Ezzel a sokatmondó címmel került sor 2026. november 9-10-én magas szintű találkozókra a német fővárosban. Magyar Péter miniszterelnök Friedrich Merz szövetségi kancellár vendége volt, emellett ő tartotta a Konrad-Adenauer-Stiftung rangos Európa-beszédét is.

 

A látogatás az évente megrendezett Magyar-Német Fórum eseményeihez is kapcsolódott. Ezt a párbeszédre épülő rendezvénysorozatot már 1991 óta tartják meg, az utóbbi években pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap benne a fiatalok részvétele. A fórum a civil társadalom, a diplomácia, a politika és a tudomány képviselői közötti eszmecsere és kapcsolatépítés fontos platformja. Idén szinte tapintható volt a várakozás, hogy sikerül új lendületet adni a magyar-német együttműködésnek.

A látogatás kétségkívüli fénypontja az Európa-beszéd volt, amelyet a magyar kormányfő német nyelven tartott meg. Házigazdái nagyra értékelték ezt a fontos diplomáciai és politikai gesztust. Beszédében Magyar Péter arra emlékeztette hallgatóságát, hogy Európa súlyos válságon megy keresztül. Felhívta a figyelmet az európai versenyképesség hiányosságaira, és bírálta az európai politikai elitet is. Ugyanakkor a kezét is nyújtotta: mint fogalmazott, Magyarország ismét részt kíván venni a közös munkában, és kész hozzájárulni egy konstruktívabb Európa építéséhez. Az új miniszterelnök migrációval és Ukrajnával kapcsolatos kijelentései korántsem számítanak újdonságnak: ezek nemcsak az előző magyar kormány politikájával, hanem más közép- és kelet-európai kormányok álláspontjával is folytonosságot mutatnak.

A négy szakminiszter és a miniszterelnök részvételével zajló kétoldalú egyeztetések azt jelzik, hogy új szelek fújnak Berlin és Budapest kapcsolatában. A felek konstruktív párbeszédet, szorosabb partnerséget és együttműködést, valamint a korábbinál határozottabban Európa-párti hozzáállást remélnek. A kétoldalú kapcsolatokban, mind a kommunikáció, mind a hangnem tekintetében valóban érzékelhető az új irány, ez azonban nem változtat azon, hogy a magyar miniszterelnök Berlinben is Magyarország érdekeit képviseli – méghozzá teljes joggal.

A Friedrich Merzcel közösen tartott sajtótájékoztatón az is világossá vált, hogy Magyar Péter ellenzi azt az összekapcsolást, amelyet a német kancellár nem sokkal korábban szorgalmazott: eszerint az Ukrajnának nyújtandó további támogatást az uniós költségvetés elfogadásához kötnék. Magyar diplomatikusan fogalmazott, az üzenet azonban egyértelmű: Budapest aligha fogadja el, hogy Ukrajna ilyen meghatározó szerepet kapjon az európai finanszírozási rendszerben. Prága, Pozsony és Szófia kormánya szintén jelezte, hogy nem ért egyet ezzel az elképzeléssel.

A konkrét magyar-német projektek terén az egyeztetések nyomán a felek a tudományos együttműködés és a fiatalok támogatásának erősítését is célul tűzték ki. 2028-ra meghirdették a magyar-német kulturális évadot, amely alkalmat teremt arra, hogy mindkét ország kulturális és társadalmi életének képviselői, valamint a polgárok szélesebb köre is hozzájáruljon a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez és szorosabbra fűzéséhez.

A mostani, immár második magas szintű látogatás apropóját a berlini fal leomlásának 37. évfordulója adta, amelyről november 9-én emlékeztek meg. „Magyarország ütötte ki az első téglát a falból” – fogalmazott annak idején Helmut Kohl német kancellár. Ezzel arra utalt, milyen jelentős szerepet játszott Magyarország Németország sorsának további alakulásában a páneurópai piknik és a határnyitás révén. Ezek a folyamatok végül a berlini fal leomlásához és Németország újraegyesítéséhez vezettek.