Dr. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója 2023. június 14-én az MCC Debreceni Képzési központjában adott elő Németország aktuális kérdéseiről.

A rendezvényt a Képzési Központ vezetője, Bognár István nyitotta meg és köszöntő beszédében kiemelte Debrecen Németországhoz kötődő vonatkozásait. Bauer Bence előadásában bemutatta be a jelenlegi német közállapotokat és ismertette a közéletet uraló témákat.

A bevezetőből kiderült, hogy Németországban sokan aggódnak a klímáért és még többen radikális, extrém módszerekkel demonstrálják, hogy meg szeretnék azt védeni. Szó esett a Klimakleber aktivistákról, akik odaragasztják magukat a földhöz, így állva ki a környezetvédelmi mozgalmak céljaiért. Bauer beszélt továbbá a Zöldek világképéről és annak megvalósítása érdekében hozott célokról, tervekről és elmondta, hogy a párt kezdeményezésére életbe lépett az önrendelkezési törvény, amely szerint minden német állampolgár havonta egyszer rendelkezhet arról, hogy milyen neműnek vallja magát. Arról is szó esett, hogy Németországban eddig tilos volt az abortusz reklámozása, azonban a Zöldek ezt figyelmen kívül hagyva egyre inkább propagálják a terhesség megszakítást, azt minden esetben pozitívumként beállítva. A Zöldek ezek mellett szeretnék kiterjeszteni a választójogot és már 16 éveseknek és megadni, kiállnak a nyelv genderizálása mellett, 5 év tartós tartózkodás után német állampolgárságot adnának, illetve liberalizálnák a könnyű drogokat. Az energiapolitika területén is akadnak radikális követelések a Zöld párt részéről: teljes mértékben atomellenesek, de a szélerőműveket támogatják, 2024-től előírnák, hogy minden újépítésű ingatlanban legyen hőszivattyú beszerelve, illetve a fűtés jelentős része megújuló energiaforrások felhasználásával történjen.

Ezt követően a jelzőlámpa-koalíciót (SPD-Zöldek-FDP) alkotó pártok választási reformjára tért ki Bauer, amely magában foglalja a Szövetségi Parlamenti mandátumok számának 630-ra való maximalizálását. Ez egy gyorslépésben végrehajtott törvényalkotási folyamat, amely a Belügy- és Igazságügyi Minisztériumok, illetve a tartományok megkerülésével történt. Ezáltal az egyéni választókerületek elértéktelenednek és elképzelhető, hogy a jövőben emiatt már nem alakulhat polgári kormány Németországban. Mindenesetre megfigyelhetjük, hogy egy radikálisan új politikai kultúra van kialakulóban Németországban, ami ellenzéki politikusok szerint egy arrogáns megközelítési módja a politikai rendszer megváltoztatásának. Mario Czaja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkárának véleménye szerint, „Ha Magyarországon vagy Lengyelországban történne ez, az EU már vizsgálódna”.

A médiát és a társadalmat tekintve Bauer kiemelte, hogy a mainstream média erősen balra tolódott, azonban ennek eredményeképp megjelentek új, konzervatív médiumok, amelyek egy ellenpólust képviselnek. Tehát az új politikai kultúra kialakulása társadalmi szinten is elindított folyamatokat. Ezek a tendenciák azonban nem mindig mondhatóak pozitívnak. A véleménynyilvánítás szabadságát a német társadalom 44%-a érzi veszélyben és gondolja úgy, hogy jobb, ha elővigyázatos, hogy hol és kinek mondja el szabadon a véleményét. Ez az arány 2011-ben még 24% volt. Egy másik negatív tendencia azt mutatja, hogy számos generált problémával néz szembe a német társadalom, mint például a woke ideológia térnyerése, a gender problémák, az állítólagos LMBTQ-ellenesség, a kontaktbűn és a cancel culture jelenségei.

Bauer előadásának második felében arra is kitért, hogy Németország azonban nem csak a fent említett, társadalom által generált problémákkal küzd meg nehezen. Általánosságban véve a migrációs válság, illetve a covid-19 vírus okozta válság hatásai is máig kiható akadályokat állítanak az ország hatékony működése elé. Elmélyültek a társadalmi törésvonalak, romlott a közbeszéd és sokaknak romlott az életszínvonala is.

Az előadás utolsó részében Bauer a Németországi Szövetségi Köztársaság politikai rendszerét mutatta be. Szó esett a tartományi választások jelentőségéről, a tartományi parlamentek szerepéről, a koalíció, mint kormányzati forma működési kereteiről, lehetőségeiről, a Németországot jellemző szivárvány-viszonyokról, az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzékiségéről és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikai súlyvesztéséről. Mindemellett beszélt a berlini tartományi választási botrány okairól, tanulságairól, valamint a tartományi miniszterelnökök viszonyrendszerében bekövetkezett változásokról.

Az előadás zárásaként friss közvéleménykutatási eredmények kerültek bemutatásra, amelyekből kiderül, hogy a németek között nincs egyetértés a szövetségi kormány orosz-ukrán háborúra adott reakciójáról. A legfrissebb felmérések azt is megmutatják, hogy a szavazók 60%-a ellenzéki pártra voksolna, ha következő vasárnap szövetségi parlamenti választás lenne. Bauer kiemelte, ha ez a helyzet Magyarországon állna fenn, már nagy valószínűséggel egy krízishelyzetben találnánk magunkat, de fontos megérteni, hogy a két ország tekintetében merőben más politikai rendszerről és kultúráról beszélünk.

Az előadást követően élénk vita alakult ki Németország jelenlegi és jövőbeni helyzetéről, amelynek keretében a publikum feltehette kérdéseit az előadónak.