig személyes hátrányuk is származik majd belőle (40%). Az a meggyőződés, hogy a Zöldek értik, mi mozgatja az embereket Németországban, öt év alatt 34%-ról 8%-ra csökkent.

 

Kormányon belüli befolyás erősödése

A párttal szembeni ellenérzések felerősödésétől nem függetlenül a hárompárti koalíció legbefolyásosabb pártjának továbbra is a Zöldeket tartják a választók. Hiába vezeti Olaf Scholz személyében szociáldemokrata politikus a kormányt az SPD befolyása a megkérdezettek szerint elenyésző – mindössze 10% (2022-ben még 24% volt) – Németország irányításában. A másik két koalíciós társ ellenben egyre erősebben tudja rányomni bélyegét a kormány napi működésére – az FDP esetében a válaszadók 19%-a (2022-ben 14%), míg a Zöldek esetében 43%-a (2022-ben 35%) vélekedik így.

A kutatás szerint a kormányerők közül szintén a Zöldek pártprogram érvényesítő képességét látják a legerősebbnek a választók. A lakosság nagy többségének szemében a közös kormányzás két éve alatt egyedül a Zöldek maradtak többségében hűek a pártprogramjukban foglaltakhoz. A megkérdezettek a pártot elsősorban az atomenergia elutasításával, a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztésével, a környezet- és klímavédelem melletti elkötelezettséggel, valamint a mezőgazdaságban betartandó magasabb környezetvédelmi normákkal hozták összefüggésbe. Feltűnő ugyanakkor, hogy a legtöbb válaszadó különbséget tesz az Ukrajna iránti elkötelezettség és Németország védelmi képességeinek megerősítése között. Míg 69%-nak az a benyomása, hogy a zöldek elkötelezettek Ukrajna katonai támogatottsága iránt, addig csak 20% érzékel részükről hasonló elkötelezettséget saját országuk katonai megerősítése iránt.

Előbbi eredményt erősíti meg a Bertelsmann Stiftung legfrissebb februári felmérése is. E szerint leginkább a zöld szavazók támogatják az Ukrajnába irányuló további EU fegyverszállításokat. Az ő esetükben a válaszadók túlnyomó többsége (78%) ezen állásponton volt megelőzve az SPD (74%) és az FDP (72%), valamint a CDU/CSU (65%) szavazóit. Az AfD (18%) és az újonnan alapított BSW (22%) szavazói csak elenyésző mértékben vélekedtek pozitívan ugyanezen kérdésről.

 

Politikai elszigetelődés?

Mindez látszik a német pártpolitikai térkép szereplőinek változó magatartásában is. Míg korábban az AfD-től eltekintve a német országos pártspektrum összes tagja többé-kevésbé elfogadható alternatívának tartotta a feltörekvő Zöldekkel való koalíciós együttműködést akár szövetségi, akár tartományi szinten addig mára már korántsem ennyire vonzó a zöldekkel való együttműködés.

A kérdés már komolyan megosztja a párttagságokat is – februárban éppen Friedrich Merz CDU-pártelnök szándéknyilatkozatával szemben fogalmazott meg elutasító álláspontot több prominens párttársa is. Határozott véleményt fogalmazott meg a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a vezetősége is. A párt főtitkára, Martin Huber, nemes egyszerűséggel a Zöldeknek tulajdonította a Németországban uralkodó rossz közpolitikai hangulatot. „A CSU és a Zöldek egyszerűen nem illenek össze" – nyilatkozta akkoriban a főtitkár. Szintén árulkodó jel volt mikor a 2023 októberi hesseni tartományi választásokat követően Boris Rhein (CDU) miniszterelnök a korábbi koalíciós társ zöldeket – mely szinte azonos eredményt ért el az SPD-vel – a szociáldemokratákra cserélte a 2023-2028-as törvényhozási ciklusra.

Az egykoron vonzó alternatívának számító Zöldek így látszólag nehéz helyzetbe kerültek. A szövetségi szinten mélyrepülésben lévő koalíciós társak némileg okkal őket teszik felelőssé saját helyzetükért, a legkésőbb két év múlva kormányváltásra készülő CDU/CSU jelen állás szerint inkább a párttal szemben, mint amellett határozza meg magát. A következő német szövetségi kormány összetétele szempontjából ugyanakkor a döntő kérdés az AfD választási szereplése lesz majd. A felmérésekben hosszú hónapok óta 20% fölött álló, a soron következő három tartományi választást megelőzően Szászországban, Brandenburgan, Türingiában az első helyen mért szélsőjobboldali – a többi országos párt által „politikai tűzfallal körülvett” párt – további erősödése kényszerűségből megint vonzó partnerré teheti a törzstámogatóinak szavazataira láthatólag minden helyzetben számítható Zöldeket.