2023. február 12-én tartották meg Berlinben a tartományi parlamenti választást, mely a másfél évvel ezelőtti botrányos voksolás ismétlése. Most Berlinben fordult a kocka: Az eddig kormányzó baloldali pártok (SPD, Zöldek, Balpárt) bár még többségben vannak a berlini törvényhozásban, sok támogatót veszítettek. A korábban gyengélkedő CDU most egy 28,2%-os eredménnyel befutott az első helyre, ezzel a szavazás egyértelmű győztese, az SPD és a Zöldek fej-fej mellett küzdöttek a második helyért, csak hajnalban dőlt el a párbaj. Kérdés, sikerül-e a CDU-nak maga mellé állítania a választások egyik vesztesét?

 

Eredmények

A másfél évvel előtti 75,7%-os részvételi arány most 63%-osra csökkent. Igaz, akkoriban egyidőben voltak a szövetségi választások, ami persze mindig többletmozgósítással jár. Most viszont a választás középpontjában főleg a botrányos 2021-es szavazás állt. Rávilágított a berlini közigazgatás rossz szervezettségére, valamint a városban tapasztalható káoszra, a közállapotok amortizálására. A CDU tegnap első helyen végzett 28,2%-os eredménnyel (plusz 10,2%, 52 mandátum), s az eddig vörös-zöld-vörös konstellációban kormányzó két kormánypárt, az SPD (18,4%, mínusz 3,0%, 34 mandátum) és a Zöldek (18,4%, mínusz 0,5%, 34 mandátum), fej-fej mellett végeztek, az SPD csupán száz szavazattal előzte meg a Zöldeket. A harmadik koalíciós társ, a Balpárt 12,2%-ot szerzett (mínusz 1,9%, 22 mandátum), az AfD 9,1%-ot (plusz 1,1%, 17 mandátum), a polgári-liberális FDP most már Saar-vidék és Alsó-Szászország után itt se jutott be (4,6%). Bár a regnáló balos kormánynak megmaradt a többsége, a választás nagy nyertese a CDU. Viszont képlékeny, hogy tud-e egy működőképes többséget összehozni. Az sem kizárt, hogy a választóktól kikapott hármasfogat zárja sorait, egymásba kapaszkodik és folytatja. A mérések szerint a CDU rendelkezik a legnagyobb problémamegoldási kompetenciával, s bár kristálytiszta a választói akarat, még nem dőlt el ez a meccs. Kai Wegner, a CDU csúcsjelöltje mind az SPD-vel, mind a Zöldekkel szeretne tárgyalni, de azok többször jelezték preferenciájukat a jelenlegi balos kooperáció folytatására, azaz Wegner marad egy királyság nélküli király, mint az esti választási tudósításokban többször elhangzott? Wegnerék az este folyamán többször bizonygatták, hogy az emberek váltást akarnak, de nem egyszer volt már Németországban arra precedens, hogy nem ez első helyen végző párt alakít kormányt, hanem a mögötte szereplők. Ebben a helyzetben persze az a pikantéria, hogy a CDU ellen esetlegesen kormányt alakítók mind a választások nagy vesztesei. S miért is adná át a kormányrudat egy bevált baloldali, saját magát progresszívnek beállító együttműködés, főleg akkor amikor a korszellem hullámjain mesterien szereplő Zöldek tudnának kiállni egy saját kormányzó polgármesterrel?

 

Miért kellett ismételni?

 

2021. szeptember 26-án egy napon tartották a berlini tartományi parlamenti választást, a szövetségi parlamenti választást, a kerületi közgyűlések választását és egy tartományi népszavazást is. Ez szavazóként sok-sok szavazólapot, ráadásul különféle névjegyzéket is jelentett: A tartományi parlamenti választásra és a szövetségi parlament választására csak német állampolgárok voltak jogosultak, míg a kerületi választásokra berlini lakcímmel rendelkező EU-s állampolgárok is szavazhattak. Berlinben csak a lakosság 79,1%-a rendelkezik német állampolgársággal, illetve van még további 7,2% EU-s polgár.

