,,Németország története több, mint kormányok és koalíciók, konjunkturális fellendülések és lassulások, társadalmi átrétegződések vagy kulturális átalakulások egymásutánja. E történet mindenkor arról is szólt és szól, miként alakul ki bizonyos vezérelveket megtestesíteni képes, változó állami és társadalmi identitás" - szögezi le Dominik Geppert könyvének előszavában. A felvetéshez hűen a Németországi Szövetségi Köztársaság második világháborút követő évektől a Merkel-korszak végéig tartó történetének bemutatása során ezen identitás- és válaszkeresés állomásainak a bemutatásán van a hangsúly. A szerző némileg formabontó történeti megközelítése nemhogy megnehezítené, hanem átláthatóságával inkább könnyebbé teszi a közelmúlt német történelmének komplex útvesztőjében eligazodni kívánó olvasó dolgát.

Nem túlzás kijelenteni, hogy Dominik Geppert napjaink legfontosabb történészei közé tartozik. A Potsdami Egyetem 19-20. századi történelmi tanszékének professzoraként, a parlamentarizmussal és a pártok történetével foglalkozó bizottságának elnökeként, a Historische Zeitschrift folyóirat társ- szerkesztőjeként vagy a Bundeskanzler- Helmut-Kohl-Stiftung tudományos tanácsadó testületének tagjaként aktív szerepet vállal a történelmi diskurzus alakításában, egyúttal pedig támpontját képezi a jelenkori konzervatív német intellektuális eszmecserének.

A szélesebb országos ismertséget a 2013-ban megjelent Ein Európa, das es nicht gibt - Diefatale Sprengkraft des Euro (egy Európa, amely nem létezik - az euró végzetes robbanóereje) című könyve hozta meg. Ebben Angéla Merkel euró megmentésére irányuló politikáját vette górcső alá, és szakmai alapon, de történészi meglátással illette erős kritikával a kormányfő döntéseit.

Legújabb, immár magyar nyelven is olvasható, rövid, 236 oldalas monográfiája kompakt és érthető módon mutatja be az adenaueri újrakezdéstől a merkeli centrumpolitizálás kudarcáig az NSZK-ban végbemenő legfőbb változásokat. A hát tematikus fejezetben Geppert világosan vázolja fel az ország történetének legfontosabb állomásait, kitér a kereszténydemokrácia felemelkedésére, a hetvenes évek mozgalmas, politikai terrorizmus által beárnyékolt szociáldemokrata uralmára, valamint a Kohl-rendszer és az azt követő ,,berlini köztársaság" éveire. Könyve Angéla Merkel egyre inkább kríziskormányzásba forduló kancellári időszakának elemzésével, valamint a koronavírus-járvány összetett hatásainak bemutatásával zárul. Ezek a mai napig érzékelhető és megosztó nyomokat hagytak a német politikai és társadalmi közbeszédben.

A magyar nyelvű kiadást külön utószóval toldotta meg a szerző, amelyben az eredeti mű 2021-es kiadását követő viharos időszak legfontosabb geopolitikai eseményeire és a német belpolitika helykeresésére kívánt reflektálni. A német fősodratú konzervatív értelmiség tagjaként a szerző záró gondolatként síkra száll az ország 2000-es években hagyományosnak mondható háromszög-politikájának újragondolása mellett. Az Egyesült Államokra támaszkodó biztonságpolitika, a szoros kínai gazdasági kapcsolódás és az orosz energiapolitikai függőség fenntartása egyszerűen nem lehet tovább életképes opció Berlin számára - érvelt 2022 májusában Geppert. Az ezt felváltó politikai irány pontos paramétereit azonban bő három év távlatából még mindig homály fedi, a német identitáskeresés pedig, jobb megoldás híján, tovább tart.