Három hónappal Magyar Péter választási győzelme után Sulyok Tamást, a hivatalban lévő államfőt egy bizarr törvénymódosítás segítségével próbálják meg leváltani. Magyarország ezzel egy valós alkotmányos válság felé tart?

Hétfő este 18 óra 19 perckor érkezett el a pillanat: a kormányzó Tisza-párt 139 képviselője szavazott a kormány javaslatára, a jobboldali nacionalista „Mi Hazánk” hat képviselője ellene szavazott, a Fidesz és a KDNP tiltakozásul pedig távol maradt az ülésről. Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap este aláírta az alkotmánymódosítást, majd aláírásra továbbította az államfőnek. Utóbbinak innentől öt nap áll rendelkezésére, hogy kézjegyével lással el saját leváltását.

Kérdéses, hogy az elnök milyen irányt választ. Elvileg négy lehetőség áll rendelkezésére: feltételek nélkül aláírja, azonnali hatállyal lemond tisztségéről, a javaslatot az Alkotmánybírósághoz küldi további vizsgálatra, vagy tétlen marad és nem tesz a továbbiakban semmit.

Mi vezetett idáig?

A hetvenéves politikus 2024 elején került hivatalba, miután Novák Katalin köztársasági elnöknek egy kegyelmi ügy okán le kellett mondania tisztségéről. A kegyelemben részesült férfit egy pedofília-ügyben elkövetett igazságszolgáltatás akadályozásának kísérlete miatt ítéltek többéves börtönbüntetésre. Ez az ügy nemzetközi szinten is nagy feltűnést keltett, és a Fidesz köré csoportosult polgári tábor tekintélyét tartósan megtépázta. Varga Juditnak is le kellett mondania az európai parlamenti választásokon betöltendő listavezetői jelöltségéről. Igazságügyi miniszterként akkoriban saját jogi meggyőződésével ellentétben ő is aláírta ezt a vitatott kegyelmet.

E két prominens Fideszhez tartozó nő lemondása volt a konkrét oka annak, hogy Magyar Péter a politika színpadára lépett. A helyzet pikantériáját az adja, hogy Varga Judit ekkor már Magyar Péter ex-felesége volt, aki a Fidesz hatalomgyakorlásának árnyoldalait nagyon jól ismerte. A Fidesz akkori parlamenti többsége a károk csökkentésére törekedett: mindenképpen egy tapasztalt jogászt akart államfővé választani, olyat, aki nem esne bele egy ilyen botrányos kimenetelű kegyelmi ügy baklövésének hibájába.

Erre a feladatra a kiváló kapcsolatrendszerrel rendelkező, németül beszélő, elsőrangú jogász, az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás tűnt ideális választásnak. Tisztségét 2016 óta töltötte be, nem tűnt ki jelentős kormánykritikus döntéseivel. Sulyokot a hetedik köztársasági elnöknek választották meg, 2024 márciusában lépett hivatalba. Mandátuma egy ötéves időszak leteltével, 2029-ben érne véget.

Sulyok államfői pozíciójában sem került összetűzésbe a kormánnyal. Ez azonban nem a kormánypárthoz fűződő ideológiai közelségnek köszönhető, melynek ő soha nem volt tagja, hanem annak, hogy Sulyok hűséges állami jegyzőként tekintett magára. Magyar Péter új kormányával is gond nélkül működne együtt, több alkalommal is hangját adta annak, hogy hivatalának gyakorlása szigorúan politikamentes.

Magyar Péter támadásai pontosan ezen a ponton indultak el: az államfőt több alkalommal illette kritikával amiatt, hogy nem nyilatkozott nyilvánosan a Magyarországon zajló különböző politikai eseményekről, és ezzel rontotta tisztségének tekintélyét. Kötelessége lett volna különböző alkalmakkor a nemzeti egység garanciavállalójaként felszólalni, és bírálattal illetni az előző kormány felszólalásait és intézkedéseit. Példaként hozta fel Orbán Viktor egy kifejezetten indulatos beszédét, melyben politikai ellenfeleit poloskának titulálta, vagy az előző kormány Ukrajnát bíráló plakátjait, melyeket Magyar Péter hazugságpropagandaként leplezett le. Sulyok ezzel a Tisza Párt bizalmát veszítette el, méltatlannak bizonyult. Magyar Péter több alkalommal az „Orbán-rezsim” bábjának nevezte, továbbá attól is tartanak, hogy Sulyok fontos reformok útjába állhat.

Többszöri megaláztatások

Már előre sejteni lehetett, hogy Sulyoknak problémái lesznek a kormányváltást követően. A választási kampány során a Tisza vezetője többször is bejelentette, hogy választási győzelme esetén Sulyoknak le kell mondania tisztségéről. Az érvelés szerint a választók ennek tudatában is a Tisza mellett szavaztak. A legfrissebb felmérések szerint a választók mintegy 60 százaléka véli úgy, hogy az államfőnek le kellene mondania.