 

Már a szavazólapok elosztása káoszba torkollott. Sok szavazókörben nem volt meg megfelelő számú szavazólap, így újakat rendeltek, de azok az aznapi Berlin maraton miatt a dugóban álltak és nem vagy csak későn értek célba. A szavazók sok helyen órákig várakoztak, akár nem is adhatták le a szavazatukat, vagy fordítva, végül túl sok szavazatot adtak le, olyan személyek által, akik nem szerepeltek a névjegyzékben. Sokan csak az urnazárás után tudtak szavazni, már a 18 órakor közölt eredmények ismeretében. A káosz folytatódott a számláláskor is. Sok helyen utólag kézzel „helyesbítették” az eredményeket.

 

A volt FDP-képviselő Marcel Luthe szinte magányos farkasként járt el a botrányos folyamatok ellen, míg az ellenzék legnagyobb pártja, a CDU tétlen volt. Luthe először betekintést kért a választási jegyzőkönyvekbe, majd eljárást kezdeményezett a berlini tartományi parlament választása ellen az illetékes tartományi alkotmánybíróság előtt. Mivel a szavazás eredménye nem volt követhető és a választási csalás se volt kizárható, ezért az alkotmánybíróság a választások eredményét 2022. novemberében érvénytelennek nyilvánította és a választások megismétlését írta elő. Ilyen eset Németország történetében sehol se fordult eddig elő, s sokát elárul a botrányos berlini viszonyokról. Marcel Luthe 2022. decemberében egyébként Budapesten járt, s beszámolt a fenti anomáliákról:

https://magyarnemetintezet.hu/esemeny/rendezvenybeszamolo-a-nemet-valasztasi-jog-az-elmeletben-es-a-gyakorlatban

 

Ettől az ítélettől függetlenek a 2021-es szövetségi választások berlini eredményei, amelyek ellen még folyik a jogi eljárás szövetségi szinten. A szövetégi választási bizottság elnöke, Georg Thiel, hivatalos óvást nyújtott be hat berlini választókerület eredménye ellen. E hat választókerület eredménye döntött a választáson a Balpárt parlamentbe való bejutásáról is. Ennek az oka az ún. alapmandátum-kitétel, mely szerint egy pártra nem vonatkozik az ötszázalékos küszöb, ha megnyer három egyéni választókerületet. A Balpárt pont három választókörzetet nyert és ebből kettő Berlinben van. Erről itt lehet olvasni elemzést:

https://mandiner.hu/cikk/20210928_miert_jutott_be_a_szelsobal_a_nemet_parlamentbe)

 

Azaz elképzelhető, hogy ezeket akár el is veszíti, így bukva a listás parlamenti helyeket is. 2022. novemberében a szövetségi parlament ennek következtében a szövetségi választások megismétléséről határozott Berlin 2.256 szavazóköre közül 431-ben. 2023. januárjában a Tichys Einblick magazin beadvánnyal élt a szövetségi választás berlini részének komplett ismétlése érdekében, az eljárás még tart, s az se kizárt, hogy a berlinieknek ismét az urnákhoz kell járulniuk.  

 

Közpolitikai hatások

A tartományi kormányok jelentős befolyással bírnak Németország egészében is, hiszen a szövetségi szinten a törvényhozás felsőházát ők alkotják: A Szövetségi Tanács minden szövetségi törvényt megtárgyal, és a legfontosabbakat meg is akadályozhatja. Ezáltal a berlini választások és az azt követő koalíciós tárgyalások eredménye a jelenlegi szövetségi kormány és Olaf Scholz kancellár munkájára is rányomja a bélyegét. A 16 tartományban jelenleg kilenc különböző koalíció létezik, 12 felállásban. A szövetségi jelzőlámpa-koalíció (SPD, Zöldek, FDP) csak négy tartományban (Saar-vidéken, Rajna-vidék-Pfalz-ban, Alsó-Szászországban és Hamburgban) rendelkezik saját többséggel. Ez azt jelenti, hogy a Szövetségi Tanácsban csak 15 szavazat van az összesen 69-ből, azaz többséget csakis a CDU/CSU segítségével tud alkotni. Utoljára például a munkanélküliségi segély reformja során volt ez releváns, amikor a CDU és a CSU változtatásokat követeltek a Szövetségi Tanácsban.

