A szeptember 6-i szász-anhalti tartományi parlamenti választáson történelmi, eddig soha nem látott mértékű politikai földindulás következett be. A rekordmagas, 77,8%-os részvétel mellett az Alternatíva Németországért (AfD) 43,8%-ot szerzett, míg a kormányzó CDU-t 17,2%-os eredménnyel brutálisan megbüntették a választók.

 

A hétvégi tartományi választás egy forró szeptemberi választási maraton nyitánya volt. Szeptember 20-án ugyanis Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben is választásokat tartanak, ahol az AfD újabb választási sikerei várhatók. Ami sokak számára eddig csak sejthető volt, vasárnap valósággá vált: 43,8%-ával az AfD az eddigi legjobb eredményét érte el egy német tartományban. A 2024-es türingiai, 32,8%-os korábbi rekord szinte elhalványul Szász-Anhalt eredményének fényében. A 83 mandátumból megszerzett 39 képviselői hellyel a kék párt már közvetlenül az abszolút többség küszöbénél áll. A 17,2%-ot elérő CDU-nak már csak 15 képviselője van, míg a másik három baloldali párt, az SPD és a Zöldek – egyértelműen tíz százalék alatti eredménnyel – egyaránt nyolc-nyolc képviselőt küldhetnek a tartományi parlamentbe.

Ez a fiktív „AfD-ellenes együttműködés” összesen ugyanannyi, 39 tartományi parlamenti mandátummal rendelkezik, mint maga az AfD. A képet teljessé teszi a mindössze 2024-ben alapított „Sahra Wagenknecht Szövetség – Értelem és Igazságosság” (röviden: BSW), amely 5,3%-os eredményével és öt képviselőjével figyelemre méltó és meglepetésszerű győzelmet aratott. A politikai formáció aktívan azzal kampányolt, hogy le kell bontani az AfD-vel szemben felhúzott politikai tűzfalat, és egy olyan pártot, amely az AfD-hez hasonlóan magas választói támogatottsággal rendelkezik, nem lehet egyszerűen tartósan kívül tartani a politikai rendszeren. A választás utáni felmérések szerint a párt még az AfD támogatóitól is tudott kölcsönszavazatokat szerezni, akik most abban reménykednek, hogy a BSW parlamenti támogatást nyújt majd az AfD-nek. A BSW felismerte a korszellem jeleit, és az AfD-vel szembeni tűzfal lebontását követelő kampányával végül pontokat tudott szerezni.

Ezt követően a magdeburgi tartományi parlamentben formális eljárás keretében megválasztják a miniszterelnököt. A választás győztese, Ulrich Siegmund mindenképpen indulni akar a tisztségért, és már jelezte is, hogy kész tárgyalni a többi párttal. Mivel az előbb említett négy párt többször is egyértelműen kizárta az AfD-vel való együttműködést, Siegmund valószínűleg csak a BSW-re támaszkodhat. Az öt BSW-s képviselőből már három támogatása is elegendő lenne ahhoz, hogy összejöjjön az abszolút többséghez szükséges 42 szavazat – ez korántsem lehetetlen. Akit már halottnak hittek, tovább él – ez Sahra Wagenknechtre és politikai formációjára is igaz, amely a szász-anhalti eredménynek köszönhetően immár a mérleg nyelveként, a mindent eldöntő hatalmi tényezőként léphet fel. Mindez várhatóan a szövetségi szintű politikai vitákat is tovább fogja élénkíteni. Egyelőre még várat magára a Szövetségi Alkotmánybíróság döntése a 2025-ös Bundestag-választás esetleges újraszámlálásáról, amelyen a BSW mindössze néhány ezer szavazattal maradt el a parlamentbe jutástól. Egy esetleges bejutás egy csapásra 35 Bundestag-képviselői helyet jelentene számára, a kormánykoalíció pedig elveszítené többségét.

A Magdeburgból kiinduló dinamika jelentős hatással lehet a német politikára. Friedrich Merz (CDU) kancellár szövetségi szinten már csak 15%-os támogatottsággal rendelkezik, Szász-Anhaltban pedig mindössze 9%-kal! Az arra vonatkozó ígérete, hogy megfelezi az AfD támogatottságát, az ellenkezőjére fordult: az AfD megduplázta eredményét, miközben inkább a CDU támogatottsága feleződött meg. Friedrich Merz ezzel politikailag súlyosan meggyengült, és aligha éli túl politikailag az őszt. Mindenesetre rendkívül izgalmas időszaknak nézünk elébe.