Alkotmányreformjával Magyarország új kormánya kizárja a Fidesz eddigi vezetőit a következő választásokból. Ez felgyorsítja Orbán Viktor távozását a politikából.

 

Orbán Viktor hétfőn egy rövid bejegyzést tett közzé a Facebookon. „Demokratikus Magyarország, 1990–2026” – ez állt egy fekete-fehér fotó alatt, amelyen Magyar Péter miniszterelnök látható. Az áprilisban leváltott Fidesz-elnök ezzel reagált egy messzemenő alkotmányreform elfogadására, amellyel Magyar kormánya idő előtt le akarja váltani Sulyok Tamás államfőt, és a parlamenti képviselők cikluskorlátozásával a jelenlegi ellenzék nagy részét kizárja a következő választásokról. Pártjához hasonlóan Orbán is a magyar demokrácia végét látja ebben. Amikor ezt ilyen drámai hangnemben bejelentette, azonban már úton volt az Egyesült Államokban megrendezett labdarúgó-világbajnokságra.

Az, hogy az ellenzék vezére és egykori szabadságharcos egy ilyen pillanatban elhagyja az országot, hogy kedvenc hobbijának hódoljon, még saját köreiben is kérdéseket vetett fel. A hozzá rokoni szállakkal nem kötődő, de közeli bizalmasának számító, Orbán Balázs kifejtette, hogy a Fidesz-elnök egyébként sem tehetett volna semmit, mivel lemondott parlamenti mandátumáról. Ráadásul Orbán Viktor „minden nap” a nemzeti tábor újjáépítésén dolgozik – az USA-ban is. Mindazonáltal a mindig differenciáltan ítélkező politológus, Török Gábor úgy vélte, hogy aki azt állítja, hogy hazájában a demokrácia veszélyben van, az nem utazhat el egyidejűleg a világbajnokságra. „Ez Orbán Viktor politikai mítoszának vége” – írta az elemző.

„Orbán Viktornak már nincs politikai jövője”

Az a vélekedés, miszerint a volt miniszterelnök körülbelül 40 éves politikai karrierje végéhez érkezett, nem új keletű. Igaz, a Fidesz küldöttei június közepén – a választási kudarc ellenére – ismét szinte egyhangúlag megerősítették pártelnöki tisztségében. Orbán azonban ekkor maga is utalt arra, hogy ez csupán egy egyéves átmeneti időszak lehet. Generációváltásra van szükség – magyarázta. Más alkalmakkor is elismerve, hogy éppen a Fidesz, az egykori diákpárt már egyáltalán nem éri el a fiatalokat.

„Orbán Viktornak nincs többé politikai jövője” – mondta Bauer Bence is röviddel a választások után egy budapesti beszélgetés során. A konzervatív elemző a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetét vezeti, egy olyan oktatási intézményt, amelyet a korábbi kormány nagylelkűen támogatott, és amelyet a Fidesz káderképzőjeként tartanak számon.

Most pedig a hivatali idő korlátozása egyébként is tisztázta a kérdést. A Tisza Párt alkotmánymódosító többségével már júniusban úgy döntött, hogy egy miniszterelnök visszamenőlegesen 1990-től számítva legfeljebb két választási ciklusban kormányozhat – ez a szabály eddig csak Orbánra volt alkalmazható. A hétfői reform előírja, hogy a képviselők is legfeljebb tizenkét évig gyakorolhatják mandátumukat. Ezáltal Orbán nem térhet vissza a parlamentbe.

A hivatali idő korlátozása azonban a Fidesz számára még ennél is sokkal drasztikusabb következményekkel jár, mivel ennek következtében a képviselőcsoport mintegy fele, illetve a jelenlegi vezetőség szinte teljes egészében már nem mérettetheti meg magát a soron következő, 2030-as választásokon. Orbán nem nevelt ki igazi utódot, aki követhetné. Felmerült például a korábbi külügyminiszter, Szijjártó Péter neve. Eltekintve attól, hogy a Kreml iránti hűsége terhet jelentene, ő most már nem indulhat a választásokon. Mi több szerdán derült ki, hogy Szijjártó elhagyja a politikát, és a kínai autógyártó BYD-nél vállalt munkát, amelynek hivatali ideje alatt bőséges támogatásokat juttatott.

