2024. február 12-én Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója előadást tartott a német kormány félidős mérlegéről az MCC Székesfehérvári Képzési Központjában. A rendezvényen mintegy 50 hallgató vett részt, akik a rendezvényt követően feltehették kérdéseiket a témával kapcsolatban.
Bauer Bence előadása elején ismertette a közönséggel a 2021-es kiinduló helyzetet, amely egyáltalán lehetővé tette a hárompárti kormánykoalíciót (SPD-Zöldek-FDP). Akkoriban Angela Merkel volt kancellár távozásával véget ért a CDU 16 éves kormányzása, ami ahhoz vezetett, hogy a COVID-19 pandémia ellentmondásai miatt belsőleg megosztott CDU minden idők legrosszabb választási eredményét érte el. Ez nyitotta meg az utat az SPD, a Zöldek és az FDP önjelölt „progresszív koalíciója” előtt, mára azonban világossá vált, hogy a hármas kormánykoalíció nem igazán nevezhető valódi sikermodellnek, mint azt az aktuális közvélemény-kutatások is mutatják.
Az „Ampel”-korszakot nagyban meghatározta és határozza az ukrajnai háború kitörése, amely teljesen felborította a koalíciós szerződésben vállalt célokat, és ideológiai változást eredményezett a pártokon belül is. Különösen az egykor pacifista Zöldek alakultak át olyan párttá, amely mostanra az Ukrajnának történő fegyverszállítások és az Oroszország elleni szankciók támogatásában játszik fontos szerepet. Ugyanakkor a párt ragaszkodott az atomerőművek leállításához, ami hozzájárult a németországi energiaárak különösen erős emelkedéséhez. Ezzel egyidőben a lakosság véleménye az atomenergiáról megváltozott és a többség már nem ellenzi azt. A gazdasági problémák és a magas energiaárak miatt kialakult stagfláció is, amelyben a német gazdaság már majdnem két éve van, negatívan hatott a jelzőlámpa-koalíció megítélésére. Különösen közgazdászok figyelmeztetnek már hónapok óta Németország küszöbön álló deindusztrializációjára.
Továbbá Németország migrációs helyzete is jelentősen romlott, ami nagy terhet ró a német jóléti államra, mivel az érkezők közül sokan először szociális juttatásokra szorul. A kormány azonban tart attól, hogy a szociális juttatások további emelése negatív hatással lesz a munkaerőpiacra, mivel bizonyos helyzetekben egyszerűen nem éri meg tovább dolgozni az állampolgároknak. Más intézkedések, mint például a vitatott önrendelkezési törvény, a tervezett állampolgársági törvény vagy a marihuána részleges legalizálása szintén széles körű értetlenséget váltottak ki a német lakosság körében. Viszont semmi sem hasonlítható ahhoz a katasztrofális hatáshoz, amelyet a Szövetségi Alkotmánybíróság költségvetésről szóló döntése okozott. A koalíció arra számított, hogy a pandémia időszakából összesen 60 milliárd eurónyi fel nem használt forrást átcsoportosíthat az éghajlatvédelemre, ezt azonban 2023 novemberében alkotmányellenesnek ítélték az alkotmánybírák, költségvetési válságba sodorva a koalíciót. Az előrehozott választások lehetősége most 50% feletti támogatottságot élvez a lakosság körében. Egyúttal a német kormányba vetett bizalom történelmi mélypontra zuhant, és az AfD, a szélsőjobboldali szórványpártként kategorizált párt országosan már a szavazatok közel negyedét szerezheti meg. A 2024-es tartományi parlamenti választások különösen Türingiában és Szászországban potenciális fordulópontot jelenthetnek a német politikában. Összefoglalva elmondható tehát, hogy a németek általános akarata, hogy megszabaduljanak az elmúlt évek ideológiailag vezérelt politikájától.
