Március 12. és 14. között Dr. Klaus-Rüdiger Mai író, újságíró és esszéista, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vendége volt, és "A káosz kora – a német politika a szélsőségek nyomása alatt" címmel adott elő Pécsett március 13-án. Az eseményt Erdei Krisztián, a MCC Pécsi regionális képviseletének vezetője moderálta. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, több mint 70 vendég vett részt az előadáson és a pódiumbeszélgetésen, köztük számos pécsi egyetemista.

A "Káosz kora – a német politika a szélsőségek nyomása alatt" címmel megtartott előadás keretében Klaus-Rüdiger Mai egyúttal bemutatta "A kommunista. Sahra Wagenknecht: Egy nő az érdekek és mítoszok között" címmel márciusban megjelent legújabb kötetét, amely elgondolkodtató a legújabb kori németországi politikai jelenséget, a politikai szélsőségek előretörését illetően.

Mai előadásában rámutatott a német társadalom megosztottságára. Az újraegyesített Németország szétesőben van. Mai szerint a mainstream média már nem tükrözi a közvéleményt, sőt a német média a probléma része, mivel a tömegtájékoztatási eszközök által egyes témákban terjesztett vélemények "közzétett véleményre" redukálódnak, és nem felelnek meg a független tudósítás kritériumainak. Sok német médiahasználó kritikusan tekint arra a jelenségre, ahogyan egyre inkább beszűkül a szabad véleményalkotás tere. A mainstream már régóta nem képviseli a lakosság többségének véleményét.

A Nyugat paradigmaváltáson megy keresztül

Akár Németországban, akár Franciaországban, akár Magyarországon - a világról, a társadalomról, a gazdaságról, sőt a mentalitásunkról alkotott felfogásunk hatalmas átalakuláson megy keresztül, ami összehasonlítható a késő ókortól a középkorig vagy a késő középkortól az újkorig tartó paradigmaváltással. A valósághoz való viszonyunk alapvetően megváltozott. Mindenütt jelentős változásokat élünk át: A virtuális világban, a dolgok internetében, a digitalizációban.

Az egyes nemzeteknek meg kellene találniuk a választ azokra a változásokra, amelyeket a politikai viták magukban hordoznak. Milyen válaszokat találunk ezekre? Milyen választ adnak a németországi konzervatívok a világ változására? 

Mai egy konzervatív teoretikust idéz, aki azt mondta, hogy a konzervatívok ma az ellen harcolnak, ami szerintük holnap jó lesz. A konzervatívoknak Németországban ma nincs politikai képviseletük: a CDU már nem képviseli a konzervatív gondolkodókat, az FDP pedig feloldódott a német kormánykoalícióban. A Baloldal (Die Linke) és az SPD ma már sajátos értéküket vesztett, elhalványult pártok, amelyek szinte mindenben a Zöldeket követik, őket másolják, de zöld színezetű politikájukban mégsem ők az eredetiek.

Sahra Wagenknecht jelensége: egy kommunista felemelkedése


Egy évtizeddel ezelőtt aligha lett volna elképzelhető, hogy egy posztkommunista új pártot alapít, amely ekkora figyelmet kap mind a közvélemény, mind a politikai intézményrendszer részéről. Sahra Wagenknecht, a baloldal (Die Linke) egyik nagy alakja, aki 1989-ben a SED-ben (a keletnémet Szocialista Egységpárt) kezdte politikai pályafutását, majd az utódpártban, a PDS-ben folytatta, 2024. január 8-án "Bündnis Sahra Wagenknecht" (BSW) néven új baloldali pártot alapított. E párt alapítása átrajzolja a német politikai pártok térképét. Az sem véletlen, hogy az újonnan alapított párt nevében nem szerepel a "baloldal" szó - Sahra Wagenknecht szerint ugyanis a "baloldal" kifejezés elitistának hat.

 Az elmúlt 30 év során a baloldal társadalmi-politikai baloldalból identitáspolitikai baloldallá vált, amelyet a cancel culture, a politikailag a gender szerint korrekt nyelvezet, a posztkolonializmus, a wokeizmus és a sokszínűség iránti elkötelezettség jellemeznek. A szociálpolitika eredeti baloldali eszméje Németországban mára megszűnt. Sahra Wagenknecht, a szociálpolitikai baloldal egyik képviselője most jó esélyt lát arra, hogy egy új párt megalapításával térjen vissza a baloldali politika eredeti értékeihez.

Összefoglalva Klaus-Rüdiger Mai kijelentette, hogy a németek eltorzult önképpel rendelkeznke. Meg vannak győződve arról, hogy Németországnak még mindig hatalmas politikai súlya van az Európai Unióban, és hogy a német gazdaság válságok esetén is stabil és erős. A valóságban Németország az infrastruktúra, a belső biztonság, a közoktatás, sőt még az egészségügyi rendszer összeomlásával néz szembe. A német gazdaság lefelé ívelő pályán halad és a dezindusztrializáció felé tart. A német embereket az elhibázott gazdaságpolitika következtében az infláció és az egyre magasabb adók és járulékok terhei sújtják. A hanyatlás lassú folyamat, de feltartóztathatatlan és ez felemészti a németek önbecsülését.  Mai tehát kudarcnak nyilvánítja a sokat dicsért új szociális modellt és a társadalmi strukturális átszervezést.

Végül Mai betekintést adott az aktuális társadalmi-politikai diskurzusba, például a Corrective ügybe és az év eleji gazdatüntetésekbe. Az előadást követő panelbeszélgetésen, melyet Erdei Krisztián moderált, Klaus-Rüdiger Mai az aktuális német politikával és gazdasággal kapcsolatos kérdésekre (például az energiapolitikát, a bevándorláspolitikát és a dezindusztrializációt illető kérdésekre) adott válaszokat és olyan témákról fejtette ki véleményét, mint az orosz-ukrán háború hatása Németországra illetve az AfD felemelkedése.