Az újonnan megválasztott miniszterelnököt az úton kabinetjének számos tagja kísérte: a delegációban ott volt Orbán Anita (51) miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Kapitány István (64) gazdasági és energiaügyi miniszter, valamint Vitézy Dávid (40) közlekedési és beruházási miniszter. Minden miniszter kétoldalú megbeszéléseket is folytatott osztrák kollégáival. A hivatalos látogatás a magyar kormány második külföldi útja volt, az előző napi lengyelországi látogatás után. A teljes delegáció Varsóból érkezett menetrend szerinti járattal, és Railjettel indult tovább Budapestre. Érdekesség: a közlekedés iránt lelkesedő Vitézy Dávid indulás előtt még az ÖBB irányítóközpontjába is ellátogatott.

 

A politikai kapcsolatok felélénkülnek

Az utóbbi időben az osztrák-magyar politikai kapcsolatok megrekedtek. Az utolsó kétoldalú találkozóra négy évvel ezelőtt került sor, még a jelenlegi miniszterelnökök elődei, Orbán Viktor és Karl Nehammer idején. Most azonban a magyarországi kormányváltásnak köszönhetően a politikai kapcsolatok felélénkültek. A várakozások hátterében áll az is, hogy az új kormánypárt, a Tisza ugyanúgy tagja az Európai Néppártnak (EPP), mint az ÖVP. Ugyanez vonatkozik a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk polgári koalíciójára is, így ez az európai pártkooperáció most a régióban is sikeres lehet. Orbán Viktor még évekkel ezelőtt kilépett az EPP-ből, és az FPÖ-vel együttműködve a Patrióták frakciójában dolgozik.

„Új közös fejezet”

A látogatás már kívülről is szimbolikus jelentőséggel bírt. Míg Alexander Van der Bellen szövetségi elnök az új magyar kormányfőt „európai patriótának” nevezte, Christian Stocker szövetségi kancellár egy „új, közös fejezetről” beszélt. Mellékesen odaszúrt egyet a leváltott Orbán Viktornak is, mondván, hogy a magyarok „a bezárkózást és a blokkosodást váltották le”. A Ballhausplatzon és a főpályaudvaron üdvrivalgó osztrákok fogadták a magyar politikust. Magyar Péter a Christian Stockerrel tartott sajtótájékoztatón néhány szót németül is mondott, amelyben méltatta a két ország történelmi kapcsolatait. Meghívta továbbá Ausztriát, hogy a jövőben csatlakozzon a V4-ekhez. Ez a lépés azonban messze több, mint puszta szimbolika: a csoportot „Visegrád Plusz” néven Európa új súlypontjává alakíthatná. Az érdekek valójában hasonlóak, szóval miért ne?

Magyar, mint kemény tárgyalópartner

Mindezt egy meghívás követte egy közös szeptemberi kormányülésre a gödöllői barokk kastélyba, ahol egykor Sziszi királyné is lakott. A komplexumot Magyarország 2011-es EU-elnöksége alatt restaurálták, az épületet Orbán Viktor kormányzásának kezdeti időszakához köthető szimbólumként is számon tartják, amikor Budapesten erőteljesen pro-európai politikát folytattak. Az új kormány ellenére továbbra is vannak vitás pontok a kétoldalú együttműködésben: kezdve a migrációval és az osztrák határellenőrzésekkel, az Orbán Viktor vezette kormány által még 2010-ben bevezetett, a banki, távközlési és kiskereskedelmi szektorra vonatkozó ágazatspecifikus különadókon át, egészen a Burgenlandból származó azbesztszennyezés aktuális kérdéseiig. Ezekben Magyar Péter kemény tárgyalópartnernek bizonyult: a miniszterelnök kategorikusan kijelentette, hogy a határellenőrzéseket le kell állítani, a különadókat meg kell tartani, az azbesztszennyezést pedig meg kell szüntetni.