Csatlakozás az Európai Ügyészséghez, valamint a brüsszeli vétók politikájának feladása – az új magyar kormány szakít Orbán Viktor politikai stílusával.

Az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter az elmúlt hetekben országgyűlési felszólalásaiban többször hangsúlyozta, hogy kormányának első lépései elsősorban az előző kabinet általa elhibázottnak ítélt politikájának felülvizsgálatára és korrigálására irányulnak majd. Ennek egyik központi eleme egy tervezett alkotmánymódosítás, amely a miniszterelnöki tisztség betöltésének időtartamát legfeljebb nyolc évben korlátozná.

A kritikusok szerint ugyanakkor felmerülhet, hogy a kezdeményezés valójában visszamenőleges hatályú intézkedésként irányul az előző miniszterelnök ellen, aki összesen húsz éven át töltötte be a tisztséget. Az új kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a politikai hatalom nem lehet korlátlan idejű, és a vezetői mandátumok időbeli korlátozása számos demokratikus országban bevett gyakorlatnak számít. A tervek szerint megszűnne a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amely az Orbán-kormányzat egyik vitatott intézménye volt. Emellett kivezetnék a jelenleg 21 egyetemen alkalmazott alapítványi modellt, és a felsőoktatási intézmények ismét közvetlen állami irányítás alá kerülnének.

Az előző kormányzat botrányainak feltárása

Az alapítványi fenntartású egyetemek rendszere korábban azért került a kritikák kereszttüzébe, mert az intézményeket irányító kuratóriumok tagjai gyakorlatilag életre szóló megbízatással rendelkeztek. Az új kormány ennek kíván véget vetni. Az Európai Unió korábban már többször felszólította Magyarországot arra, hogy vezessen be időbeli korlátot a mandátumok esetében.

Az előző kormányzat működésének feltárásában kiemelt szerepet kaphatnak a tervezett parlamenti vizsgálóbizottságok. Ezek többek között a gyermekvédelmi rendszer működését, az úgynevezett kegyelmi ügyet, a végrehajtási rendszer visszásságait, a jegybanki források kezelését, valamint a közvagyon felhasználását vizsgálnák. Utóbbi területen egy külön vagyonvisszaszerzési hatóság létrehozását is tervezik, amely vitatott korrupciós ügyeket tárhatna fel, és szükség esetén vagyonelemek lefoglalására is jogosult lenne. Az új kormány álláspontja szerint minderre azért van szükség, mert a korábbi években egyes, a régi hatalomhoz köthető vállalatok, szervezetek és intézmények jogtalan előnyökhöz juthattak a közbeszerzések és más állami eljárások során.

Az uniós források felszabadítása terén Magyar Péter május 29-én Brüsszelben fontos politikai részsikert könyvelhetett el, ugyanis az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel folytatott tárgyalásokat követően véglegesítették azt a szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében Magyarország 16,4 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási forráshoz juthatna. Az ellenzék szerint ennek ára a korábbi, szigorúbb migrációs és Ukrajna-politika feladása lehetett. A miniszterelnök ugyanakkor visszautasította ezeket a feltételezéseket, és állítása szerint az Európai Unió mindössze azt várta el Magyarországtól, hogy felszámolja a korábbi kormányzat idején kialakult korrupciós gyakorlatokat, aminek az új kabinet kész eleget tenni. A kormány emellett Brüsszelben hivatalosan is benyújtotta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. A szervezet elméletben akár 2021-ig visszamenőleg is vizsgálhatna Magyarországot érintő korrupciós ügyeket.

A héten történt első berlini látogatáson a migráció kérdése csak érintőlegesen került szóba, ami arra utalhat, hogy ezen a területen Magyar Péter és Friedrich Merz álláspontja nagyrészt egybeesik. A német kancellár azon felvetésére, miszerint az Ukrajnának nyújtott támogatást nem szabadna veszélyeztetniük a magyar-ukrán kapcsolatok körüli vitáknak, Magyar Péter egyértelmű választ adott. Kijelentette, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség kulturális, nyelvi és egyéb jogainak helyreállítása elengedhetetlen feltétele az ukrán-magyar közeledés további előmozdításának. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy kész akár már a következő héten személyesen tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az Izraelhez fűződő viszony kapcsán az új magyar kormány bejelentette, hogy mégsem kíván kilépni a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ellentétben az Orbán-kormány korábbi kezdeményezésével. Ez egyben azt is jelenti, hogy Benjamin Netanjahu budapesti látogatására a közeljövőben várhatóan nem kerülhet sor.

