2023. december 6-án, 18 évvel létrejöttét követően, feloszlott a részben az NDK állampártjának örökségét továbbvivő, szélsőbal és posztkommunista politikusokat egyaránt magába foglaló Die Linke (Baloldal) Bundestag-frakciója.

A Bundestag legkisebb frakcióját adó, a múltban szebb napokat is látott párt helyzete azt követően vált tarthatatlanná, hogy egyik legismertebb politikusa, Sahra Wagenknecht november elején kilenc frakciótársával együtt bejelentette, 2024 januárjában kilépnek a párt Bundestag-frakciójából és „Bündnis Sahra Wagenknecht” (BSW) néven pártot alapítanak. 

Wagenknecht különutas politikai felszólalásaival, megmozdulásaival már hosszabb ideje megosztó személyiségnek számított a baloldalon belül (is). A párton belüli frakcióharcok pedig tovább erősödtek az Ukrajna elleni orosz agressziót követően. A korábban jellemzően oroszbarát pártnak tartott Die Linke politikusai megosztottak voltak a háború illetően. Bár a párt alapvetően a harcok mielőbbi felfüggesztése, a fegyverszállítások leállítása mellett foglalt állást, a pártvezetés ódzkodott a keményebb, kormánykritikus hangvétel megütésétől, attól tartva, hogy a közhangulat ellenük fordulhat.  

Ebben a helyzetben különösen rosszul érintette a pártot a Wagenknecht szervezésében megvalósuló, a kormány Ukrajna-politikája elleni februári tömegtüntetés, melyen közel 50 ezren vettek részt. A megmozduláshoz kapcsolódó, a békét sürgető memorandumot több mint 900 ezren írták alá. A Die Linke és a Wagenknecht közötti szakítás elkerülhetetlenné vált. Több sikertelen kizárási kísérletet követően a politikus maga döntött a pártból való kilépés és egy új mozgalom megalapítása mellett. A bejelentést követően a Die Linke feloszlatta frakcióját, így a ciklus hátralevő részében a párt parlamenti csoportként lesz jelen a Bundestagban, amely jelentősen kevesebb parlamenti joggal – például kevesebb felszólalási idővel – és anyagi forrással rendelkezik majd. Ilyen önkéntes feloszlatásra, amelynek lefolytatása akár évekig is elhúzódhat a folyamatban lévő szerződések felmondása miatt, még nem volt példa a német parlamentarizmus történetében, hisz eddig csak választási vereségek után történt hasonló eset. 

A Die Linke kérelmét, hogy képviselői csoporttá válhasson, még jóvá kell hagynia a többi parlamenti frakciónak. Ez a döntés határozza majd meg, hogy az új csoport milyen jogokkal rendelkezik, és mennyi pénzügyi támogatást kap majd. Azt azonban még nem tudni, hogy erről mikor születik döntés – valószínűleg már csak az új évben. A BSW, Sahra Wagenknecht platformja ezzel párhuzamosan december 12-én hivatalosan is megalakult, egyúttal szintén csoportstátuszért folyamodott.  

A szövetségi szinten elszenvedett hatalmas politikai- és presztízsveszteség ellenére a Baloldal tartományi szinten még mindig fontos szerepet tölt be. A párt Németország tizenhat tartományi törvényhozása közül nyolcban képviselteti magát – köztük mind az öt keleti tartományban. Emellett a Baloldal Brémában és Mecklenburg-Vorpommern tartományban is a kormánykoalíció tagja, sőt Türingiában a párt színeiben Bodo Ramelow miniszterelnök áll az SPD-vel és a Zöldekkel közös kormány élén.  

Ezzel együtt, a legutóbbi, 2021-es szövetségi választások óta – melyen a párt 4,9%-ot ért el – legjobb esetben is csak stagnál a párt támogatottsága, melyet jelen pillanatban 4% körül mérnek. Ezzel szemben Wagenknecht baloldali populista tömörülése a közvélemény-kutatások szerint a soron következő választásokon a szavazatok akár 10-13%-át is össze tudná gyűjteni a párttá alakulást követően. A BSW várhatóan a politikai spektrum minden oldaláról átvesz majd nézeteket programjának meghatározásakor, egyfajta baloldali konzervatív pártként építve fel magát. Gazdasági és hagyományos szociálpolitikai szempontból az új párt valószínűleg közel áll majd a baloldali értékekhez, míg egyes társadalmi és kulturális kérdésekben inkább a német jobboldalhoz közel álló álláspontot vallhat magáénak. Wagenknecht megnyilvánulásai alapján a BSW olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a klímapolitika szintén közelebb áll majd a CDU/CSU-hoz, mint a baloldalhoz. Nem véletlenül vádolta Wagenknecht egykori pártját azzal, hogy az „egyszerű emberek” felkarolása helyett az „mindenféle furcsa társadalmi kisebbségek” érdekeit helyezi előtérbe.  

Az első felmérések szerint a BSW elsősorban a szélsőjobboldali, populista AfD számára jelenthet veszélyt. Szavazóinak akár 4-5%-át is képes lehet átcsábítani, ami nem kevés, tekintve, hogy az AfD – 20%-os támogatottságával – jelenleg Németország második legnépszerűbb pártja a CDU/CSU mögött. A BSW egyúttal a bizonytalan szavazók számára is vonzó alternatíva lehet, a protest-szavazatok jelentős hányada jelen helyzetben minden bizonnyal az AfD és a BSW között oszlana meg egy soron következő szövetségi választásokon. A „Józan észért és igazságosságért!” jelmondatot a zászlójára tűző BSW pártalapító kongresszusára a tervek szerint 2024. január 8-án kerül majd sor. Wagenknecht bejelentése alapján a BSW nemcsak a 2024-ben esedékes EP-választásokon, hanem a szászországi, türingiai és brandenburgi tartományi választásokon is meg kívánja majd mérettetni magát – pillanatnyilag reális eséllyel pályázva a tartományi törvényhozásba való bekerülésre. Ezzel szemben a Die Linke sorsa megpecsételődni látszik. A német alkotmánybíróság egyik friss döntése alapján Berlinben a választókörzetek elsöprő többségében meg kell majd ismételni a 2021-ben lezajlott parlamenti választásokat, ami a Bundestag összetételét is módosíthatja. Ez a fejlemény még jobban átírhatja az erőviszonyokat a fővárosban szavazatokat gyűjtő Die Linke kárára.