A leváltásához szükséges lépések ezzel demokratikusan felhatalmazásra kerültek. Már tavaly is „szatyor fingnak” emlegették őt a sajtóban, egy olyan becsmérlő kifejezéssel, amelyet a szitokszóval illetett Sulyok azonban higgadtan fogadott.

Már a választás estéjén, április 12-én Magyar Péter egyértelművé tette, hogy az államfőtől nemcsak a kormányalakítási megbízás azonnali megadását követeli, hanem közvetlenül lemondását is. Április 15-én Sulyok személyesen, minden ellenvetés nélkül megadta neki ezt a megbízást. Magyar ekkor is Sulyok lemondását sürgette. Sulyok – feltehetően csak látszatból – belement a játékba, kijelentette, hogy átgondolja, és érdeklődött a visszalépés formalitásai iránt is.

Mivel azonban nem történt semmi, a parlament május 9-i nyitóülésén a frissen megválasztott miniszterelnök az államelnököt annak jelenlétében újabb nyilvános kritikával illette, aki a lemondási követelést követő kitörő tapsvihart fáradt mosollyal fogadta. Határidőként május 31-ét szabták meg számára.

A példátlan megaláztatások azonban folytatódtak: az új miniszterek május 12-i kinevezésekor Sulyokot nem fotózták velük együtt. A határidő lejárta után június 1-én reggel a miniszterelnök – előzetes bejelentés nélkül és rövid időn belül – igazságügyi miniszterével együtt felkereste őt és lemondását sürgette. Sulyok azonban hajthatatlan maradt.

A miniszterelnök haladéktalanul kijelentette, hogy Sulyok leváltását – véleménye szerint – a jogállamiság elveinek megfelelő módon fogja végrehajtani, és nem fogja alkalmazni a hivatalos leváltási eljárást.

Ellentámadás

Ezt megelőzően nem sokkal korábban kiderült, hogy Sulyok Tamás az Európa Tanács keretében működő, a demokráciáért és a jogállamiságért felelős Európai Bizottsághoz (röviden: „Velencei Bizottság”) fordult, hogy – jogilag nem kötelező érvényű – állásfoglalást kérjen ügyében. A Velencei Bizottságot 1990-ben alapították, a közép- és kelet-európai átalakuló rendszerváltó országokban fontos szerepet tölt be a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, valamint az emberi jogok területén. Tanácsadó testületként ajánlásokat tehet; 61 tagja alkotmányjogi és nemzetközi jogi szakértő, akik nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendenek.

Különösen érdekes, hogy a Bizottság Magyarország esetében – főként a közjog jelentős átalakítását érintő kérdésekben – összesen 27 alkalommal lépett fel. Bírálta Orbán Viktor kormányának e téren hozott lényeges döntéseit, amiért a hatalom akkori birtokosai egyoldalúsággal vádolták. Éppen ennek a testületnek kellene most gondoskodnia a vitázók közötti békéről? Maguk a Fidesz-szimpatizánsok sem hisznek abban, hogy a Velencei Bizottság megfelelő eszköz lehetne a probléma megoldására. Valószínűleg azonban már nem is fog szerepet játszani: a vitatott alkotmánymódosítás napján kijelentették, hogy a Sulyok-ügyet már nem gyorsított eljárásban, hanem a következő, októberi rendes ülésen kívánják tárgyalni. Addigra azonban az elnök valószínűleg már nem lesz hivatalban.

Létezik azonban egy jogi precedens: 14 évvel ezelőtt Orbán Viktor kormányzati többsége eltávolította hivatalából a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét. Baka András akkoriban nem hagyott kétséget kormánykritikus álláspontjáról. Az új Alaptörvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, amelynek átmeneti rendelkezései között kimondták Baka leváltását. Jogtechnikai szempontból egy trükköt alkalmaztak: a Bíróság nevét és hatáskörét átalakították, és úgy határozták meg a tisztség betöltésére vonatkozó követelményeket, hogy Baka már nem jöhetett szóba a posztra.

A „Lex Baka” ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, ahol a lemondásra kényszerített személy végül megnyerte a pert. A Tisza-többség tehát nagyon hasonló módszerekhez folyamodik, mint az akkori Fidesz-többség, hogy megszabaduljon a legfelsőbb tisztségeket betöltő nemkívánatos személyektől. Sem Bakát, sem Sulyokot nem lehetett konkrét jogi szabálysértéssel vádolni. Baka távozása azonban nem váltott ki alkotmányos válságot. Sulyok esetében más lehet a helyzet, főleg mivel az államfőnek mára sokkal nagyobb szerep jut. Sulyok egyre inkább egy ugyan csökkenő, de még mindig létező Fidesz-tábor kirakatemberévé vált. Sulyok kísérlete is kudarcot vallott, hogy idő előtt az Alkotmánybírósághoz forduljon, mert az ottani bírók közül elegendő számban nyilvánították magukat függetlennek, így ez az út ezáltal zárva maradt.

