Az újjáépítési alapról és a kohéziós forrásokról, valamint az Ukrajnának nyújtott hitelről és a globális minimumadóról kötött kompromisszumos csomag tükrében simulhatnak a hullámok a Magyar- és Németország közötti kétoldalú kapcsolatrendszerben is. A megállapodással Magyarország megbízható európai szereplőnek bizonyult, akivel számolni kell. Különösképpen Németország szorgalmazta, hogy kevesebb kohéziós forrás kerüljön befagyasztásra, amit a hárompárti német kormánykoalíció pragmatikus politizálásának bizonyítékaként értelmezhetünk. Ez egyúttal egy reményt keltő előjelként is szolgál a kezdődő 2023-as új évre nézve. Mindezek alapján a magyar-német kapcsolatok a vártnál kedvezőbben alakulhatnak.

A magyar-német kapcsolatok tényleges valósága

Sokak által köztudott tény, hogy a szerteágazó kétoldalú kapcsolatokat valójában igenis jónak tekinthetjük. Német- és Magyarország mára az élet legkülönbözőbb területein közvetlenül összefonódott. Az együttműködés, a bizalom, a kölcsönös szimpátia és a kötődés erős hálózatot alkot a két ország között.

Mindenekelőtt igaz ez a gazdasági és kulturális kapcsolatokra, bár hasonlóan szoros és szilárd a civil társadalom kötődése a két ország között. Emellett a tudományos, felsőoktatási és akadémiai együttműködés is ígéretes irányba tart és hosszú távra szól. A Magyar-Német Barométerből kiderült, hogy a két ország polgárai egymással szemben egy alapvetően pozitív beállítottságot tanúsítanak, a két ország polgárai között nincs szembenállás.

Torz képet fest a német média Magyarországról

Sajnos a valóság alig tükröződik a vezető német médiumok tudósításaiban. Gyakran egy torz képet mutatnak be, ezzel rossz fényben tüntetve fel az országot. A két ország között évszázadok során szervesen kiépített és sziklaszilárd kapcsolatok komolyságát és mélységét a német médiában már aligha méltatják.

Helyette – tudatosan vagy sem – sok esetben féleértésekben tobzódó, valótlan alapvetésekből kiinduló és nemes egyszerűséggel téves képet táplálnak Magyarországról és lakóiról. Mindenekelőtt a magyar politikai fejleményekkel kapcsolatban értetlenek, mi több tudatosan félreértelmezőek.

Éppen ezért kiemelten nagy szükség van a kommunikációs fegyverletételre, minden tekintetben őszintébben és nyíltabban kéne foglalkozniuk Magyarországgal. Ennek során fontos, hogy a történelemből, a politikából, a kultúrából, a mentalitásból, a viselkedésből a megfelelő következtetéseket vonják le, és ezek mentén alakítsák ki saját véleményüket, értékítéletük meghozatalakor.

Anakronizmus Magyarországon?

A Magyarországról alkotott hamis elképzelések kétségtelenül az ország becsvágyó konzervatív célkitűzéseihez kapcsolódnak, mivel ezek számos német szemlélő szemében a múltat idézik. Ennek ellenére számos, Magyarországon tett lépés egyáltalán nem a múltba forduló politika anakronisztikus csökevénye, hanem sokkal inkább az ország lakóinak jól felfogott érdekeit tükrözi. A magyarok egy önmagában értelmezhető, önfenntartó és koherens társadalmi koncepciót képviselnek.

A magyar társadalom fősodrát képviselő polgárok számos tekintetben jóval tudatosabban tekintenek a történelemre, a hagyományokra és az értékekre, mint ahogyan ez Németországban szokás. Az életről alkotott elképzelésük olyan értékeken alapul, mint a biztonság, a haza, a család, a tulajdon és a szubszidiaritás. A német mediális és politikai fősodorban ezek viszont sokkal inkább harcra ingerelnek, hiszen merőben más politikát képviselnek, mint amit Berlinben ismernek és méltányolnak.

Kapcsolatok a politika színterén

A kétoldalú együttélésben a politikai kapcsolatokat – teljes joggal –  mindig is a magyar- német kapcsolatrendszer középpontjának tekintették. Érdemes hát 2023 elején bátorkodni a helyzetértékelésre, sőt akár az új szövetségi kormány politikájának minősítésére.

