Hol kezdődnek és hol végződnek a határok? Ez a kérdés mindig központi téma volt a politikában és a filozófiában egyaránt és valószínűleg az is marad. Éppen ezért nagy volt az érdeklődés a „Behatárolás, elhatárolás, kirekesztés? Európa határai akkor és most” című előadás és panelbeszélgetés iránt. A rendezvény 2023. április 12-én a Mathias Corvinus Collegium győri képzési központjában került megrendezésre, mintegy 100 vendég részvételével. Az előadás keretében Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll újkortörténész, Prof. Dr. Michael Sommer ókortörténész és Prof. Dr. Heinz Theisen politológus - mindhárman jelenleg a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének vendégoktatói - régi és új törésvonalakról, valamint az államhatárok lehatárolásának központi fogalmairól beszélgettek.
Dr. Fekete Dávid, az MCC győri regionális irodájának vezetője és Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója nyitották meg a rendezvényt. Köszöntő beszédükben a Németország és Magyarország közötti nyilvános párbeszéd előmozdítását hangsúlyozták mindketten. Kiemelték, az országok között sok a féltudás, ezért a kétoldalú párbeszédformák elengedhetetlenek kapcsolataink előmozdításához.
Először a professzorok egy-egy tudományos támpontot mutattak be a határok, népek és kultúrák vonatkozásában. Prof. Dr. Sommer a Római Birodalom terjeszkedésére utalt, amelynek határai a birodalmon belül identitást teremtő sorsközösséget alkottak. Sommer szerint Róma példája azt mutatja, hogy a nemzeteknek először meg kell tanulniuk meghatározni határaikat, mielőtt azokat maguknak követelik. Prof. Dr. Kroll ebben az összefüggésben Németország külső határainak történetét ismertette, az 18. századtól kezdve. Történelmi szempontból a soknemzetiségű szövetség szuverén nemzetállammá fejlődése érthetővé teszi a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi rendszerét a belső határokkal.
Prof. Dr. Theisen azt is elemezte, hogy az Európai Unió számára elengedhetetlenül szükséges határainak konkrét meghatározása, hogy ne csak védelmet tudjon nyújtani, hanem identitását is megőrizze.
Az előadásokat követően panelbeszélgetésre került sor, amelyet Böhm Márton, a Magyar-Német Intézet kutatási koordinátora moderált. A beszélgetés során az előadók megvitatták, hogy az Európai Unió és a schengeni térség elérték-e már bővítési maximumukat. A professzorok egyöntetű véleménye szerint a fő probléma ebben a tekintetben az, hogy a határokat nem határozták meg pontosan. A bővítési folyamatok során geopolitikai szempontból olyan szürke területek alakultak ki, amelyekre nem dolgoztak ki közös európai stratégiákat. Fel kellenne ismerni, mondta Theisen professzor, hogy az európai tér keresztény alapokon nyugszik, és a kulturális tér megőrzése nemcsak biztonságot nyújt, hanem garantálja az EU és tagállamai demokratikus képességét is.
A háború miatt a konfliktusövezetekkel kapcsolatos határkérdés aktuálisabb, mint valaha. Sommer szerint az alapvető probléma abban rejlik, hogy az államok közötti feszültségek mindig ott keletkeznek, ahol a kulturális és politikai határok nem egyeznek meg, nem fedik egymást. Mindazonáltal nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a nemzetközi jog szempontjából egy szuverén államot támadtak meg. Oroszország támadó háborúja a nemzetközi jog elvei és a nagyhatalmak valós geopolitikája közötti dilemmájának példája.
Végezetül a hallgatóság kérdéseit vitatták meg az előadók, majd politikai iránymutatást adtal jövőbeli európai politikák tekintetében. Kroll professzor véleménye szerint az egyensúlyt kell megtalálni a globalizáció és a protekcionizmus között, amelyben az EU nyitottságot kínál, ugyanakkor garantálni tudja államai védelmét. Magyarország e tekintetben nagyszerű példát mutat – tette hozzá. Sommer professzor szerint elmondta, a globalizáció mindig a világpolitika része marad, de annál fontosabb, hogy az országok közösségként tekintsenek magukra, hogy a világpolitikában érvényesülni tudjanak. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az EU országainak jobban közeledjenek egymáshoz, és kezdjék el megérteni azokat a különbségeket, amelyek az EU lényegét alkotják.
