Az elmúlt évek globális fejleményei számos olyan politikai, gazdasági és társadalmi kihívással szembesítették az európai országokat, amelyekre kontinensünk jórészt még mindig keresi a választ. Ugyanakkor a politikai diskurzus beszűkülése, az egyoldalú érdekképviselet és olykor a valóságtól való elrugaszkodás háttérbe szorította a problémák megoldásához szükséges racionális és kritikus gondolkodás lehetőségét.

Prof. Dr. Matthias Herdegen, a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatója e képpen összegzi az „Ideális világ a változó korokban:  Idealizmus és realizmus a jog és politika területén" (Heile Welt in der Zeitenwende: Idealismus und Realismus in Recht und Politik) című könyvében a nyugati világ különleges helyzetét, amellyel a nemzetközi világrendben bekövetkezett korszakváltás szembesít bennünket.

Prof. Herdegen aktuális, politikával foglalkozó könyve nyomán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézete az Európai Együttműködésért (MNI) 2023. május 4-én "Tektonikus elmozdulások a világrendben: megújult felelősségvállalás az Európai Unió számára?" című előadására, valamint a szerzővel folytatott panelbeszélgetésre hívta a német jogprofesszort. Az vitaestet Dr. Alexander Grau, újságíró, publicista, filozófus, az MNI vendégkutatója moderálta.  Az eseményen mintegy 60 résztvevő vett részt.

Dr. Bauer Bence, az MNI igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szabad nyugati jóléti társadalom a tökéletes világ idealizmusától új kihívások felé fordul. Véget érhet az boldogság és ártatlanság szigetén eltöltött idő, ha nem állunk ki a nyugati szabadság védelmében. Ebben az értelemben újra kell gondolnunk egyrészt a félre értelmezett erkölcsi szempontrendszerről, másrészt egy jóval racionálisabb nézőpontból tekintve a jól bevált és számunkra értékes demokratikus folyamatok védelméről.

Herdegen professzor először is az Európai Unió ezredforduló előtti helyzetét ismertette: Akkoriban az EU politikai és katonai értelemben jelentéktelen volt, és csak a gazdasági téren tudta gyakorolni hatáskörét. A béke és harmónia iránti európai vágyakozás sokáig megakadályozta a világra való reális rálátást. Most azonban a világ szinte rákényszeríti Európára ezt a realizmust. A történelemmel együtt kell haladni, és az érdekek által vezérelt politikára kell összpontosítani. A nyugati világ egyfelől az autokrácia és a diktatúra, másfelől a demokrácia közötti konfliktushelyzetben van. Bár az EU jelenleg még tanácstalan, de ha szerepet akarunk játszani nemzetközi színtéren, akkor ilyen konfliktusterhes helyzetben meg kell értenünk olyan államok gondolkodásmódját és világnézetét, mint Oroszország, Kína, Irán vagy Törökország. A világ többi más részei nem csak együtt-működésben és értékekben gondolkodik.

Európa csak akkor lehet független, ha képes gondoskodni saját biztonságáról - idézte Herdegen professzor Emmanuel Macron francia elnök 2017. évi beszédét. Európának meg kell tudni védeni önmagát. Herdegen ugyanakkor abban ellentmond Macronnak, hogy Európának nem szabad elhatárolódnia az Egyesült Államoktól. Az európai gondolkodásban bekövetkező fordulópontot Herdegen az európai migrációs és határvédelmi politika megváltozott értékelésében látja és abba, ahogyan Európa újabban átfogóan igyekszik invesztálni a saját szuverenitásába. Az idealista világkép lassan átadja helyét a biztonság és a védelem perspektívájának.

A külpolitikai és biztonságpolitikai kérdéseket illető európai egyhangúság elve jelenleg még mindig akadálya a határozott döntéshozatalnak. A gyorsabb és tartósabb eredmények elérése érdekében meg kellene vitatni a többségi elvre való áttérést. A kérdés most az, hogy az Európai Unión belül milyen mértékben van jelen az érdek- és értékkonvergencia, és milyen mértékben uralkodik inkább a divergencia. Az Oroszországhoz és Ukrajnához való viszony, a kínai befektetőkhöz való viszony, Németország és Franciaország vezető szerepe, az atomenergia szerepe mind olyan témák, amelyekben ezek az eltérő vélemények kifejezésre jutnak.

Herdegen hangsúlyozta, hogy az európai stratégiai autonómiára vonatkozó célkitűzés irreális, mivel ehhez hosszú távon az európai GDP öt százalékára lenne szükség. Figyelembe véve, hogy az európai klímasemlegesség európai céljához a GDP további öt százalékra lenne szükség, és hogy a legtöbb európai ország még a NATO két százalékos célját sem érné el, így ez a követelés teljesen irreális. Most inkább arról van szó, hogy hiteles álláspontokat kell megfogalmazni, és ezáltal elkerülni a stratégiai meglepetéseket. "Újra egy olyan generációt kell kinevelnünk, amely képes stratégia mentén gondolkodni, és felébredni az USA védőszárnya alóli félhomályból" - mondta Herdegen. Előadását azzal a kérdéssel, vajon rendelkezik-e Európa kifelé elég keménységgel és összetartja-e befelé elég kohéziója?

Az előadást követő panelbeszélgetésen Matthias Herdegen professzor és Alexander Grau azt a kérdést járta körül, hogy 1945 után Európának volt-e valaha is saját felelőssége, vagy ez most egy teljesen új helyzet. Herdegen pozitívan emelte ki, hogy Európa megmutatta, hogy cselekvőképes egy új és váratlan fenyegetettség idején. Az önmaga okozta biztonsági és energetikai függőségeket, amelyeket nyíltan felvállalt, még ha túl későn is, de a vártnál gyorsabban sikerült minimalizálni.

Szóba került az is, hogy a sokféle egyéni érdek által vezérelt EU-ban a közös stratégiai pozíció gondolata vajon nem illúzió? Herdegen ezzel kapcsolatban egy közös alapvonal mellett érvelt, amely azonban a tagállamok rugalmasságát és pluralitását is lehetővé tenné. Az európai gazdasági hatalomnak a z európai katonai hatalommal szembeni elsőbbségének kérdésére olyan koncepcióval válaszolt, mely szerint e kettőnek kéz a kézben kellene járni, hogy az Európán kívüli fejlődő országokban is biztosítani lehessen a jólétet és a demokráciát.

A vitaestet a hallgatóság kérdései zárták, mint például a közép-kelet-európai régió vezető szerepének lehetősége az EU-n belül, az európai politikai vezető személyének szükségessége, valamint az egyhangúság elvének feladásából az EU kisebb nemzetei számára adódó hátrányok. A rendezvény állófogadással zárult, ahol folytatódott a közös beszélgetés.

Prof. Dr. Matthias Herdegen szakmai programja keretén belül számos bilaterális találkozón vett részt. Lehetősége nyílt megismerkedni az MCC Magánjogi Műhelyének munkájával, a Prof. Dr. Varga István műhelyvezető által. A Budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen Dr. Heinrich Krefttel, a Diplomáciai Tanszék vezetőjével találkozott. A magyar-német kapcsolatok jelentős, magyarországi szereplőivel is találkozott Herdegen úr: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Altusz Kristóffal, a Köztársasági Elnöki Hivatal Diplomáciai igazgatójával, Hende Csabával, a Parlament alelnökével, Prof. Dr. Deli Gergellyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával és Mráz Ágostonnal, a Nézőpont Intézet vezetőjével.