Az elmúlt években a sokszínűség politikája vette át a szabályszerű integrációs politika helyét, amely figyelmen kívül hagyja a társadalomra gyakorolt szociális következményeket. Ezzel összefüggésben Dr. Stefan Luft, a Brémai Egyetem Politikatudományi Intézetének óraadója „A német álom a multikulturális társadalomról”, 2023. április 11-i rendezvényen a német integrációs politika árnyoldaláról adott elő.

Az MCC Magyar-Német Intézetének rendezvényének házigazdája Rasthofer Alexander, az Intézet kutatásért felelős projektasszisztense volt. Az előadáson és az azt követő beszélgetésen mintegy 50-en vettek részt. A rendezvényt Dobrowiecki Péter, az Intézet kutatási vezetője nyitotta meg, aki köszöntő beszédében arra, hogy a polarizáló témákról, mint a migráció és az integráció, ésszerű keretek között érdemes beszélni.

Bevezető előadásában Luft először áttekintette a németországi migrációs és integrációs viták alakulását egészen az 1970-es évektől kezdve. Az ezzel kapcsolatos diskurzuskultúrát négy különböző szakaszra osztotta, és kifejtette, hogy a fogalmak értelmezése nagy mértékben változott, illetve, hogy a hangsúlyok áthelyeződtek: Az 1970-es és 1980-as években a vendégmunkás mint "gondozott külföldi" állt a középpontban. Az állam a vendégmunkások toborzásán keresztül megkapta, amire szüksége volt: olyan munkásokat, akik stabilan tartották a szociális piacgazdaságot. A bevándorlást és különösen a későbbi bevándorlást és letelepedést azonban nem sikerült megállítani. Luft szerint végzetes volt, hogy az ezzel járó strukturális és kulturális problémákat nem vették figyelembe, hanem a következő lépésben, nevezetesen a multikulturalizmus fogalmának 1990-es években történt bevezetésével a szőnyeg alá söpörték. A multikulturális álláspontok képviselői szerint a kulturális különbségeket kell támogatni.

Mindeközben az elhibázott politika elmélyítette a szakadékot a bevándorlók és az őslakosok között, mert az nem a közös vonásokon, hanem a származási identitások megőrzésén alapul. Stefan Luft a 2000-es évek elején látja az integráció mint bevándorláspolitika végső búcsúját, amikor a politikai spektrum különböző irányzatainak képviselői elavultnak találták az integráció fogalmát. Míg egyesek rasszista propagandafogalomnak nyilvánították, addig mások számára egy megbukott társadalomfelfogás szimbólumaként jelent meg. A jelenlegi viták a multikulturális társadalom sokszínűségére összpontosítanak. A sokféleséget értékelni kell, és be kell vonni a közszférába. A sokszínűség azonban egyre inkább állami doktrínává válik, elemezte Luft, amely figyelmen kívül hagyja a migráció sötét oldalát, és minden kritikust a szélsőjobboldaliak oldalára állít.

Az ezt követő vitában Alexander Rasthofer kíséretében a Németországi Szövetségi Köztársaság menekültpolitikájáról esett szó részletesebben. Központi probléma a német hatóságok túlterheltsége, amelyben a szövetségi, tartományi és helyi önkormányzatok az 1970-es évek óta nem követnek egységes stratégiát.

Az új szövetségi kormányt tekintve nem meglepő, hogy a három különböző párt, amelyek konzervatív gazdasági liberálisokból és baloldaliakból áll, egységet mutatnak a menekültpolitikával kapcsolatos nézetkülönbségeik ellenére. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy még az Angela Merkel vezette kormány adta a mintát ehhez a politikához, sőt: a német kormány 2015-ös go-it-alone megközelítése nem csak, hogy minden más uniós országon túllépett, de most még a számlát is nekik kell állniuk. Nem meglepő, de helyes, hogy az olyan országok, mint Magyarország, először a saját népük érdekeit próbálják megvédeni. Végzetes módon a menekültválság idején a migráció kérdése egyben az Európai Unió tagországainak „jó” és „rossz” országokra való felosztásának kezdete is volt.

Budapesten tartózkodása alatt Stefan Luft találkozókban gazdag szakmai programon vett részt. Betekintést nyert a magyar migrációs, integrációs és kisebbségpolitikába, átfogó képet kapott a romák helyzetéről és integrációjáról, valamint más magyarországi politikai és tudományos témákról. Antal Istvánnal, a Mathias Corvinus Collegium Roma Tehetségprogramjának vezetőjével, a Kopp Mária Család- és Népességtudományi Intézet (KINCS) Társadalmi Csoportok Kutatóközpontjának vezetőjével, valamint a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézetének kutatóival. Továbbá ellátogatott a Budapesti Andrássy Egyetemre, ahol találkozott Prof. Dr. Heinrich Kreft professzorral, a Diplomácia II. tanszék vezetőjével, valamint a Hanns-Seidel-Alapítvány képviselőivel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Luft a Rendészettudományi Tanszék dékánjával és dékánhelyetteseivel folytatott eszmecserét a bűnüldözés, a bűnügyi taktika, a határvédelem és a bevándorlás témakörében. Találkozott továbbá a Kereszténydemokrata Intézet igazgatójával, Sofia van der Vegttel, Monika Maron német írónővel és az MCC Visiting Fellowship Program vendégprofesszoraival.