Ellentétben azzal, amit sok politikai ellenfele állít, Orbán Viktor nem folytat Európa-ellenespolitikát. Sőt, ellenkezőleg: Az erős Európáról alkotott víziói azon a felismerésen alapszanak, hogy az EU-nak meg kell változnia, ha fenn akar maradni, hiszen csak az cselekszik európai módon, aki felismeri a hiányosságokat, megnevezi és meg akarja változtatni azokat.

 

A magyar miniszterelnök reformkoncepcióját 2025 szeptember elején mutatták be a szélesebb közönségnek. Eszerint a 2010 óta hivatalban lévő kormányfő hitvallása egy olyan cselekvőképes és szuverén Európai Unió létrehozása, amely felismeri és definiálja érdekeit, és ennek megfelelően lép fel világszerte. Ebből a magyar EU-elnökség is tanúbizonyságot tett 2024 második felében arról az ambícióról, hogy Európát naggyá és erőssé tegye, hogy az sikeresen tudjon fellépni a nemzetközi porondon. A mottó is ennek megfelelően „Make Europe Great Again” (Tegyük naggyá Európát) volt. Erről a célkitűzésről szól a konnektivitás stratégiája is, amelyet 2023 végén mutattak be és amely egy fontos mérföldkövet képez ennek a célnak az elérésében. Ennek a nagystratégiának központi eleme, hogy Magyarország – és Európa is – minél több globális szereplővel építsen ki jó kapcsolatokat a kereskedelem, a gazdaság, az infrastruktúra, a közlekedési útvonalak, a hálózatépítés és a diplomácia területén, hogy egy integrált világ révén minimalizálja a háború és a függőség kockázatait. A konnektivitáson alapuló nemzetközi rend megakadályozza olyan geopolitikai hatalmi blokkok kialakulását, amelyek egymással szemben állhatnak.

Ezzel kapcsolatban az Európai Unió reformjának elengedhetetlen tervei azon a feltételezésen alapulnak, hogy az Unió számos területen túlterjeszkedett és puszta szabályozási mániájával és fokozatosan növekvő hatáskör-túllépésével egyre nehezebbé teszi tagállamai boldogulását. Azonban a mélyebb integráció erőltetése csak azért, hogy legyen integráció,nem helyénvaló, hanem feszültségeket és konfliktusokat szül, és egyre kevesebb tagállam lesz érdekelt a tagságban. Egy példa egy ilyen téves politikára a közös adósság felvétele volt, amely objektív ok nélkül köti össze az EU-tagállamokat, mivel állami jelleget ölt. Ukrajna esetleges csatlakozása csak növelné ezt az adósságot.

Egy megreformált EU lehetséges megoldásként

Orbán szerint egy lehetséges megoldás egy megreformált EU lenne, amely négy koncentrikus gyűrűben felépített, rugalmas integrációs modelleket tudna felmutatni. Ezt a koncepciót nem szabad összetéveszteni a különböző sebességek Európájával, amelyben mindenki ugyanazt a célt követi. Inkább az EU kör alakú struktúrája biztosíthatná, hogy minden ország érdekei képviselve legyenek. Az első körben azoknak az országoknak kellene együttműködniük, amelyek a katonai és energia biztonságot együtt akarják megvalósítani. Ebben az Egyesült Királyság, Törökország és Ukrajna is helyet találhatnak. Egy második körben a közös piac országait lehet megemlíteni. Egy harmadik körben azok jönnének még hozzá, akik egy közös valuta iránt is elkötelezettek. Csak egy utolsó, negyedik körben kerülhettek napirendre azok a témák, amelyek mélyebb politikai és társadalmi együttműködést igényelnek olyan kérdésekben, mint például a migráció, a társadalompolitika vagy a jogállamiság.

A magyar miniszterelnök ezzel ismét bebizonyította, hogy komolyan veszi az EU jövőjét. A reformelképzelése egy valódi túlélési stratégia lehet egy válságok sújtotta EU számára – érdemes, erről elgondolkodni!