Közel 900 keresetet nyújtottak be a Bundestag-választás eredményeit és jogszerűségét megkérdőjelezve különböző pártok és szervezetek. Ennek az előkészítésére a választást követően két hónap állt rendelkezésükre – ez a határidő 2025. február 23-i előrehozott szövetségi parlamenti választás esetében 2025. április 23-án járt le.

 

A választási eredmények és maga a választás jogi megtámadására akkor van lehetőség, ha arra utaló jelek merülnek fel, hogy a választás érvénytelen lehet, vagy hogy a választási eljárások során a választópolgárok vagy a választásra jelentkezők jogai sérültek. Ebben az esetben az ezt szabályzó törvények értelmében a szövetségi parlament választásokat felülvizsgáló bizottságánál kell benyújtani a kereseteket. Amennyiben a Bundestag bizottsága – amelyben szintúgy a plénum politikai erőviszonyai a mérvadóak – a keresetet elutasítja, akkor az azt benyújtók a Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordulhatnak panaszukkal a választások jogszerűségét illetően. A törvény azonban nem ír elő határidőket a Bundestag bizottságának, hogy mennyi időn belül kell foglalkoznia a keresetekkel, vagy hogy meddig kell a parlamentnek szóló határozati javaslatot benyújtania.

Az egyik legmélyrehatóbb és legkiterjedtebb panaszt Marcel Luthe, a berlini képviselőház korábbi tagja és a Good Governance szakszervezet alapító elnöke nyújtotta be. Luthe már 2021-ben is jogi panasszal élt a berlini képviselőházi választás, valamint az ezzel egynapon tartott Bundestag-választás eredményével szemben. Ő volt az első, aki a számos választási hiba miatt ezt az első lépést megtette kiértékelve az akkori 30.000 oldalnyi jegyzőkönyvet. Panasza akkor sikert aratott és a berlini képviselőházi választást meg kellett ismételni. Luthe ezúttal is komoly aggályokat fogalmazott meg a 2025. február 23-i Bundestag-választás jogszerűségével kapcsolatban. Aggályaival egy 80 oldalas dokumentumban fordult a szövetségi parlament választásokat felülvizsgáló bizottságához.

A vitás pontok

  1. A külföldön élő németek választási részvétele/hátránya

A választásra jogosult külföldön élő németek közül a becslések szerint 2.493.000 választásra jogosult közül csak 213.000-en vetették fel magukat a választói névjegyzékbe. Az automatikus névjegyzékbe vétel hiánya jelentősen csökkenti a választási részvételi szándékot. Ez az eljárás a külföldön élő németeket objektív ok nélkül hátrányos helyzetbe hozza a Németországban élő németekkel szemben.

  1. A szavazási dokumentumok kiküldése

Az eljárási mód és az előrehozott választás miatti rövid határidők szintén ahhoz vezettek, hogy a választási iratokat túl későn küldték ki. Ezért sok kitöltött dokumentum már csak a választás időpontja után érkezett meg Németországba, vagy csak a választás időpontja után jutott el egyáltalán a kérelmezőhöz.

Ennek okai az alacsony postaköltségek, amelyek azt bizonyítják, hogy az iratokat nem a leggyorsabb módon küldték el, valamint a hatóságoknál tapasztalt szükségtelen, néha egy hetet is meghaladó késedelem. Egyes esetekben a hatóságok nem tudják ellenőrizni a feladás időpontját, más esetekben – valószínűleg költségi okokból – külföldi szolgáltatókat bíztak meg, ami jelentős késedelmet okozott a kézbesítésben. Ezen okokból kifolyólag nem kapta meg például a londoni német nagykövet időben a választási dokumentumokat, amelyeket megigényelt.

  1. Az illetékes hatóságok szervezeti mulasztása

A választásokért felelős szövetségi, tartományi és helyi hatóságok szervezési hibája még világosabbá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a Német Posta saját információi szerint a választási iratok általában nem érkeztek meg időben, ami értelemszerűen lehetetlenné tette határidő szerinti visszaküldésüket is.

A 21. Bundestag-választás alkalmával a szövetségi választási megbízott kifejezetten tájékoztatta a tartományi és körzeti választási megbízottakat, hogy „a külföldön élő németek számára a postai szavazási iratok expressz kézbesítése nem biztosított”. Ezen figyelmeztetések ellenére a kézbesítési határidőt a Szövetségi Belügyminisztérium rendeletével (Szövetségi Közlöny 2024 I. 436. sz. 436. szám) lerövidítették 52 napról 24 napra. Az illetékes Szövetségi Belügyminisztérium, azonban elmulasztotta megvizsgálni, hogy e lerövidített határidők milyen hatással vannak a levélszavazásra – a külföldön élő németek egyetlen szavazási lehetőségére –, és ennek megfelelően a rendeletalkotási jogkörében eljárni.