A magyar-német kétoldalú kapcsolatok szempontjából kiemelt jelentőségű kérdés a német beruházások szerepe Magyarországon. A két ország közötti kereskedelmi forgalom jelenleg mintegy 68 milliárd eurót tesz ki, miközben Németország mind az export, mind az import területén messze Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. Az országban működő több mint kétezer német vállalat közel 300 ezer magyar munkavállalónak biztosít megélhetést. Az új magyar kormány ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvező gazdasági kapcsolatok és olyan meghatározó szereplők jelenléte mellett, mint az Audi, a BMW, a Mercedes, a Deutsche Telekom vagy a német kiskereskedelmi láncok, az elmúlt években jogállamisági és korrupciós problémák is felmerültek. A kabinet ezért jelezte: kész egyeztetéseket folytatni a Magyarországon működő német vállalatokkal annak érdekében, hogy javítsák a beruházási és üzleti környezet feltételeit. Nyitott kérdés ugyanakkor, hogy a kormány eleget tesz-e a német gazdasági szereplők egyik régóta hangoztatott kérésének, és megszünteti-e a 2010 óta alkalmazott ágazati különadókat. Ez a következő időszak egyik fontos gazdaságpolitikai kérdése lehet a magyar-német kapcsolatok terén.

Nemzetközi téren a Magyar-kormány azt hirdette meg célként, hogy Magyarország ismét aktív és megbízható európai partnerként lépjen fel, szakítva így az Orbán-kormányzat gyakran blokkolónak tartott politikájával. Ez elsősorban a külpolitika területén jelenthet változást: a kormány szorosabb együttműködésre törekszik európai partnereivel, miközben továbbra is hangsúlyozza a magyar nemzeti érdekek határozott képviseletének jelentőségét, különös tekintettel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek helyzetére. E szemléletváltás egyik jeleként Magyarország támogatásáról biztosította Németország ENSZ Biztonsági Tanácsi tagságra irányuló kandidálását. Magyar Péter emellett már múltheti bécsi bemutatkozó látogatásán jelezte, hogy támogatná Ausztria és Németország szorosabb bekapcsolódását a visegrádi együttműködésbe, ezzel is erősítve Közép-Európa befolyását.

Magyar Péter Németországra, Ausztriára és Lengyelországra építene

A berlini látogatás fontos szimbolikus eleme volt az 1989-es Páneurópai Piknik felidézése, valamint Friedrich Merz meghívása az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának októberi budapesti megemlékezéseire. Mindez arra utal, hogy az új magyar kormány az emlékezetpolitika területén is új hangnemet kíván megütni. Németország az elmúlt évtizedekben a nehezebb időszakokban is következetesen jelen volt a soproni Páneurópai Piknik évfordulós rendezvényein, rendszeresen magas rangú képviselőket küldve az eseményre. Minden jel arra utal, hogy ez a hagyomány a jövőben is folytatódhat.

Összességében elmondható, hogy az új magyar kormány mindenekelőtt stílusában, kommunikációjában és külpolitikai orientációjában képvisel új irányt. Célja a kapcsolatok javítása az európai partnerekkel, amelynek során elsősorban olyan hagyományosan fontos szövetségesekre támaszkodik, mint Németország, Ausztria és Lengyelország. Politikájának középpontjában egyértelműen Európa-párti megközelítés áll, amelyet tovább erősít, hogy a kormányzó Tisza Párt az Európai Néppárt tagja. Az új kabinet emellett igyekszik visszafordítani az Orbán-kormány azon vitatott döntéseit, amelyek személyi kinevezésekhez vagy intézményi átalakításokhoz kapcsolódtak. Ugyanakkor nem várható teljes irányváltás a kormányzás minden területén; különbségek inkább a megközelítésben és a finomhangolásban mutatkozhatnak meg.