A nyersanyagokban szegény országok számára az oktatás fontos a fejlődéshez és teljesítményhez vezető úton. 2012 óta azonban Németország eredményei a PISA-felméréseken egyre romlanak, Berlin pedig hagyományosan az utolsó helyen áll a szövetségi tartományok között. Most a Baloldali Párt (Die Linke) még tovább rontaná a helyzetet, hiszen hamarosan egy vörös-vörös-zöld kormánykoalícióra lehet számítani.

 

Németországban az AfD legutóbbi sikereinek fényében mindenki a politikai jobbra tolódásról beszél, illetve a jobboldal veszélyére figyelmeztet. Berlinben azonban éppen az ellenkezője igaz: a berlini tartományi választásokon a Baloldali Párt a szavazatok 25,7%-át szerezte meg. A párttal kapcsolatban olyan jellemzők merülnek fel, mint a piacellenesség, baloldali szélsőségesség, antiszemitizmus, sőt még a bűnözői milliőből is vannak támogatói, mindezen felül pedig az oktatásellenesség is jellemzi, ahogy azt a választás győztesének oktatásra vonatkozó tervei is sejtetik.

Annak értelmében ugyanis elsősorban a felsőbb fokú oktatás színhelyének tekintett gimnáziumokat szorítanák vissza fokozatosan, míg a közösségi iskolákat erőteljesebben támogatnák. A Baloldali Párt elképzelései szerint a kilencedik osztályig bezárólag nem lennének többé osztályzatok, és házi feladatok sem. A kitartással, teljesítménnyel és a céltudatossággal elért eredmények már nem számítanak ideálnak a párt számára, ehelyett az egyenlőség és az egy szintre hozás kerülne előtérbe.

Így a tehetséges fiatalok lemaradnának, pedig éppen a szociálisan hátrányosabb helyzetű diákok számára jelent az oktatás egy központi társadalmi és gazdasági felemelkedési lehetőséget; ehelyett azonban nem támogatják, hanem visszaszorítják őket az egyhangúságba. Pedig Berlin számára most sürgetőbb, mint valaha, hogy az iskolák és az oktatási helyzet általános megerősítésével dolgozza le a hatalmas lemaradást. A teljesítmény- és munkaközpontú légkör kialakítása az iskolákban egy olyan út lenne, amellyel megelőzhetővé válna a társadalmi lecsúszás.

A berlini iskolák máris hatalmas problémákkal küzdenek

Ezen követelések hátterében az aktuális számok, valamint a diákok összetétele áll. A berlini diákok tanulmányi eredményei ugyanis egyre inkább romlanak, sokan a minimális követelményeket is alig teljesítik. A berlini diákok több mint fele migrációs háttérrel rendelkezik; a 18 év alattiak körében ez az arány 56%, de egyes iskolákban ez az arány elérheti akár a 90%-ot is. Erre a Walter-Gropius-Iskola, az Albert-Schweitzer-Gimnázium, vagy az Ernst-Abbe-Gimnázium csak néhány példa a sok közül.

Azonban csupán ezzel nem magyarázható a probléma, főként ha figyelembe vesszük azt is, hogy a távol-keleti családokból származó gyermekek gyakran motiváltabbak, szorgalmasabbak és lelkesebbek. Ezzel szemben más világvallásokat követő családok integrációs törekvései lényegesen kevésbé járnak sikerrel, mely az iskolai mindennapokra is hatással van. Ők gyakran alig beszélnek németül, így náluk az iskolai siker egyik fontos alapköve hiányzik. Ráadásul sok berlini iskolában nemcsak az oktatással, hanem a tisztelettel és az emberi együttéléssel is problémák vannak. A tanárnők sorozatosan a fiatal muszlim fiúk lekezelő viselkedéséről számolnak be.

A legfrissebb felmérések szerint a muszlim bevándorlók több mint fele – amennyiben német állampolgársággal rendelkeznek – a Baloldali Pártra szavazott. A párt mindenáron ki akarja elégíteni ennek a növekvő választói rétegnek az igényeit. Úgy tűnik, hogy a szigorúbb fellépés az oktatási kérdésekben és a jobb teljesítmény iránti követelések nem élveznek nagy támogatást e választói csoport nagy részénél. Berlinben pedig újabb oktatási hanyatlás fenyeget: a Baloldali Párt hamarosan a kormányzó polgármestert fogja adni.