Ígéretesebbnek tűnt Gulyás Gergely, akit Orbán frakcióvezetővé nevezett ki. Érdekes módon ő egykor szoros barátságban állt Magyarral. Az új kormányfő által az elmúlt hetekben a parlamentben szított szóváltások ezért időnként nagyon személyes jellegűek voltak, és szappanopera-jelleget öltöttek. De Gulyás is már több mint tizenkét éve képviselő. Ezért hétfőn, az alkotmánymódosításról szóló határozattal egy időben lemondott a frakcióvezetői tisztségéről. Elmondása szerint ezt a tisztséget olyasvalakinek kell betöltenie, aki a pártot a választásokon is vezetni tudja.

Magyar a Fidesz szavazóit is megszólítja

A Fidesz így vezetői válságba került, amelyből csak a jövőbeli pártprogramról szóló döntéssel lehet kilábalni. Vajon egy harcias személyiséggel elsősorban a meggyőződéses támogatókat kell-e megtartani, vagy egy mérsékeltebb jelölttel kell megpróbálni visszanyerni a Tisza felé átpártolt ingadozó szavazókat?

A kihívás abban rejlik, hogy Magyar maga is a Fideszből származik, és tartalmilag és stílusában is sokban osztja a párt nézeteit. „Csak a Fidesz jelenthetett veszélyt a Fideszre” – mondja ezzel kapcsolatban Bauer Bence. Magyar felismerte a párt gyengeségeit és napirendre tűzte azokat, amit valójában a pártnak magának kellett volna megtennie. Ezért nem biztos, hogy a Fidesz lesz az új kormány alternatívája. Magyar – akárcsak egykor Angela Merkel – egy „aszimmetrikus demobilizációra” támaszkodhatna. A politológusok így nevezik azt a stratégiát, amelynek célja a viták elkerülése és az ellenfelek fel nem hergelése. A választók így nem látnának okot arra, hogy megszabaduljanak tőle – véli az elemző. Ez a Fidesz számára „halálos öleléssé” válhat.

Jelenleg azonban Magyar nem unalmas módon politizál, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon konfrontatív módon – mind tartalmi, mind retorikai szempontból. A parlamenti üléseket olyan színpaddá alakította, ahol elszámol Orbán „maffiájával”, és mindezt élőben közvetíti a közösségi média-csatornáin. Ez a stílus jelenleg jól jön, de elhasználódhat, ha a Tisza számára a politikai mézeshetek véget érnek, és a kormánynak népszerűtlen döntéseket kell majd meghoznia. Akkor belső harcok törhetnek ki a heterogén választói koalícióban – mondja Bauer. Ez lenne a Fidesz esélye.

Ezt a lehetőséget látja a Fideszhez közel álló politológus, Deák Dániel is, amint azt az „Origo” portálnak nyilatkozta. Éppen ezért inkább egy mérsékelt, tárgyilagos személyre lenne szükség ellenzéki vezetőként, aki Magyarnak kevesebb lehetőséget adna a színpadiasságra. Favoritnak a 47 éves jogász, Bóka János számít, aki az elmúlt három évben Európa-ügyi miniszter volt Orbán kormányában. Ő tárgyilagos, nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, és nem kínál olyan személyes támadási felületet, mint Szijjártó vagy Gulyás. A jelenlegi Fidesz-elnökségben ráadásul ő az egyetlen, akire nem vonatkozik a mandátumkorlátozás. A 24.hu portál szerint Orbán is Bóka mellett tette le a voksát. Magyar pedig már gúnyosan a Fidesz csődbiztosának nevezte őt.