 

Berlini sajátosságok

 

Berlin az egyetlen EU-s főváros, ahol a főváros gazdasági teljesítménye nem jobb, mint az ország átlaga. Sőt a német szövetségi rendszerben Berlin jelentős pénzügyi támogatásra szorul, amely 2021-ben a város GDP-jének a 2,3%-át tette ki. Ennek vannak történelmi okai: Nyugat-Berlin egy sziget volt a keleti tömbben, és rászorult Németország többi részének a támogatására. A lakosság, a vállalkozások és a Berlini közigazgatás jelentős pénzeket kaptak. Több mint négy évtized alatt ez a folyamatos támogatás függőséghez vezetett. Ráadásul a város két része különbözően fejlődött, így két részre szakadt a tömegközlekedés. Nyugaton a lakosság átalakult: Az olcsó lakhatás és a támogatások sok bevándorlót vonzottak a városba a világ minden részéről. De Nyugat-Németországból is sok „kalandor” érkezett, aki kihasználta, hogy a városban nem volt sorkötelezettség. Kelet-Berlin pedig a maga NDK-s káderjeivel a kommunista társadalom bástyája volt, jelentős posztkommunista örökséggel, mind a kultúrában, mind a közéletben, a politikában, a mentalitásában.

 

Berlin mai 3,5 milliós lakossága rendkívül heterogén. A bevándorlók főleg Nyugat-Berlinben (pl. Kreuzberg, Wedding és Neukölln városrészekben) laknak, míg Kelet-Berlinben szocialista mintájú panel-lakótelepek találhatóak (pl. Marzahn), azok minden problémáival. Ezekben a városrészekben vannak a szociális gócpontok, amelyek hatalmas terhet rónak a berlini oktatási, egészségügyi és közbiztonsági helyzetre. Ezzel szemben Berlinben megtalálhatóak régi mintájú villás elővárosok (pl. Wannsee) vagy feltörekvő városrészek (pl. Prenzlauer Berg) is. Sok a társadalmi törésvonal. A nyugati és délnyugati polgári részeken majdhogy nem vidéki, idilli hangulat fogadja az oda látogatókat, itt vannak a CDU fellegvárai, de a párt más peremkerületben is erős. Keleten az NDK kétes panel világa éli mindennapjait, ahol a Balpárt és az AfD is erős. A középen elhelyezkedő városrészek állapota változó, itt nagy a Zöldek és az SPD bázisa. A választási térképet elnézve a belső városrészek zöld színben tündökölnek, míg ezeket egy fekete övezet veszi körül.

 

Előző eredmények

Nyugat-Berlin, majd Berlin főpolgármestere 1984-től 2001-ig megszakításokkal Eberhard Diepgen (CDU) volt, aki még polgári és később nagykoalíciókat vezetett. Azonban a város jelentősen balra tolódott: Berlint 2001-től 2011-ig egy SPD-Balpárt-koalíció kormányozta, a szociáldemokrata Klaus Wowereit főpolgármester vezetése alatt. Wowereit szerint „Berlin ugyan szegény, de szexi”, amivel a politikájára is utalt: Sokkal fontosabbnak tartotta baloldali kozmopolita imázst, mint a város gazdasági fejlesztését vagy a jó kormányzást. Wowereit 2014-ben ugyan lemondott, de utódja, Michael Müller, még folytatta a korábban még elődje alatt létesített SPD-CDU-együttműködést.

 

A 2016-os választások során Müller egy baloldali hármaskoalíció alakítására kényszerült az SPD, a Zöldek és a Balpárt részvételével. Müller a 2021-es választásokon nem indult újra, hanem átadta az SPD listavezető jelöltségét Franziska Giffey-nak. A 2021-es berlini tartományi választások a kormányzó baloldali hármaskoalíció nyereségét eredményezték: Az SPD 21,4%-ot, a Zöldek 18,9%-ot, a Balpárt 14,1%-ot (-1,5%) szerzett. Az ellenzéket a CDU (18,0%), az AfD (8,0%) és az FDP (7,1%) alkotta. Franziska Giffey a választások után SPD-Zöldek-Balpárt kormányt alakított. Az akkori koalíciós szerződés kihangsúlyozta tett a társadalompolitikára, ugyanis „Berlin a szivárvány-főváros”. A Berlint több mint húsz évig vezető SPD a vélt vagy valós kozmopolita társadalmi elvárásoknak próbált megfelelni. A gazdaságpolitika vagy egy működőképes államigazgatás sajnos nem élvezhetett hasonló hangsúlyt, ami most megbosszulta magát.