A leginkább meglepő körülmény az, hogy a magyar országgyűlési választásokat megelőzően a német kormány Magyarországra vonatkozó kommunikációja semminemű szemrehányást sem fogalmazott meg. Ezt a képet csupán a hárompárti német koalíció egyes politikusainak megnyilvánulása árnyalta – de Magyarország ilyen értelmű megítélésével más pártok esetében is találkoztunk, és szembesülünk vele most is. Meglepő viszont, hogy a főleg a belpolitikában, a társadalom- és migrációs politikában eltérő politikai megközelítések alapján a hárompárti német koalíció nem vetemedett arra, hogy alapvetően kritizálja Magyarországot.

Ez talán azért lehet így, mert korábban már beárazták a magyarok eltérő politikai irányvonalát, ezért nem tűnt előnyösnek az ország esetleges megtérítése. Tisztában vannak a politikai ellentétekkel, amelyek alapján pragmatikus és feszültségeket nélkülöző párbeszédet tudnak folytatni. A diplomáciai kapcsolatok helyreállításának a múlt év végén ünnepelt ötvenedik évfordulója fontos mérföldkő lehet ebben a kölcsönös tisztelettel fémjelzett együttműködésben. Ebben egyértelműen megmutatkozik, hogy mennyire komoly a politikai szándék.

A kölcsönös tolerancia felkínálása

A magyar miniszterelnök berlini látogatása pontosan ezt tükrözte. Orbán Viktor saját maga is hangsúlyozta, hogy főleg a migrációs, család- és európai politikában térnek el egymástól Berlin és Budapest elképzelései. Az okos diplomáciai megoldás viszont az, hogy eltűrjük ezeket a különbségeket nem hagyjuk, hogy ebből konfliktus robbanjon ki. A magyar politika felkínálta az egymás iránti toleranciát, amit Berlin eddig nem utasított vissza. Ebben a megközelítésben a politikai kapcsolatokat is teljességgel a sokszínű Európa és a változatos politikai látásmódok jegyében lehet alakítani.

A találkozó Olaf Scholz német kancellárral szokatlanul hosszúra, két órásra sikerült. A megbeszélés keretében kitértek fontos európai és bilaterális kérdésekre. A tárgyalásokat pedig a kölcsönösen felkínált tolerancia jegyében értékelhetjük. Mindezt alátámasztandó a magyar miniszterelnök a Tichys Einblick folyóiratnak adott interjúban egyértelmű és elismerő szavakkal nyilatkozott a német kancellárról: „Scholz olyan, mint egy magyar”.

A személyes kapcsolat a legfontosabb

Számos miniszteri szintű berlini látogatást követően a német politika képviselői is újból elmerészkednek Magyarországra. 2023 januárjában a német szövetségi kormány újonnan kinevezett, az áttelepülők és nemzeti kisebbségek ügyéért felelős megbízottja, a szociáldemokrata Natalie Pawlik látogat Magyarországra, többek között a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának hagyományos pécsi ünnepi gálájára. Néhány nappal később a magyarországi németek országgyűlési képviselője, Ritter Imre szólal fel a németországi Magyar- Német Társaság és a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért közönsége előtt.

Német- és Magyarország között éppen a magyarországi németek közössége a fontos összekötő kapocs, mert hozzájárul a kölcsönös megértéshez és a másik ország teljes mélységű megértéséhez. Németországban sajnos aligha közismert tény, hogy Magyarország példaértékű kisebbségi politikát folytat és hogy a magyarországi németek is jó és reményteli helyzetben vannak. A német közvélemény nem vagy csak rendkívül érintőlegesen értesül számos más, Magyarországra vonatkozó körülményről. Éppen ezért változatlanul fontos a minél szélesebb körű személyes kapcsolatépítés és a közéleti szereplők meghívása Magyarországra, akárcsak a kapcsolatok tevékeny felkutatása a német társadalom felé.

Összegzés

A 2023-as év az újrakezdés és a nekiveselkedés éve lehet. A két ország közötti kapcsolatok kedvezőbben alakulhatnak, mint sokan gondolnák. Ez viszont arra kell, hogy épüljön, hogy egyes szereplők nyíltan nyilvánuljanak meg, egyúttal ne egymás megtérítésére törekedjenek, hanem sokkal inkább elfogadják a különbségeket és hogy képesek legyenek érdemben foglalkozni a másik országgal.

Az alapvető feltételek adottak. Magyarország világosan és egyértelműen kitűzte a maga útját. Az ország politikája közismert és kiszámítható, a német kormánypártok is világosan kinyilvánították álláspontjukat. Minden érintett világosan látja, hogy számos társadalompolitikai kérdést eltérően látnak Berlinben, mint Budapesten. Ezek a különbségek viszont nem akadályozhatják meg azt, hogy a két ország megtalálja a módot a konstruktív és pragmatikus együtt éléshez.

 

Fotó: Fischer Zoltán, Miniszterelnöki Kabinetiroda, MTI