2024. június 4-7. között Prof. Dr. Miloš Řezník, történész, a varsói Német Történeti Intézet leköszönő igazgatója, a Cseh-Német Történészbizottság elnöke, a TU Chemnitz (Europäische Regionalgeschichte) egyetemi tanára volt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézetének vendége. A professzor magyarországi tartózkodása során a történelem, a politikatudomány és az magyarországi német közösség képviselőivel és szakértőivel találkozott.

Řezník professzor június 6-án Miskolcon tartotta meg „Régió és nemzet az európai nemzetépítési folyamatokban” című előadását, melyen körülbelül 30 fő vett részt. Az előadást követően Dr.  Řezník rövid panelbeszélgetésen vett részt Dr. Bauer Bencével, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatójával és Dobrowiecki Péterrel, az intézet kutatásvezetőjével.

A modern nemzet a társadalom szervezeti formája, amely a történelem során számos változáson ment keresztül. Mit jelent egy nemzethez tartozni? A nemzet fogalmával kapcsolatos kérdéseket Európában a XIX. században már korábban is feltették és megválaszolták, de fontos, hogy napjainkban is újra beszéljünk erről a témáról – mondta el előadásában Prof. Dr. Miloš Řezník.

A történész kiemelte, már az előző századok nemzeti mozgalmai is szembesültek azzal a problémával, hogy egy nemzeten belül is számos terület van, ahol más dialektust beszélnek, különböznek a szokások, eltérő életmód jellemző, esetleg más-más vallást gyakorolnak az emberek. A nemzeti mozgalmak központjában is tehát elsősorban a régiók álltak, sőt újradefiniálták a régiók egységét. A 90-es években helyi örökségkén tekintettek a régiók különbözőségeire, és több helyen – többek között Németországban is – előtérbe került a tartományi identitás.

Szó esett arról is, hogyan definiálhatjuk ma a régió fogalmát. Nyelvi megoszlás szerint? Területi elhelyezkedés alapján? A történész professzor szerint van egy strukturális és egy objektív meghatározása, de beszélhetünk határon átnyúló regionalitásról is. Természetesen ha már nemzetekről beszélgettünk, akkor a nyelv szerepéről és a kultúráról is szó volt, amely nem szétválasztja, hanem sokszínűvé teszi a nemzeteket.