Tavaly ősszel Németország új kormányt választott Olaf Scholz vezetésével. Olaf Scholz kancellár hivatalba lépésével véget ért a CDU/CSU vezetésével 16 évig tartó Merkel-korszak. Az SPD, az FDP és a Zöldek új közlekedési-lámpa koalíciója számos átfogó szociális projekt megvalósítását tűzte ki célul a koalíciós szerződésben, de rögtön a hivatali idejének kezdetén szembesült egy irányt megváltoztató világpolitikai válsággal. Az új német kormány első (több mint) 100 napja után itt volt az ideje, hogy Dr. Klaus-Rüdiger Mai, az MCC vendégprofesszora meghívást kapjon a Szekszárdi Képzési Központba, hogy előadást tartson a Scholz-kormány első szakaszáról és kitekintést tegyen Németország és a német-magyar kapcsolatok jövőjére.

Dr. Klaus-Rüdiger Mai germanista, történész és filozófus, valamint író, aki többek között a Neue Zürcher Zeitungban, a Ciceróban és a Tichys Einblickban publikál. Történelmi monográfiáiban vallási és társadalom-politikai kérdésekkel foglalkozik. Emellett számos regényt is publikált már álnéven. Látogatása során nemcsak a szekszárdi közönségnek adott elő a fent nevezett témákban, lehetősége nyílt megismerkedni a helyi kultúrával, gazdasággal és politikával is.

Egy hagyományos étteremben, helyi borokkal elköltött közös ebéd után Mai úr Ács Rezső polgármesterrel és Krémer György úrral, a magyar-német regionális kisebbségi önkormányzat képviselőjével folytatott beszélgetés során a helyi politikáról, valamint a gazdaságról és mezőgazdaságról, a térség kulturális fejlődéséről és az átalakulás időszakának tapasztalatairól kapott átfogó képet. Az ezt követő városnézés során betekintést nyert a Babits Mihály Kulturális Központ működésébe, ahol találkozott Berlinger Attila igazgatóval, aki magyarországi németként mutatta be a megyei jogú város gazdag művészeti és kulturális életét. A túrát a Deutsche Bühne Ungarn, a német színház meglátogatása zárta, ahol Mai úr Lotz Katalin igazgatóval találkozott.

Mai úr előadása 40 fős, teltházas hallgatóság előtt zajlott az MCC képzési központban. Az előadás Németország kulturális identitásának kérdéskörével kezdődött, amelyet Mai úr egy negatív értékelléssel zárt. Néhány tézissel kiemelte a régi Merkel-politika sarokpontjait, amelyet aszimmetrikus demobilizációnak, azaz ellentétes témák felvállalásának nevezett, amely a német konzervatívok identitásvesztéséhez és identitásának átalakulásához vezetett. Továbbá foglalkozott a Cancel Culture, a Deplatforming és az Armaggedon érvekkel, amelyek mind oda vezettek, hogy Németországban bekövetkezett a  tényszerű vitától való eltávolodás, amelynek átvették a szerepét az alternatíva nélküli forgatókönyvek.

Az új kormányt illetően Mai úr a szociális piacgazdaságról az ökológiai piacgazdaságra való áttérésről beszélt, ami a polgári jogok és a fajok védelmének problematikus megnyirbálásával, valamint az orosz gáztól való energiafüggőséggel járna. Az új kormány társadalomfelfogásával összefüggésben beszélt a "szexuális önrendelkezési törvényről" is, amelyet  a magyar gyermekvédelmi törvénnyel állított szembe.

Az előadás utolsó része az ukrajnai háborúról és annak drasztikus következményeiről szóltak, amelyek valósággal sokkolták a kormányt, és rávilágítottak a német szövetségi hadsereg katasztrofális helyzetére. Mai úr álláspontja szerint az, hogy az akut válságban sor kerülhet-e a Scholz-kormány terveinek újra gondolására, attól függ, hogy az új kormány most a reálpolitikát vagy a pártideológiai politikát választja.

Az előadás után izgalmas beszélgetésre került sor, amelyet Darkó Tünde, Intézetünk projektasszisztense és Schlegl Kristóf, Intézetünk szakmai gyakornoka moderáltak. A moderátorok és a közönség kérdései a koalíció életképességére, a CDU és a kereszténydemokrácia jövője, a Friedrich Merz párt-és frakcióvezetéséhez fűzött reményekre, a családpolitikára, Németország Európai Unióban betöltött szerepére,  az érdeket és az értékek által vezérelt külpolitikára, Németország energiaellátására, az energiaellátás okozta függőségére, valamint a NordStream 2 projektre irányultak.

A beszélgetés során szó esett továbbá a német-magyar barátsági szerződés évfordulójáról és a két állam történelmi dinamikájáról. Mai úr ennek kapcsán megfogalmazta, hogy leginkább Közép-Európa kulturális életének népszerűsítésére lenne szükség Magyarországot tekintve. Németország vonatkozásában úgy vélekedett, hogy a liberális konzervativizmus újjászületésére van szükség, amely a szociális jólét, a szabadság és a származás eszméit tartja fenn mindhárom nagy politikai ideológiából. Az elhangzottak összefoglalásaként elmondta, "Búcsút kell mondanunk az utópiáknak, és vissza kell térnünk a realizmushoz. Németország még sokat tanulhatna ebben Magyarországtól."