Mi következik most?

Az elnöknek most négy lehetőség áll rendelkezésére: vagy feladja, vagy tovább harcol. Mindkét forgatókönyvnek van egy-egy cselekvési alternatívája. Erre Sulyok Tamásnak az alkotmányban előírt ötnapos határideje van. Aláírhatja a törvénymódosítást, és ezzel jóváhagyhatja saját lemondását, vagy azonnal visszaléphet. Ha kitart, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat, vagy tétlen maradhat. Az első két lehetőség kizárt. Néhány nappal ezelőtt Sulyok kijelentette, hogy nem gondol a lemondásra, és a kormány ezzel kapcsolatos lépéseit a jogállamiság, a demokrácia és a hatalmi ágak szétválasztása elleni támadásának tekinti. Ismételten hangoztatta, hogy elnökként nem tölt be politikai funkciót, és ehhez az elvhez tartani is fogja magát. Államfőként azonban a „fékek és ellensúlyok” rendszerében szerepe van.

Magyar Péter többször is kijelentette, hogy a Fidesz megtiltotta az államfőnek a lemondást, és előírta számára, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. Az eddigi nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy Sulyok ismét a bírósághoz fordul. A bíróság azonban csak a törvénymódosítás formai, nem pedig tartalmi jogszerűségét tudja felülvizsgálni. Ezt a vizsgálati módot néhány évvel ezelőtt szüntették meg, amiatt, hogy megkerüljék az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény-módosítások ellen hozott ítéleteit.

A Fidesz által létrehozott eszközrendszer tehát segíthet a jelenleg kormányzó Tisza pártnak. Emberi jogi szervezetek, mint például a Helsinki-bizottság vagy az Amnesty International, hangoztatják, hogy Sulyoknak is joga van tisztességes eljáráshoz, amit viszont csak a hivatalos megfosztási eljárás biztosíthat. Az Alkotmánybíróság döntése egyelőre nem látható előre.  Felmerül a kérdés, hogy egyes bírák ismételten függetlennek nyilvánítják magukat, vagy a tartalmi vizsgálat tilalma miatt eleve nem akarják érdemi döntésre vinni a beadványt?

Magyar Péter már előre kijelentette, hogy milyen lépéseket fog tenni annak érdekében, ha a köztársasági elnök tétlen marad, mégpedig a hivatalos megfosztási eljárás megindításával. Ebben az értelemben valóban jogi alapon vádolhatná az államfőt: tétlen maradásával az államfő nem teljesítené a törvények aláírására vonatkozó kötelezettségeit, ami a hivatalos megfosztási eljárás alapját képezné.

Amennyiben a parlament kétharmados többséggel ilyen eljárást indítana, az elnök hatáskörei közvetlenül az Országgyűlés elnökére szállnának át, aki minden további nélkül azonnal aláírná a szóban forgó, július 13-i törvénycsomagot. Ezzel Sulyokot hivatalából eltávolítanák anélkül, hogy az Alkotmánybíróságnak – amely erről kétharmados többséggel dönt – tovább kellene folytatnia az eljárást. Ezen forgatókönyv szerint az eltávolítási eljárást azonnal le kellene zárni, mivel tárgytalanná válna.

Következtetés

Feltételezhető, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul. Ezzel ugyan nem teszi ki magát egy hivatali elmozdítási eljárásnak, és bár késleltetheti saját maga lemondatását, azonban azt teljesen nem tudja megakadályozni. A bíróság döntése kétséges. Nem elképzelhetetlen, hogy az ottani bírák nem kívánnak túlságosan kitett helyzetbe kerülni ebben a kényes, példa nélküli ügyben. Még a legkreatívabb alkotmányjogászoknak sem jut bármilyen módon megvalósítható bölcs salamoni megoldás eszébe.

Jelenleg még nem lehet eldönteni, hogy a Sulyok-ügy elegendő alapot szolgáltat-e egy valódi alkotmányos válsághoz. Valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az Alkotmánybíróság jóváhagyja a módosítást, Sulyokot leváltják, majd kijelölik utódját. Magyar Péter szerint ennek olyan személynek kell lennie, aki megtestesíti a nemzet egységét, és akit a parlamenti ellenzék is könnyen elfogadhat. Sulyok mindezeket követően Strasbourgban pert indíthatna, és valószínűleg évekkel később igazat is adnának neki, hasonlóan Baka Andráshoz.

Az azonban valószínűtlennek tűnik, hogy egy ilyen jellegű politikai fegyverszünet az ellenzékkel a jelenlegi felhevült és érzelmes vitában egyáltalán lehetséges lehet.

A frontok megkeményedtek. Orbán Viktor megelőző jelleggel kijelentette, hogy a Fidesz kétségbe fogja vonni egy ilyen módon hivatalba lépő új államfő legitimitását.