„Németországban sokan túl keveset tudnak Magyarországról, de sokan vannak olyanok is, akik nem akarnak többet tudni, mert már vannak rögzült elképzeléseik” – ezek voltak Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatójának meghatározó szavai, akinek „Ungarn ist anders” (Magyarország más) című könyvét 2024. október 21-én mutatták be a Mathias Corvinus Collegium zalaegerszegi központjában. Olyan sürgető kérdések, mint például: „Mi a valóság a sokat vitatott magyar választójogi törvény mögött? Hogyan magyarázható Magyarország rendhagyó szabadságvágya? Mivel járulhat hozzá Közép-Európa az európai család működéséhez?” és „Miért költözik egyre több német Magyarországra?” alkották az előadás keretét, amelyet Werner Patzelt politológussal, az „igazság” elkötelezett szószólójával, az MCC Brussels kutatási vezetőjével folytatott részletes panelbeszélgetés gazdagított. A nagy érdeklődés mellett megtartott rendezvény egyúttal mélyreható betekintést nyújtott a német-magyar kapcsolatokat jellemző politikai és társadalmi kérdésekbe. Az est moderátora Jan Mainka újságíró, a Budapester Zeitung szerkesztője volt, aki 1988 óta él Magyarországon. A házigazda szerepét Sali Zsófia, az MCC zalaegerszegi képzési központjának igazgatója látta el.
Bauer Bence 2020-ban alapította meg a Magyar-Német Intézetet az Európai Együttműködésért azzal a céllal, hogy elősegítse a Németország és Magyarország közötti párbeszédet és csökkentse a két ország közötti félreértéseket: „Fontos, hogy minél több emberhez eljussunk, akár a politikai fórumokon kívül is. A személyes ismeretség és a bizalom a kulcs” – mondta Bauer. Ebből az alkalomból, egyúttal pedig intézet munkáját kiegészítendő kerültek most publikálásra – egy esszékötet részeként – Bauer, német-magyar kétoldalú kapcsolatokról szóló írásai. Műve a német-magyar kapcsolatokat alakító politikai, történelmi és kulturális aspektusokba kíván betekintést nyújtani összegyűjtve az intézet működésének első három éve során írt legfontosabb szerzeményeket.
Bauer Bence aggódalmát fejezte ki amiatt, hogy a nyugati média túlontúl negatívan ítéli meg Magyarországot, különösen a 2010-es kormányváltás óta: „Magyarország a német média nagy kedvence volt, amikor itt a szocialisták kormányoztak. Ez megváltozott, amikor a Fidesz-kormány mélyreható reformokat vezetett be”. Ezek a reformok, amelyeket Nyugaton gyakran a liberális értékekkel való szakításnak tekintenek, ott érzelmi és ideológiai ellenállásba ütköztek. Bauer azonban hangsúlyozta, hogy széles körű támogatottságot élveznek Magyarországon, és elsősorban a nemzeti szuverenitás megerősítését célozzák – amit Nyugaton gyakran tévesen az európai értékek elutasításaként értelmeznek. Az Európában, különösen Németországban egyre erősödő polarizáció miatt azonban Magyarországot gyakran a saját kormánypolitikájuk alternatívájaként tekintik, különösen a nemzeti szuverenitás és a társadalmi élet kérdéseiben.
Werner Patzelt folytatta Bauer megjegyzéseit, és hangsúlyozta, hogy a valóság a politikai döntések mércéje. Patzelt politológusként és az „Ungarn verstehen” (Magyarországot megérteni) című könyv szerzőjeként, amelyben részletesen elemzi „a magyar társadalom anatómiáját”, kifejtette, hogy a magyar politika számos területen, például a migrációs politikában megfelel a valóságnak, míg más országok továbbra is ideológiai koncepciókhoz ragaszkodnak: „A magyar politika legjobb szövetségese a valóság. Az idő majd megmutatja, hogy melyik politikai megközelítés volt helyes, és a migráció kérdésében Magyarország már bebizonyította, hogy igaza volt.” Patzelt hangsúlyozta, hogy Magyarország kritikusai közül sokan nem hajlandóak megérteni a magyar álláspontot, mivel szilárdan gyökereznek az ideológiai gondolkodási sémáiban.