 

Jelöltek, pártok és témák

A 2023. február 12-ei választások Franziska Giffey főpolgármester és az Berlini SPD sorsát megpecsételték. Giffey a negyedik Merkel-kormánynak volt a tagja: Miniszterként a Szövetségi Család- és Ifjúságügyi Minisztériumért felelt 2017 és 2021 között. Giffey a politikai karrierjét viszont a berlini helyi politikában kezdte: Neukölln kerületben volt 2010 és 2017 között először önkormányzati képviselő, majd polgármester. A 2021-es választások után inkább szeretett volna SPD-CDU-FDP koalíciót alakítani, de a berlini SPD-szervezet, amely lényegesen baloldalibb, mint Giffey, nem követte ebben és jött a balos koalíció. Az a puszta tény, hogy a berlini közigazgatás nem tudta jogszerűen lebonyolítani a 2021-es választást, jelentős teher a 2001 óta kormányzó pártnak, az SPD-nek.

 

A Zöldek Bettina Jarasch főpolgármester-helyettes vezetésével indultak a választásokon. Jarasch a jelenlegi berlini kormányban környezetvédelemért és közlekedésért felelős. Ebben a funkcióban erősen autóellenes politikát folytatott. A zöld kampány is a környezetszennyezés, a klímavédelem és a társadalmi esélyegyenlőség témáira alapul. Jarasch és Giffey a kampány során többször éles szócsatába keveredtek egymással, hiszen a Zöldek a főpolgármesteri címért versenyeznek. Jarasch 2022. szeptemberében Budapesten szónokolt a Német Nagykövetség rendezvényén, ahol a LGBTQ+-politika és az autómentes belvárosok, valamint a sebességkorlátozás jelentőségéről beszélt.

 

A CDU Kai Wegnert állította fel listavezetőnek. Wegner jelenleg a CDU berlini frakcióvezetője és pártelnöke, már 2021-ben ő volt a jelölt. Wegner a berlini CDU-n belül jobboldali jelöltnek számít: Még 2019-ben leváltotta Monika Grütters-t, Angela Merkel hűséges pártkatonáját, mint a berlini pártszervezet elnökét. Mario Czaja, a későbbi CDU-főtitkár, Wegnert hevesen megtámadta jobboldali pozíciói miatt. Wegner egy nyugat-berlini munkáscsaládból származik, és a politikai karrierje előtt az építőiparban dolgozott. A 2023-as kampányát Berlin megújulásának az ígéretére alapozta. Erős fellépés ígért az újévi zavargások nyomán. Az szilveszteri zavargásokban letartóztatottak keresztnevét a berlini CDU-frakció ígényelte a rendőrségtől, ami nagy vihart kavart, hiszen a lista főleg közel-keleti és észak-afrikai nevekből állt. A baloldali pártok emiatt rasszizmussal vádolták meg Wegnert.

 

Nagy jelentősége volt a kampányban az adófizetőknek 39 millió euróba fájó választási ismétlés. Ez a botrány világosan megmutatta, hogy a berlini közigazgatás katasztrofális színvonalon működik. Sok berlini hónapokat vár, hogy egyáltalán időpontot kapjon bármiféle ügyintézésre. Az adminisztráció rossz állapota egy régóta ismert tény, de most borult a bili és sokan az SPD-t azonosítják a káosszal, hisz Andreas Geisel (SPD) korábbi belügyi szenátor felelt a káoszválasztás lebonyolításáért másfél évvel ezelőtt. E fontos kampánytéma mellett a lakhatás, a közlekedés, a gazdasági helyzet, de főleg a közbiztonság voltak a meghatározó kérdéskörök, melyekkel foglalkoztak a szavazók. Ismeretes, hogy a nemzetközi munkásmozgalom május 1-jei ünnepnapján Berlinben minden évben napirenden vannak a baloldali huligánok és aktivisták okozta brutális rendbontások, autók felgyújtása, barikádok építése. Az erőszak viszont már sok más helyen is jelen van, maga Giffey egy olyan városrészben polgármesterkedett, ahol bizony vannak az állam által már csak nehezen kontrollálható részek. A migránsok által elkövetett bűnözés most már mindenki által látható jele a szilveszterkor tapasztalt súlyos rendbontások voltak. Itt sok berlini számára világossá vált: Nem mehetnek már így tovább a város ügyei, nagy elégedetlenség tapasztalható, másképp kell már kormányozni, ezt maga Giffey is elismerte. Most már csak az a kérdés, hogy az eddigi közállapotokért felelős kormány próbálja ezeket megoldani, vagy átengedik a terepet a Kai Wegner vezette CDU-nak?

