Augusztus 20-a Magyarországon nemcsak Szent István napját és a nevéhez kapcsolódó állami ünnepet jelenti, hanem egyben a nyári szabadságok lassan végéhez közeledését is. Az ország visszatér a hétköznapokhoz, amit többnyire mindig egy zivatar kísér, amely lehűlést és kijózanodást hoz.

 

Hagyományosan az állami ünnepet a magyar állam megalapításának napjaként tartják számon. Az Európa közepén 1026 évvel ezelőtt létrejött magyar állam így Európa egyik legrégebbi állama. A magyarok erre nagyon büszkék, és ennek megfelelően ünneplik ezt a nagy születésnapot is: reggel tiszteket avatnak, megnyitja kapuit a Parlament, számos városban háromnapos nagyszabású programok várják az érdeklődőket, este pedig szinte mindenütt tűzijátékot rendeznek – a legnagyobbat természetesen a fővárosban. Idén is nagy erőkkel ünnepeltek, egy interaktív fényshow pedig a magyar államiság legfontosabb pillanatait mutatta be.

Ha az ünnep keddre vagy csütörtökre esik, a köztes munkanapot – ezúttal a pénteket – pihenőnappá nyilvánítják, amelyet egy előtte vagy utána következő szombaton dolgoznak le. Így Szent István napja körül a magyaroknak négy szabadnapjuk van. A legtöbb család együtt tölti ezt az időt, barátok és rokonok találkoznak, sok külföldön élő magyar pedig hazautazik az anyaországba. Az ország jelentős része a Balatonnál tölti ezeket a napokat, sokan azonban kifejezetten a fővárosba utaznak, hogy ne maradjanak le a látványosságokról. Ezek a hosszú napok egyben a nyár utolsó gondtalan napjai is. Augusztus utolsó hetét aztán már a szeptember 1-jei tanévkezdésre való felkészülésre használják: beszerzik a tanszereket, beíratják a gyerekeket délutáni foglalkozásokra és sporttevékenységekre, megtervezik a következő munkaévet, összehívják a munkatársakat.

Egy nagy, heves zivatar – idén augusztus 21-én – radikális lehűléssel mindenki számára láthatóvá teszi ezt a törést. Most már nincs olyan forróság, a kánikula napjai véget értek. Szinte kísértetiesen pontosan minden évben augusztus 20-án vagy akörül érkezik ez a nagy felhőszakadás – idén, a hosszú aszályos hetek után, sokan várták a megkönnyebbülést hozó lehűlést és az esőt. Így végre újra van remény, hogy a Duna alacsony vízállása emelkedni fog, és a paksi atomerőmű ismét teljes kapacitással működhet.

Idén a gondtalan nyári napok vége és a heves lehűlés egybeesik az új kormány mézesheteinek végével is. Magyar Péter kormánya ugyanis augusztus 19-én volt száz napja hivatalban. Ezzel véget érnek az új kormányzók reményekkel teli, könnyed napjai, ősszel pedig már konkrét szakpolitikai döntésekre lesz szükség, hiszen az emberek eredményeket és az életszínvonal emelkedését várják. A kormánypárt még mindig vezet a közvélemény-kutatásokban, de már látható az első megtorpanás.

Augusztus 19-e óta Magyarországnak új államfője is van. A 73 éves Baka Andrást az új kormánytöbbség választotta meg, ez is egy új kezdetnek tekinthető. Beiktatási beszédében kiegyensúlyozó politikát ígért. Őt magát az Orbán-kormány korábban jogellenesen távolította el az Alkotmánybíróság elnöki tisztségéből, most pedig az új kormány feladata, hogy helyrehozza ezt a presztízsveszteséget. Az új hatalom tisztítótüze ennek a kérdésnek is a része. Ehhez a korábbi államfőnek, Sulyok Tamásnak hasonlóan kétséges módon kellett távoznia, az új elnököt pedig az ellenzék nem ismeri el. Az újrakezdésnek tehát Magyarországon sokféle arca van – a politikai konfliktusokat is beleértve. Most pedig következhet az első száz nap elemzése: izgalmas időszaknak nézünk elébe.