2024. március 4-8. között Prof. Dr. Tilman Mayer a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms Egyetem politikatudományi professzora a Magyar-Német Intézet az Együttműködésért meghívására járt Magyarországon. Mayer Németország elismert politikatudományi kutatója és demográfusa. Magyarországi tartózkodása során a magyar kisebbségpolitika, a családpolitika és a budapesti német alapítványok szakértőivel találkozott.

Március 6-án Budapesten, az MCC Tas vezér utcai központjában, március 7-én, csütörtökön pedig az MCC szekszárdi képzési központjában tartott előadást "Németország - Történelmi és politikai kísérleti terep?" címmel, amelyet panelbeszélgetés követett. A mintegy 40-60 fős közönség előtt zajló rendezvényeket Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Magyar-Német Intézet vendégkutatója moderálta.

Előadása során Mayer professzor utalt arra a számos turbulenciára és válságra, amelyet a német nemzet 1871-es nemzetállami megalakulása óta átélt. Az angolokhoz vagy a franciákhoz képest a németek eltérő történelmi utat jártak be a "történelem kísérleti területén". A monarchiától a demokrácián át, a nemzetiszocialista totalitárius diktatúrán keresztül, Németország 40 évig tartó megosztottságáig, amely a kommunista totalitárius diktatúrára és a szövetségi köztársaságban kancellári demokráciára változott. Ezek a rendszerváltások és Németország megosztottsága nemcsak a németek mentalitására volt maradandó hatással, hanem évtizedekre megosztotta Európát is.

Míg a keletnémetek a "Mi egy nép vagyunk" jelszóval békés és forradalmi potenciált alakítottak ki, és így más és erősebb viszonyt alakítottak ki a nemzethez, addig a nyugatnémetek elidegenedtek a nemzet fogalmától, és "sérült nemzetnek" tekintették magukat, sőt inkább európaiak, mint németek akartak lenni. Mayer szerint sokan nehezen tudják meghatározni, hogy mit is jelent valójában németnek lenni. A kemény munkával való felemelkedés generációs narratívája már nem feltétlenül tűnik érvényesnek. A német identitás és a politikai kultúra is jelentős változáson megy keresztül a migráció következtében. Ez a társadalmi változási folyamat az állampolgársági törvények 2000-es és 2024-es változásában is megmutatkozik.

Mayer a nemzet és a nemzetállam újragondolására szólított fel. A nemzeteket nem szabadna konfliktuspotenciálnak tekinteni, hanem fontos békefunkciót is betölthetnének. Erre példa a német-izraeli és a francia-német megbékélés. A nemzetet tehát úgy lehetne elképzelni, mint valami konstruktív, integratív, rugalmas és progresszív dolgot. Mayer szerint a nemzetállamok stabilizálják a rendet - különösen válság idején.

Végezetül megvizsgálta a jelenlegi baloldali-liberális ideológiai koncepciókat Németországban és Európában, amelyeket szintén kísérletnek lehetne nevezni. Itt foglalkozott a cancel culture, a politikailag korrekt nyelvezet, az úgynevezett kulturális kisajátítás jelenségeivel. A baloldali-liberális gyakorlati politikai koncepciók az emberek életének minden területébe beavatkoznának: Húsfogyasztás, fűtés, házépítés és autóhasználat. A multikulturális társadalmat úgy propagálják, mintha nem lenne alternatívája, és problematizálják a határok védelmét. Az ilyen baloldali témák a közélet minden területén megtalálhatók, a médiától kezdve az iskolákon és egyetemeken át a színházakig, egyházakig és könyvekig. A konzervatív álláspontokat viszont általában "jobboldaliaknak" bélyegzik és gyanúsnak nyilvánítják.

Az ezt követő, Kroll professzorral és a közönséggel folytatott panelbeszélgetésen Mayer számos, a jelenlegi német politikával és gazdasággal, a német identitással és a német-magyar kapcsolatokkal kapcsolatos kérdést vitatott meg. Beszélt a Magyarországról, Budapestről és Szekszárdról szerzett benyomásairól is.

Tilman Mayer budapesti programjának részeként találkozott Ritter Imrével, a magyarországi német nemzetiség országgyűlési képviselőjével, Hornung Ágnes családokért felelős államtitkárral, valamint a Konrad Adenauer Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány magyarországi vezetőivel. A második napon Fürész Tündét, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökét, Prőhle Gergelyt, Habsburg Ottó Alapítvány igazgatóját, valamint Dr. Knab Erzsébetet, a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnökét kereste fel. Mayer Szekszárdon találkozott Krémer Györggyel, a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének titkárával és Berlinger Attilával, a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ ügyvezető igazgatójával.