 

Kitekintés

Berlinben a párt jobbszárnyában helyet foglaló Kai Wegner nyerte meg a választásokat. Tette ezt olyan klasszikus konzervatív témákkal mint közbiztonság, migráció, közlekedéspolitika, gazdaság. Egy baloldali pártok által dominált környezetben is van ezek szerint helye egy ilyen politikának. Persze a CDU-nak nincsenek polgári koalíciós társai, az FDP kibukott, az AfD politikai okoknál fogva nem jön szóba. Marad tehát a balos pártok egyikének a felkérése, megkeresése, körbe udvarlása. Azok pedig zárják soraikat, s nem mutatnak nagy hajlandóságot Wegner ambícióinak beteljesítésére. Viszont a demokratikus választói akarat világosan Wegner mellett szól. Ezt nem hagyhatják se az SPD-ben, se a Zöldeknél figyelmen kívül. Bár lehetséges lenne az eddigi koalíció folytatása, s a hatalom a kormányzás minden nehézsége ellenére csábító lehet, de sok belső konfliktus terhelte eddig is a berlini politikát. Talán az segítheti Wegnert, hogy a gyakorlatilag ugyanazt az eredményt elérő pártok nem tudnak megegyezni a főpolgármester személyében. Bár az SPD van elől száz szavazattal, a Zöldek kevesebbet veszítettek mint az SPD, bár ők is gyengültek. Szakpolitikában sok minden szól tehát egy CDU-SPD együttműködés mellett, de ez a „nagykoalíció” lenne most megint az egyetlen Németországban. A hangulat, a zeitgeist és a társadalmi mozgások, kiváltképp Berlinben, viszont inkább valószinűsítik a CDU-Zöldek kormány létrehozását.

 

Szövetségi szinten ez lenne már az ötödik ilyen kooperáció, négy helyen a CDU elsőbbségével. Majdnem hogy csak akkor nem valósul meg, ha az SPD ragaszkodik a balos kormányzáshoz és átengedi a főpolgármesteri tisztséget a Zöldeknek. Viszont a Szövetségi Tanácsban így is úgy is a Balpárt, illetve a CDU miatt „ellenzéki” Berlin nem befolyásolja a viszonyokat, de a CDU megerősödve kerül ki, Merz elnöksége alatt ez az első tartomány, ahol a CDU el tudja hóditani a dobogós helyet az SPD-től. Megerősödhet Merz, megszilárdulhat a konzervatív politika, de mindez veszélyben forog, ha a Zöldekkel történő kormányzás sok elvtelen kompromisszumot eredményez. Ebből a szempontból tehát az SPD kedvesebb koalíciós társ lenne a CDU-nak. A polgári tábor viszont kilátástalanabb, mert kiszolgáltatott helyzetben van, csakis balos pártokkal tud kormányozni a CDU. Ez nem jelent semmi jót a hatalmi opciókra nézve. Az FDP helyzete beszédes. A szövetségi szinten jelzőlámpa-koalícióban kormányzó helyzete egyre veszélyesebb. Ha további parlamentekből esne ki az év folyamán, akkor megkérdőjelezhetik párton belül a koalíció értelmét. Ugyanis az eredetileg polgári párt másfél éve a baloldallal evez egy csónakban. Májusban Brémában, de ősszel Hessenben és Bajorországban lesz a megmérettetés. Viharos idők következnek az FDP számára. Ha ők buknak, bukhat Olaf Scholz kormánya is. Van tehát értelme figyelni a német tartományi választásokra ebben az évben is.

 

Borítókép: Mandiner