Magyarországnak talán sosem volt olyan rossz a hírneve Németországban, mint manapság. Az évek óta egyszólamú tájékoztatás e hírnévromlást begyűrűzteti a német társadalomba is, s gyengíti vagy megkérdőjelezi a magyarok iránti rokonszenvet. A kölcsönös bizalom visszaszerzéséhez új kezdeményezésekre van szükség. Eljött az önvizsgálat ideje mind német, mind magyar oldalon is. Mit tehetünk mi, magyarok, azért, hogy a magyar–német viszony alakítói az értelmes párbeszéd útjára térjenek? A Magyar-Német Intézet és a Rubicon Intézet közös rendezvényén ezt a kérdést jártuk körbe meghívott szakértőinkkel 2022. április 28-án, csütörtökön. A rendezvény az MCC Scruton kávézóban zajlott, egy pódiumbeszélgetés keretében, amelyet Volf-Nagy Tünde, az M1 és a Kossuth Rádió riportere, műsorvezetője, az MTV volt berlini tudósítója moderált. A beszélgetésen részt vettek: Prof. Dr. K. Lengyel Zsolt történész, politológus a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének vezetője, az MCC visiting fellow-ja¸Prof. Dr. Ujváry Gábor történész, a Veritas Történetkutató Intézet vezetője és Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.

A rendezvényt Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója nyitotta meg. Megnyitó beszédében Bauer úr kiemelte, nagy öröm Intézetünknek, hogy a Rubicon Intézettel közösen már mondhatjuk, hogy egy rendezvény sorozatot indítottunk útjára. Bauer úr bemutatta a beszélgetés résztvevőit és megköszönte a hallgatóságnak, hogy ilyen szép számban eljöttek a rendezvényre, amely teltházas volt, 80 vendéggel. A megnyitót követően Volf-Nagy Tünde elindította a beszélgetést és kiemelte, hogy különösen kíváncsi a beszélgetőpartnerek személyes élményeire is, olyan tapasztalatokra, amelyeket nem kutatás vagy a diplomáciai tevékenység alatt szereztek, hanem beszélgetések során, akár privát kapcsolatok keretein belül. Volf-Nagy asszony a beszélgetést a Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által közösen végzett közvélemény-kutatás eredményeinek ismertetésével kezdte. A kutatás Magyar-német barométer néven ismert és évről évre azt méri, milyen véleménnyel vannak a németek a magyarokról és hogyan vélekednek a magyarok a németekről. A beszélgetés témáját tekintve nagy jelentőséggel bír, hogy a legutóbbi eredmények alapján 11%-kal csökkent azon német válaszadók aránya, akik jó helynek tartják Magyarországot. Ahogy Volf-Nagy asszony is kiemelte, ez az eredmény már ad egy alapot arra, hogy mindazon kollégák, munkatársak, barátok, akik érdeklődnek Németország iránt, feltegyék magukban a kérdést, hogy tulajdonképpen mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében. A kérdéskört megközelíthetjük a német média oldaláról, azonban a válaszokat kereshetjük akár történelmi alapokon is, hiszen a két népet ezer éves kapcsolatok fűzik össze, amelyek Szent István király és Gizella bajor hercegnő házasságával kezdődött. Prof. Dr. K. Lengyel Zsolt részletezte, hogy manapság már nehéz erre a történelmi kapcsolatra építeni, de nem kizárt. Van azonban egy másik társadalmi-kulturális szint, amelyhez könnyebb 2022-ben visszanyúlni, az pedig a 89-90-es politikai átalakulások legelejére vezethető vissza, hiszen Magyarország és Németország kéz a kézben indultak el a rendszerváltás felé. A rendszerváltást követően azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország között kulturális szinten egymással ellentétes fejlődési törekvések figyelhetőek meg. Ez a különbség leginkább a patriotizmusban, a nemzethez kapcsolódó viszonyban figyelhető meg. Míg a németek a II. világháború tragikus eseményei miatt nem tudnak és nem is akarnak nemzetiek lenni, ezért a liberalizmus eszméit helyezik előtérbe, addig a magyarok tudatosan elutasítják a liberalizmust annak érdekében, hogy hűségesek maradjanak a magyar nemzethez. Prőhle Gergely kiemelte, hogy ez a különbség a nemzethez fűződő viszonyban és a németek részéről a patriotizmus nem befogadásában már Orbán Viktor 2002-es leváltásánál is erősen kiütközött a németek részéről. Prőhle úr azt is elmondta, meg tudja érteni Angela Merkelt, amikor azt mondta, nem tud mit kezdeni az illiberális demokrácia fogalmával, hiszen nem is rá tartozik. Számára a három alapfogalom a szabadság, a konzervatív eszmeiség és a liberális világkép. Mindezek mellett Prőhle úr arra biztatott, hogy sokszor érdemes eltekinteni az érzelmektől, amikor pragmatikus politikai folyamatokról van szó, és azok mentén szemlélni a magyar-német viszonyt. Különösképpen a németek hozzáállását, hiszen egy teljesen más történelemi háttér vezetett el Németországban az uralkodó politikai eszme kialakításához, más módon történt a rendszerváltás, hiszen azt nagyobb társadalmi aktivitás jellemezte az állampolgárok részéről 89-90-ben, mint a magyarok részéről hazánkban. Prőhle úr kiemelte azt is, hogyha a politikai struktúra és dinamika oldaláról figyeljük meg Németországot, szem előtt kell tartanunk, hogy ami nálunk működik, egy konszolidáltabb politikai párbeszéd, megegyezésekre és koalíció kötésekre alapuló kormányzás, az az állami berendezkedés miatt is alakul így. Nálunk viszont ez nem elképzelhető, hiszen nem tekinthetjük Győr-Moson-Sopron vagy Tolna megyét azonos súlyúnak egy tartománnyal, amely saját parlamenttel rendelkezik. Dr. Ujváry Gábor történész sok történelmi utalást tett arra, hogy a magyarok és a németek korábban jól tudtak együtt dolgozni a politika területén, hiszen Bismarck kancellár és Andrássy Gyula voltak a koruk európai kül- és bepolitikájának meghatározó alakjai. A mai, Európai Uniós politikai struktúrában ez már nem képzelhető el. A jó viszony visszatükröződött akadémiai szinten is, amikor megalakult a Berlini Tudományegyetem bölcsészkarán a magyar intézet és láthatjuk, hogy az akadémiai együttműködés mai napig él, gondoljunk csak a Budapesten található Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemre. Ugyan így kiemelhetjük az erős gazdasági kapcsolatokat. Azonban egy biztos, mindkét nemzet könnyen fogalmaz meg politikai értékítéletet a másikra nézve saját szemüvegén keresztül, amelynek tanúi lehetünk a 2020-as években és amelyek okait ugyan megkereshetjük, beszélhetünk róluk, viszont megszüntetni nem tudjuk őket.  

A beszélgetés végén lehetősége nyílt a közönségnek kérdések feltételére. A rendezvény egy állófogadással és élénk eszmecserével zárult.