Andrej Babiš győzelme a cseh parlamenti választásokon egyben győzelem a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor számára is, mivel amellett, hogy szoros szövetségeseknek számítanak, ugyanahhoz a pártcsaládhoz tartoznak, és most közösen jelölhetnek ki új politikai irányvonalakat is Európában.

A 71 éves cseh multimilliomos, Babiš 2017 és 2021 között ugyan már vezette az országot pártjával, az ANO-val, ám a 2021-es parlamenti választások elvesztése után a progresszív-centrista kormányzati koalíció, Petr Fiala (ODS) vezetésével, vette át a hatalmat. Babiš azonban most váratlanul nagy sikerre tett szert az ANO-val, így válva Fiala elődjéből egyúttal Fiala utódjává is, aki – az európai mainstream pártok támogatásának ellenére – végül az ellenzékbe került. A választási részvételi arány 69%-os volt, ami a legmagasabb mért adatt az 1990-es évek óta.

Annak ellenére, hogy a német nyelvű médiumok jelentős része negatívan számolt be az eseményekről, a választók 35%-a Andrej Babiš-ra voksolt. Az abszolút szám, 1.940.507 szavazat, pedig rekordot jelent a Cseh Köztársaság történetében. Így Prágát kivéve az egész ország egységesen az ANO sötétkék színébe „burkolózott”. Babiš továbbá a „Motoristé sobě” (Autósok magukért) párt révén egy olyan koalíciós partnerre lelt, akikkel kényelmesen kormányozhat. Bár a koalíció tagjai a parlamenti többséget éppen hogy nem szerzik meg, a jobboldali SPD támogatására így is számíthatnak. Csehországban a választás győztesét az államfő nevezi ki miniszterelnöknek, – Németországtól eltérően azonban – ezt követően 30 napon belül meg kell szereznie a képviselőház bizalmát. A bizalmi szavazás pozitív kimeneteléhez a jelen lévő képviselők többségének támogatása szükséges, amelynek fennállta esetében a kormány hivatalosan is megkezdheti munkáját. Ugyanakkor, ha a bizalmat megtagadják, második fordulóra kerül sor.

Eddig kevéssé hangsúlyozott tény, hogy ez a választási győzelem Orbán Viktor magyar miniszterelnök számára is jelentős sikerként könyvelhető el. 2024 nyarán Babiš-sal és Herbert Kickl-lel (FPÖ) közösen életre hívták az Európai Parlamentben az új, Patrióták Európáért frakciót, amely szándékosan ellenmodellt kíván képezni a jelenlegi brüsszeli vezetés, a baloldali, baloldali-liberális és centrista fősodor számára. A frakció részese a „Motoristé sobě” (Autósok magukért) párt is, így ez az új európai pártformáció két cseh tagpártjával – Magyarország után – most Csehországban is kormányt alakíthat. Mindez jelentősen bővíti a magyar miniszterelnök szövetségeseinek körét is: Szlovákia és Csehország mellett számos alapvető európai kérdésben számíthat Olaszország, vagy akár Hollandia támogatására is.

Ugyanakkor az is előre borítékolható, hogy a Visegrádi Csoport újabb lendületre kap ezáltal. Miután Petr Fiala és a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk nem tanúsítottak kiemelt érdeklődést az együttműködés iránt, a kooperáció Orbán, Fico és Babiš vezetésével formálódhat újra. Emellett pedig az új lengyel elnökre, Karol Nawrockira is számíthatnak. Orbán, aki az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője, több mint 15 éves kormányzása során hat cseh miniszterelnököt élt meg. Ezt a részben újonnan kialakult hatalmi csoportosulást a Patriótákkal, – a harmadik legnagyobb EP-frakcióval összekapcsolva, – magabiztosan használhatja fel az európai és nemzetközi porondon, hogy a nemzetek Európájáért, a szuverenitásért és az önérvényesítésért szálljon síkra. A koncepció emellett a nemzetközi kapcsolatokban a realitásorientált megközelítésre, a konnektivitás és a stratégiai autonómia figyelembevételére is törekszik, hiszen ahogyan Orbán mottója is hangzik: Európának újra erőssé kell válnia.