Az MCC Magyar-Német Intézete 2024. május 29-én jogfilozófiai előadást szervezett a nagy német filozófus, Immanuel Kant születésének 300. évfordulója alkalmából. Kant „Az örök békéről” című 1795-ben íródott értekezése kínálta az előadás témáját, melyet Prof. Dr. Reinhard Merkel hamburgi jogfilozófus és büntetőjogi szakértő, az MNI vendégkutatója tartott. Az előadást mintegy 25 érdeklődő hallgatta az MCC budapesti központjában.

Dobrowiecki Péter, az MNI kutatási vezetője köszöntőjében hangsúlyozta a német filozófus, Immanuel Kant jelentőségét, hatását egészen napjainkig. A 2024-es jubileumi évet, mint „Kant-évet” teljes egészében Immanuel Kantnak szenteli a filozófia tudomány. Kant napjainkig formálja a felelős ember eszményét és az emberi értelem tekintélyét, valamint a nemzetközi jogról és a békepolitikáról alkotott elképzeléseinket. Dobrowiecki felhívta a figyelmet: Különösen napjainkban, amikor a társadalmi polarizáció és az álhírek idejét éljük, kötelessége minden liberális demokratának, hogy kritikusan megkérdőjelezzen mindenfajta tekintélyt és önállóan gondolkodjon, még ha ez nagy bátorságot is követel meg.

Reinhard Merkel ezt követően idézett Kant békéről szóló értekezéséből és kitért arra, hogy Kant miként tételezi fel a természeti állapotból a jogállamba való átmenetet minden állam számára. Mivel az államok közötti természeti állapot „állandó látens háborús állapot, az általános jogtalanság, azaz a legfőbb igazságtalanság állapota”, így Kant szerint az államoknak „kategorikus kötelességük a természeti állapotból a jogállamba való átmenet”.

Ennek érdekében Kant 6 tilalmat és 3 parancsolatot fogalmaz meg művében, ami a jogi szerződés külső formáját érinti. A tilalmak közül elsőként említi, hogy nem szabad békeszerződést kötni olyan eltitkolt fenntartással, amely nem zár ki jövőbeli háborút.  Egy másik, hogy egyetlen állam sem avatkozhat bele erőszakosan egy másik állam alkotmányába és kormányzásába. Harmadszor a háborúban nem megengedhetőek olyan cselekmények, amelyek a kölcsönös bizalmat, így a jövőbeli békét hosszútávon ellehetetlenítik, vagyis háborús bűnök. A 3 parancsolat ugyanakkor azt követeli, hogy minden állam polgári alkotmánya mindenekelőtt is köztársasági legyen. Kant számára ez a polgárok szabadságát és egyenlőségét, a hatalmi ágak szétválasztását és a törvények mindenkire vonatkozó kötelező jellegét garantálja. Másodszor a nemzetközi jognak a szabad államok föderalizmusán kell alapulni. Ez a minden állam egyenlő autonómiáján alapuló föderáció gondolata, a Népszövetség és az Egyesült Nemzetek Szövetségének eredeti gondolata. Harmadszor a világ polgárainak joga vonatkozzon a vendégszeretetre. Ez biztosítaná más államok polgárainak a békés szándékú látogatás jogát és a nem ellenséges bánásmódhoz való jogot, de az államoknak azt a jogot is, hogy visszaküldjék az idegeneket, feltéve, hogy ez nem sodorja őket egzisztenciális veszélybe. Az európai gyarmatosításhoz hasonló gyakorlat idegen népekkel szemben tehát megengedhetetlen.

Reinhard Merkel az alábbiakkal zárta előadását: Kant a globális béke megvalósíthatóságát hangsúlyozta. Mivel a tartós globális béke adott természeti feltételek mellett nem lehetetlen, ezért az államoknak már csak ezért is kötelességük törekedni a békére. Még „egy ördögi nemzet számára is, ha csak van eszük”, az államok közötti béke mindenek felett álló elsődleges elve a jogi ész logikus következménye, még az erkölcsön túl is. Reinhard Merkel előadását Henning Saßenrath történész, az MNI junior vendégkutatója által moderált pódiumbeszélgetés követte. A közönség számos kérdést tett fel, például a jelenkori világpolitikai konfliktusokkal – mint a háború és a migráció – kapcsolatban.