Nem Ukrajnával, hanem a Nyugattal áll háborúban Oroszország. Nem csupán katonai erők, hanem merőben eltérő értékrendek ütköznek a konfliktusban. A következő évek feladata, hogy Európa megtalálja helyét a többpólusú világrendben, hiszen az univerzalista elképzelések mára kudarcot vallottak. Erről és további hasonló témákról beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium német vendégoktatói, Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, Prof. Dr. Heinz Theisen, valamint Schenk Richard Fonay Tamás, a Magyar-Német Intézet projektkoordinátorának moderálásában 2023. február 22-én az MCC Szegedi Központjában.

 

Prof. Kroll Oroszország helyzetét történeti perspektívába helyezte és a 10. századtól vezette végig az európai kapcsolatok tükrében. Kiemelte, hogy a kereszténység felvételével 988-ban az akkori Kijevi Rusz egyértelműen Európa részévé vált, azonban a mongol elnyomás miatt mégsem zajlottak le olyan, az európai kultúra szempontjából meghatározó folyamatok, mint a reneszánsz, a humanizmus, vagy a reformáció. Ellentétben Közép-és Nyugat-Európával, Oroszországban nem alakulhatott ki regionális uralom, nem volt öntudatos nemesség, parlamenti szerveződés, városi önkormányzatok. S bár a történelem folyamán voltak olyan törekvések, amelyek erősítették Oroszország európai kapcsolatait, mint például Nagy Péter cár hatalompolitikája vagy a posztszovjet kezdeményezések, egy éve olyan törés következett be, amely évtizedekre elválasztja a két felet egymástól. „Putyin ellenségként kezeli Európát és az a naiv remény, miszerint Oroszország felzárkózik az európai szellemiséghez, végleg elveszni látszik. Oroszország egyedi értékrenddel bír, amelyben komoly szerepet kap a spiritualitás, a kommunitarizmus és az ortodox vallás jelentős befolyása. Putyin a dekadens nyugatot akarja messze maga mögött hagyni.” – fogalmazott Prof. Kroll.  

Prof. Heinz Theisen a politikatudomány szempontjából közelítette meg a kérdést és határozottan foglalt állást amellett, hogy Oroszország nem tartozik Európához, így európai értékek mentén nem lehet mérni, megítélni. „El kell gondolkodni azon, hogy hol vannak a Nyugat határai, hol kell ezeket meghúzni, hol kell megvédeni és hol nem.” Kifejtette, hogy a Szovjetunió összeomlása óta a Nyugat meggyőződése, hogy saját struktúráját kell kiterjesztenie a világ többi részére. Ez azonban az eltérő szellemiség, kulturális háttér és szabadságértelmezés miatt sikertelen vállalkozás, amelynek súlyos következményei vannak. Összetett kérdés Ukrajna hovatartozása is, amely köztes helyzetéből adódóan sokáig semleges maradt, ám az elmúlt két évtizedben megerősödő, kezdetben civil, majd katonai jellegű amerikai befolyás a nyugat irányába húzta. „Az orosz-ukrán háborúban két világkép ütközik egymással, amelyek kölcsönösen nem értik egymást. Ebben a konfliktusban egyik fél sem győzhet, fel kell mérnünk a veszély nagyságát. Fegyverszünetre van szükség.” – hangsúlyozta Prof. Theisen, aki szerint a háborút követően évtizedekig tartó hidegháborúra számíthatunk és bekövetkezhet Ukrajna felosztása is. Előadása zárásaként kiemelte, a nyugati univerzalizmus a végéhez közelít, új, többpólusú világrend van kialakulóban, amelyben nagy kérdés, hogy hol foglal helyet Európa: önálló hatalomként vagy az Egyesült Államok oldalán.  

Az eltérő nézőpontok szakmai alapú ütköztetése és a közönség aktív bekapcsolódása élénk, konstruktív vitát eredményezett, amely a kerekasztal-beszélgetést követően kötetlen formában folytatódott.