  1. Hatás a választási eredményre

Ha abból indulunk ki, hogy a BSW-re a külföldön élő német választópolgárok hasonló arányban szavaztak volna, mint tették azt Németországban, akkor az 5%-os bejutási küszöböt a hivatalos eredmények szerint 4,981%-kal, összesen 9529 szavazattal elbukó BSW bejuthatna a német törvényhozásba. Ez azt jelentené egyúttal a 21. Bundestag erőviszonyai nagyban eltolódnának.

  1. Szervezési hibák a leadott szavazatok ellenőrzése során

A benyújtott dokumentumban kifogásolják, hogy regionális különbségek vannak a választásra jogosult személyek személyazonosságának ellenőrzése során. Ezt országosan egységesíteni kellene, de valójában a gyakorlat településenként néha teljesen eltérő. Stuttgart városa például arról tájékoztatta a választási bizottságokat, hogy a választói értesítőt – egy postán küldött, hamisításbiztosítási jellemzők nélküli levelet – bemutató személyt „csak kétség esetén kell személyazonosító igazolvánnyal ellenőrizni”. Más szóval a személyazonosságot csak „kétséges esetekben” ellenőrizték, nem pedig minden urnához járuló választópolgár esetében.

Ez a gyakorlat jelentős visszaélésekre ad lehetőséget, mivel a választási értesítők nem hamisíthatatlanok, és nem is kézbesítési bizonyítvánnyal vannak ellátva, így egyszerűen „elveszhetnek”, és így jogosulatlan harmadik személyek is felhasználhatják. Vannak olyan települések, mint például Berlin városa, melyek nem is vezetnek statisztikát arról, hogy összesen hány választási értesítőt készítettek és küldtek ki.

Fokozza a jogtalan felhasználással kapcsolatos gyanút, hogy országszerte számos olyan esetről számoltak be, amikor a szavazásra jogosultaknak azt mondták a szavazóhelyiségben, hogy már szavaztak, és hogy a nevüket „kipipálták”. Ha egy választópolgár – akár több esetben is – állítólag már szavazott, de a valóságban nem tette meg, és ezután „újra” szavazhatott, akkor logikusan több szavazólapnak kellett lennie az urnában, mint ahány választópolgárnak a választási bizottság szerint „kipipálták” a nevét. Ez nem csak, mint elméleti lehetőség mutatkozik a kereset szerint, hanem volt is ilyen eset a február 23-i választás alkalmával.

  1. Választási értesítők elhunytaknak

A választási értesítők tömeges kiküldése előtt még mindig nincs összehasonlítás a halotti névjegyzékkel. Példának okáért 1991 óta csak Berlinben mintegy 200.000 olyan szavazatot adhattak le szervezési hibák következtében, amelyeket korábban elhalálozott személyek nevében töltöttek ki. Ennek oka, hogy minden olyan esetben, amikor a választási értesítőket elhunyt személyeknek küldik ki, harmadik személyek – például az ugyanazon a címen élő hozzátartozók, de a későbbi bérlők, szomszédok stb. is – megkaphatták azokat. Magukkal a választási értesítőkkel illetéktelen személyek is szavazhattak – mint a fentebbi stuttgarti példa is mutatja. Ezekben az esetekben a felderítés kockázata kifejezetten alacsony.

Értékelés

Marcel Luthe kritikája nem csak a 2025. február 23-i előrehozott választásra vonatkoztatható, hanem általánosságban látja sértve az állampolgárok választói szabadságát és jogait a német választási törvények és előírások gyakorlatai miatt. Mindazonáltal az, hogy keresete – vagy éppen a többi majd 900 kereset – sikeres lesz-e, nem jogi és jogállamisági, hanem politikai kérdés. Hisz az új törvényhozási ciklusban még meg sem alakult Bundestag választásokat felülvizsgáló bizottságban a leendő kormánypártoknak, tehát a CDU/CSU-nak és az SPD-nek, van többsége, amelyek időhúzásra játszhatnak. Hisz tekintettel arra, hogy például a BSW bejutása esetén a 630 mandátumot újra kéne osztani és a CDU/CSU és SPD-nek már nem lenne többsége, nem sok érdekük fűződik ahhoz, hogy gyorsan megvizsgálják az ügyet. Egyúttal a bizottságnak mindegyik keresettel foglalkoznia kell, azonban semmilyen törvény általi határidőt nem kell betartaniuk, mivel a választási ellenőrzésről szóló törvény szerint „nincs határidő a választási ellenőrző bizottság tanácskozására és a parlamentnek szóló határozati javaslat benyújtására”. Így a Bundestag-választás esetleges (részletes) újraszámlálására vagy megismétlésére politikai indokokból kevés esély mutatkozik.