Az Európai Unió érezhetően egy fordulópont előtt áll. Ez az érzés tudat alatt sok helyen már benne van a levegőben. Sokszor felmerül a kérdés, hogy hogyan alakul majd az átállás, hogyan kerülünk át az új korszakba és pontosan hova. Különösen Németországban aktuális ez a kérdés, ahol tavaly ősszel új parlamentet és új kormányt választottak az állampolgárok. Dr. Klaus-Rüdiger Mai, az MCC vendégprofesszora 2022. április 26-án az MCC debreceni képzési központjában tartott előadást a témában " A nagy átalakulás: Szükség van-e a kapitalizmus reformjára?" címmel. Mai számos történelmi regény, életrajz és tényirodalmi könyv szerzője, többek között a Neue Zürcher Zeitung, a Cicero és a Tichys Einblick című lapoknál publikál.

Az előadás több, mint 30 fős hallgatóság előtt zajlott le. Mai úr előadását egy vezetett beszélgetés követte, amelyet munkatársunk, Böhm Márton József moderált. Mai úr az előadást egy történelmi visszatekintéssel kezdte és elmagyarázta, honnan ered az előadás címe. Annak megalkotásakor Karl Polanyi osztrák-magyar gazdaságtörténészre és "A nagy átalakulás" című híres művére hivatkozott. Ebben a gazdaság és a társadalom kapcsolatáról beszélt, amelyben a politika elsőbbségének a gazdasággal szemben érvényesülnie kell. A gazdaság azonban átvette ezt az elsőbbséget, ami helytelen volt, mert a gazdaságnak ismét a társadalmat kellett szolgálnia. A Nagy Átalakulás eszméje a 2010-es években kapott új lendületet, mivel a mai nagy társadalmi változási folyamatok szempontjából is relevánsnak bizonyult. E bevezető után Mai a paradigmaváltás fogalmáról beszélt, a jólét és a haladás jelentős változásáról, ami például az ókorból a középkorba, illetve a középkorból az újkorba való átmenetnél zajlott le. Most az a kérdés, hogy vajon újra ilyen paradigmaváltást élnénk-e meg az olyan jelenségek láttán, mint a digitalizáció, amely egy teljesen új világot nyit meg előttünk. Mai úr kiemelte: a fontos az, hogy az embereknek hogyan kell kezelniük ezt a paradigmaváltást. Két lehetőség van: Egyrészt a bevált struktúrák megtartása, az értékekhez és hagyományokhoz való igazítása és ezek alapján történő továbbfejlesztése. Másrészt a struktúrák teljes és alapvető megváltoztatása. Ez utóbbi tendenciával kapcsolatban Mai megemlítette Angela Merkel davosi beszédét, amelyben az értékteremtés teljesen új formáiról beszélt, és arról, hogy 30 éven belül a régi rendszereket teljesen el fogják hagyni. Robert Habeck, Németország gazdasági és éghajlatváltozási minisztere szerint a Corona-járvány a "régi" gazdasági rendszert is kihívás elé állítja, mivel etikai okokból le kell állítani a gazdaságot. A szabad piac fontos volt, de csak akkor, ha az állam a megfelelő irányba terelte. Felmerült a kérdés, hogy ez a társadalomnak a gazdasággal szembeni elsőbbségéhez való visszatérést jelentené-e.

Mai kifejezetten nem értett egyet ezzel a tézissel, mondván, hogy ez inkább a sztálini típusú államgazdasághoz való visszatérést jelentené. Azt mondta, hogy téves a válságtételt feltételezni, miszerint a kapitalizmus válságokat hoz létre. A válságok sokkal inkább a kapitalizmus motorjai, nem patológiai esetnek számítanak, hanem dinamikusak. Röviden: a haladás elve. A régi politikai két irányú felosztás – bal- és jobboldal – már elavult. A döntő kérdés az, hogy valaki hisz-e egy ideális társadalomban és a lehetőségben, hogy az megteremthető. Ebben különböznek az utópisták és a realisták. Németországban az utópisztikus megközelítés dominál az éghajlat-semleges társadalom reformideájával.

Mai azzal zárta előadását, hogy hangsúlyozta, a szabad piac fontos, de szociálisan korlátozni kell, mert az egyensúly a piac szabadságának szerves része. Ez pontosan a szociális piacgazdaság bevált német koncepciója. Csak ez teremti meg a szükséges egyensúlyt a jólét és a biztonság, a gazdaság és a társadalom között. Ehhez nem szükséges a kapitalizmus radikális reformja.

Az előadást élénk vita és a közönség érdeklődő kérdései zárták, amelyek az új koalíció eddigi munkásságáról, az ukrán háború lényegbevágó szerepéről, valamint a skandináv és a kínai szociális rendszerről mint lehetséges alternatívákról szóltak. A szociális piacgazdaság jövőbeli kihívásaival kapcsolatban Mai különösen az oktatás szerepét hangsúlyozta. Továbbá kérdések hangzottak el a német konzervatív képviseleti szakadékról, az európai tekintélyelvű veszélyek lehetőségéről, Németország befolyásolási lehetőségeiről és a zöld energiapolitikához való társadalmi hozzáállásról is. A rendezvényt követően a diákokkal közös eszmecsere zárta az estét.