2025. szeptember 24-én, szerdán kezdődött Szegeden a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Migrációkutató Intézetének (MKI) csúcstalálkozója, amelyet az európai migrációs válság tízéves fennállásának apropóján rendeztek meg. Ezen az eseményen Manuel Ostermann, a német szövetségi rendőrségi szakszervezet alelnöke és politikus (CDU) is beszédet mondott, amelyben a német biztonsági szervek szemszögéből számolt be a helyzetről.
Szerinte Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz határainak biztosítása és a hatályos jog betartatása érdekében. Ez pedig nem csak Magyarországnak kedvez, hanem az Európába irányuló migrációs áramlatokat is mérsékli, amiért személyes köszönetét és elismerését fejezte ki. Egy kormánypárti politikus azt mondta egy Ostermann-nal való beszélgetése során, hogy Magyarország elsődleges feladatának a saját lakossága védelmét tartja. Ez ugyan a magyar embereknek magától értetődő kijelentésként hathat, de mivel ezt a mondatot Ostermann még sosem hallotta Németországban elhangzani, pozitívnak értékelte az állam ezen hozzáállását.
A német migrációs és menekültpolitikát viszont sok szempontból hibásnak tartja. Ostermann megállapította, hogy Angela Merkel volt kereszténydemokrata kancellár „Meg tudjuk csinálni” jelszava visszatekintve történelmi tévedésnek bizonyult. Ugyanakkor az új fekete-vörös szövetségi kormány alatt javulást is lát: Dobrindt belügyminiszter a visszaküldések maximalizálására törekszik, amely a számokban is megmutatkozik. Így Németországban az elmúlt öt hónapban 47,8%-kal csökkent a benyújtott menedékkérelmek száma.
Ostermann hozzátette, hogy a migrációs válságot nem lehet tisztán tagállami szinten megoldani, hanem csak európai összefogással. Ehhez kezelni kell a migrációs áramlatokat és korlátozni kell a bevándorlók befogadására tett lépéseket. Emellett szerinte szigorúbb fellépésre van szükség a csempészbandák ellen, és kritikus szemmel kell vizsgálni a civil szervezetek finanszírozását – ugyanis fontos kiemelni, hogy nem tengeri mentésről van szó, hanem embercsempészetről. A bevándorlást a jövőben is ellenőrizni kell – ebben az összefüggésben pedig az Európai Unió „bürokratikus szörnyetegét” és a nemzeti jogba nehezen átültethető, túlburjánzó uniós jogot kritizálta. Ostermann további példaként említette a Dublini Egyezmény keretében történő áthelyezéseket, amelyek szerinte kudarcot vallottak. Ostermann rámutatott, hogy a humanitárius segítségnyújtás csak a belbiztonsággal és a helyi infrastruktúra korlátaival összhangban biztosítható.
Jelenleg 50 ezer kiutasított személy tartózkodik Németországban, azonban az intézkedések során számos nehezítő tényezővel kell megküzdeniük a hatóságoknak, például hamis papírokkal vagy az érintett személyek eltűnésével. Az országban döntő jelentőségű probléma, hogy sok bűnöző háttérrel rendelkező menekült továbbra is bűncselekményeket követ el, mivel biztosak abban, hogy nem fogják őket ténylegesen kitoloncolni. Ezeket az állításokat egyértelmű adatokkal is alátámasztja: naponta két csoportos nemi erőszak, 24 szexuális bűncselekmény, 79 késes támadás és közel 600 erőszakos bűncselekmény történik országos szinten. A határon történő elutasításokkal kapcsolatban hozzátette, hogy mindez nem vonatkozik azokra, akik valóban védelemre szorulnak: hiszen Magyarország is felelősséget vállalt és rengeteg menekültet fogadott be Ukrajnából.
Az állami intézmények iránti bizalmatlanság egyre inkább növekszik, míg azokat, akik kritikát fogalmaznak meg, meghurcolják. Éppen ezért sokan nem mernek menekültügyi reformot sürgetni. Ezáltal a jogállamiság struktúrái delegitimálódnak, és a szélsőségesség, főként az iszlamizmus esetében, erősödik.
Végül Ostermann hangsúlyozza, hogy semmiképp sem hátra, hanem előre, a jövőbe érdemes tekinteni, és Európa megóvása érdekében a szabadság ellenségeit a jogállamiság keretein belül kell leküzdeni. Nagyra értékeli a magyarokat, akiket „nagyszerű demokrataként” ismert meg és elhivatott afelől, hogy Németországban felszámolja a Magyarországgal kapcsolatos előítéleteket. Végül elmondta, hogy szerinte „habzó szájjal” semmiképp sem lehet rendet teremteni a jelenlegi káoszban, és hangsúlyozta, hogy a német rendőrség nagyra becsüli a magyar biztonsági hatóságok munkáját, valamint üdvözletét küldi a rendőrségi szakszervezet nevében. Összességében örömmel konstatálta, hogy a biztonsági szervek tekintetében a magyar-német barátság fennáll és virágzik.
Ostermann néhány napos látogatása során ugyanakkor több bilaterális megbeszélést is folytatott a biztonságpolitika és a menekültpolitika területén kiemelkedő szakemberekkel, köztük Dr. Hegyaljai Mátyással, a Belügyminisztérium miniszteri főtanácsadójával, Dr. Bányai Balázs alezredessel, a Határőrizeti és Mélységi Ellenőrzési Osztály vezetőhelyettesével, Dr. Rétvári Bencével, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárával, valamint Herczeg Mónikával, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárával.
